HATCSILLAGOS KARÁCSONYI ÖRÖMZENE az iFben - Még néhány ilyen koncert és visszaszerezzük Budapestet
Szöveg: hofi, fotók: Siklós Péter (fekete fehérek), Stépán Virág (színes), és hofi.
Az úgy kezdődött, hogy a Szivacs (Balog Eugen-Jenő) hazaköltözött Las Vegas-ból, hogy a barátai között lehessen Budapesten, velük zenélhessen, örömből, Szivacs Pesten volt gyerek és fiatal, együtt töltötte idejét a “többiekkel”. Jött a legendás Mini zenekar, sőt korszak, a 70-es évek elején, utána sok-sok év külföldön, előbb Európában aztán Kanada érintésével Amerikában. De mint tudjuk, el lehet költözni otthonról, de az otthon nem költözik ki belőlünk. Az otthont pedig Szivacs számára a zenélés jelenti, régi barátokkal (a barátok barátaival és gyerekeivel is) Budapesten.
Az egyik nehezen összehozható vágya volt, hogy Tony-val és Roby-val (Lakatos) zenéljen. Tony-val nehezebb, ritkán jön, annyi koncertje van világszerte. Roby-val már volt koncertje (hol máshol, az iFben (is)). Úgy készültünk, hogy itthon lesz Tony, de másképp alakult.
A Karácsonyt viszont itthon tölti Tony, és bár lemondással járt (kösz Nagy Noémi) a december 26-i napot szabaddá tettük. Karácsony utolsó estéje, jazz, örömzene világsztárokkal, ezt mindenki szeretni fogja. Igazi karácsonyi ajándék. A két testvéren kívül Oláh Kálmánt és Orbán Gyurit hívta a Szivacs, a Gyafi az én kezdeményezésem volt. Mindenki jó ötletnek tartotta, mert az volt. Jól bevált.
Szivacs érkezett elsőnek, hatalmas mosollyal az arcán és áradtak a sztorik belőle. A lényeg, minden történetben, hogy végre itthon van és boldog, ha együtt zenél a barátokkal. Kérte, hogy még hat barátját ültessük majd le, élükön Török Ádámmal a Miniből. Kis baj van mondtam, hiszen már akkor minden hely le volt foglalva, amikor egy órával előbb Roby kért öt extra helyet a barátainak. (“Tudod, mindig az utolsó pillanatban telefonálnak, azt hiszik. el tudom intézni” - így mondta a telefonba).
Kedves olvasók, voltatok már az iFben? Kis hely, de családias, így még családiasabb lett, hogy minden széken ketten ültek. (Azért ebben van egy kis túlzás, de értitek).
Megérkeztek a zenészek, az iF óriásinak csak átvitt értelemben nevezhető színpadát sikerült kisebb nehézségekkel berendezni. Orbán Gyuri a bőgővel az ajtóban egy pillanatra elgondolkozott, hogy egy egészen kis bőgő is nehezen férne át a tömegen, hát még a nagy. De szerencsésen átért a zongora és dob közötti zsebkendőnyi területre.
Rajtam kívül, aki szokás szerint szorongtam, hogy hogy lesz, mindenki mosolygós volt és türelmes. Török Ádámék végül a fő helyen ülhettek (a földszinten minden hely annak számít, olyan kicsi az iF). Összeállt a standardekből álló műsor is, a szólókat és zenei párbeszédeket szám közben meg lehet beszélni (ld. videók).
Hatalmas ováció köszöntötte a zenét, és ahogy lenni szokott, ettől minden kisimult. Mekkora dolog egy ilyen koncertet élőben, így hallani, erre nincsenek szavaim. Hat olyan jazz zenész, akik a világon a legjobbak közé tartoznak. Akik mindent tudnak a hangszerükön, és mindent tudnak a jazzről és mindenük a zene. Az “élő” az iFben azt jelenti, hogy lénygében a közönség között, vagy éppen egy asztalnál ülve zenélnek, kikacsintva a barátokra.
Fantasztikus volt a könnyedség, a virtuozitás, az érzelmek, amik ebből a zenéből áradtak. De a legkülönlegesebb: az öröm, a szüntelen mosolygás, egymás biztatása, elismerése és szeretete. Siklós Péter fotója a mosolyogva, behunyt szemmel játszó Tony-ról a háttérben Gyafi elismerő arcával, sokat elmond a hangulatról.
De nézzétek a képeken Szivacs áradó energiáját, Tony és Roby huncutságát, Gyafi átélését, Kálmán és Gyuri mosolyát. Higgyetek nekem, az öröm ilyen áradását még az iFben sem láttam. Szavak helyett hallgassátok-nézzétek a lenti linkeken az élő videókat, (amiknek amatőrsége részben szándékos. Az igazán nagyszerű dolgok ugyanis nagyon is “hétköznapiak”, nem a külcsín, hanem a belbecs számít. Nincs aréna, nincs fényjáték, nincsenek szuperlatívuszok kiírva: zene van, jazz és minőség.
Roby húz
Gyafi penget
Kálmán billent
Gyuri is penget
Szivacs üt
Vége
Koncert utáni mosolyalbum
Még eggyel tartozom, mit jelent a címben, hogy néhány ilyen koncert és visszaszerezzük Budapestet. Megint az örömről beszélek, ami a rossz hírek özöne miatt ritka madár mostanság. Különösen a tömeges felszabadultság. Közel száz embert egyöntetűen elragad a pillanat, és elfelejtik a rossz világvége híreket. Ezt szeretnénk visszaszerezni. Ezt adta a zenekar.
A “hatcsillagos”-ak tehát:
Roby Lakatos - hegedű
Tony Lakatos - szaxofon
Gyárfás István - villanygitár
Oláh Kálmán - zongora
Orbán György - bőgő
Balog SZIVACS Jenő - dob
https://business.facebook.com/119649694670/videos/3478794469110784/
https://business.facebook.com/119649694670/videos/2984528321842848/