A Stég Színpadon
Életemben először vagyok a Debreceni Bor és Jazz Napokon és már az első nap is teljesen elbűvölt.
Nagy Emma Quintet
“Úgy énekel, ahogy jazz-t senki sem Magyarországon”
A Nagy Emma Quintettel indította a Debreceni Bor és Jazz Napok a Stég Színpad koncertjeit. Kellemes meleg lebegett a falevelek között és a fűszálak felett 17 óra 40 perckor a Nagyerdő Békás tava köré kialakított fesztiválon. Az egyébként tüzes betont hergelő városi meleg, egészen vidámmá alakul a megfelelő környezetben - mind a zene, mind a bor és mind a természet adta aklimatizációnak köszönhetően.
Emma rengeteg érzéssel a hangjában énekel, kislányosan, kedvesen picit oldalra húzódik a színpadon, megbújva az árnyékban, de valóban csodálatos, amit zenész társaival a színpadon létrehoz. Rendkívül sok izgalmat tesznek hozzá Emma sajátos énekéhez a zenészek, akikkel együtt zenél. Egyszer egy “rock”-os, vadabb szólót (Cseh Péter) vált kontrasztban, lágy finomsággal Emma. Máskor pedig szinte barokkos jazzt üt meg a billentyűkön Oláh Krisztián. Néha a dobos finoman dobol, szinte visszafolytott energiával, mindig tud simulni az éppen megszólaló zene alá. Oda-vissza beszélgetnek a zenészek, elvesznek benne, és látszólag nagyon élvezik. A végeredmény is magasságos, szinte földöntúli énekléssel, ha ez elcsépelt kifejezés is, most tényleg igaz (vagy földönkívüli?).
Utolsó darabnak egy Cseh Péter számot szólaltatnak meg. Látszik, hogy nagyon élvezik, Krisztián úgy zongorázik, hogy minden ér a nyakán is látszik. Nagyon jó választás ez a szám zárásnak. Itt már minden együtt szól, olybá tűnik eddig csak kóstolgatták egymást a zenészek és lezárnak egy igazi energikus kavalkádban, hogy katarzissal bocsássák útjukra a közönséget. Azok meg ráadást követelnek.
Zenekari tagok:
Nagy Emma – ének, Cseh Péter – gitár, Oláh Krisztián – zongora, Dénes Ábel – bőgő, Klausz Ádám – dob
Richter Ambrus Quartet
Bár itt némi mikrofon adogatás után, végül Cseh Péter konferálja a számokat, hiszen ő írta nagy részüket, végre a színpadon láthatjuk Richter Ambrust, az idei fesztivál “Junior Artist in Residence”-ét. Nem véletlen, hogy meg kapta ezt a szerepet, nagyon profi, energikus játékos, aki roppantul jól érzi magát mindig a dob mögött. Nem is nagyon szeret konferálni, beszélni. Talán mert elveszik ebben a mese világban, az ütők, cintányérok birodalmában.
Megindul a lüktetve, “huppogva” hömpörgő zene fénycsóvák között, rendkívül szép hangulatokat festenek a fiúk, kellemes kora esti merengés, sokaknak borozgatás, üldögélés a lemenő nap fényében. Igazi romantika.
Zenekari tagok:
Mester Dániel – szaxofon, klarinét, Cseh Péter – gitár, Gyányi Marcell – bőgő, Richter Ambrus – dob
Baló Projekt “Akusztik”
A romantikát felverni a következő nagy dobosunk érkezik, aki azonnal megtöri energiájával a teret: Baló István, az idei fesztivál dobosok témájának sztárja, “Artist in Residence” és néhol szinte szenzációként is emlegetett a fesztivál “legfelnőttebb” fellépője 68 évével. A zenéje is szenzáció, de itt néhányan a korára mutattak a fesztivál programfüzetében – 18 és 68 év közöttiek a dobosok - pont 50 év van köztük. Ahogy a fesztivál is 50 éves.
No de kanyarodjuk vissza az étert masszírozó Baló Projekthez. Egy kis zavarkeltés után, Baló István a mikrofonhoz és az ég felé fordul és oda “imádkozik” Tavaszi szélt dalolva/szavalva. Segélyért éneklés, egy imádtság, hogy most már áraszthatna vizet az a tavaszi megújító erejű szél, meg hát persze megújúlót is csak ahhoz kell egy szélmalom. Nade BI maga is, szélmalom erejével őröl és pörögnek ki az ütések az ujjai között. Egy-két pusmogás: “ez sokkal elvontabb, mint amire számítottam”, ami mindenképp bóknak nevezhető az asztal ezen oldalán, a másikon inkább más irányba elvándoroltak.
Az van, hogy nagyon kemény a csávó, nálánál jóval fiatalabbakat is megszégyenítő erő bedobással edz, és aki már próbált kézzel habot felverni, na azt szorozza meg 100x és időben is egy órányira nyújtsa ki. Ezt meg is hálálja a kemény mag, akit nem ijesztett meg holmi kis elgondolkoztatás, akik maradtak, olyan hangosan ünnepeltek, mint egész nap mindeki együtt véve. Ráadást követeltek, 2x is, de a záráshoz közeledő idő miatt, csak egyet tudtak eljátszani. Egyébként most jelent meg legújabb lemeze a formációnak, ajánlja a kemény mag az olvasónak is szeretettel.
Zenekari tagok:
Baló István – dob, Ördög Krisztián – szaxofon, Mester Dániel - szaxofon, Baló Sámuel – zongora, Miskolczi Márk - bőgő
