20 éve történt… (2003) - Radics József

2003 tavaszán rendeztem a Bartók Rádióban a Vajda Sándor Jazz Bőgő Tehetségkutató Versenyt. A május 30-i döntőbe 6 versenyző jutott be: Darvas Gyula (Julius Darvas) (Bécs), Horváth „Plutó” József (Budapest), Kovács Zoltán (Győr), „Pecek” Lakatos Krisztián (Budapest), Orbán György (Budapest), Radics József (Budapest). A zsűri amerikai díszelnöke a New York-ból iderepült John Patitucci volt. A zsűri elnöke: Egri János, alelnöke: Barcza Horváth József. A zsűri tagjai: Jávori Vilmos, Kathy Horváth Lajos, Borbély Mihály, Szabó Dániel. A verseny fővédnöke Szabados György volt. Keddenként a versenyzőket kérdezem a 20 évvel ezelőtti történésekről! Ma az ötödik helyezett Radics Józseffel készített interjút olvashatják!

1) Hogyan és mikor szereztél tudomást a Vajda Sándor Jazz Bőgő Tehetségkutató Versenyről?

Akkoriban született meg a lányom és költöztem haza Bécsből. Egykori mesterem Egri János volt, aki hazaérkezésem után felhívta a figyelmemet a versenyre, Ö javasolta, hogy jelentkezzek. Mindig nagyon bíztam benne, hallgattam rá, s mivel a verseny zsűrielnöke volt, tudtam, hogy ha hív érdemes jelentkeznem.

2) Az elődöntőben miket játszottál?

Voltak kötelező standerdek, de játszottam Charlie Parker „Ornithology”-ját és egy McCoy Tyner bluest.

3) És a döntőben?

A döntőben pedig Wayner Shorter-től a „Yes or No”-t és a kötelezőket.

4) Ki kísért benneteket?

A nagyszerű Cseke Gábor zongorán és a tragikusan korán elhunyt Mohai András dobos.

5) Nem remegett a lábad, hogy ott ült 1 méterre veled szemben John Patitucci?

A lábam az nem, de a kezem az igen.

6) Tudtál vele beszélni a döntő után? Mondott valami értékelés félét a produkciódról?

A döntő után közvetlenül  nem, de előtte, bejött a döntősök öltözőjébe és nagyon kedvesen elbeszélgetett velünk, ami igazán doppingolt mindannyiunkat.

Ami viszont nagy élmény volt, hogy a versenyt követő napon eljött az egyik fellépésemre és két órát hallgatta a muzsikálásunkat. Ott talán jobban izgultam,  mint a versenyen. A végén nagyon megdicsért és átölelt. Óriási, életre szóló élmény volt. Azóta egyébként már volt alkalmam újra találkozni vele.

7) Hányadik lettél, és milyen ajándékokat kaptál?

Negyedik lettem és a pénzdíj mellett, Herbie Hancock, Toots Thielemans CD-ket.

8) Volt ennek a versenynek bármilyen befolyása a későbbi pályafutásodra?

Korábban 1996-tól  játszottam Szakcsi Lakatos Bélával, Szakcsi Lakatos Róberttel, if. Szakcsi Lakatos Bélával és Oláh Kálmánnal. Igazából a versenyzők között a legidősebb voltam, de a hazaköltözésem után szerettem volna megmutatni és megmérettetni magam.

9) Az elmúlt 20 évben mi történt Veled?

A verseny után muzsikáltam a Szakcsi Junior kvartettben, majd egyre több  formációban megfordultam, a Sunshine Jazz-zel Fonogram-díjasok lettünk, turnéztam Skandináviában, de a jazz mellett több ízben kikacsintottam más műfajokba is. Dolhai Attilának készítettünk egy gypsy swing albumot és rengeteget koncerteztünk. Több zenés színházi művésznek írtam dalszöveget, és kísértem a koncertjeiket. Valamint részt vettem a Hooligans együttesből ismert Csipa és a Kisamerika zenekarban is.

Az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb élménye volt számomra, hogy tavaly májusban a Müpában,  az Oláh Kálmán Kvinett tagjaként a Dohnányi Szimfónkusokkal, Tóth Verával és Fischl Mónikával színre vittük Oláh Kálmán Michel Legrand Songbook-ját.

10) És most mivel foglalatoskodsz?

Öt zenekarban játszom, többek között a Balázs Elemér Trióban, és Joe Fritz zenekarában. Dolgozom Dopeman több zenei projektjében is, folyamatosan írok dalszövegeket és keresem a zenei kihívásokat.

11) Ráérsz augusztus 4-én, pénteken? Mert akkor meghívlak az idei Debreceni Bor- és Jazz Napokra. Kikkel jössz?

Balázs Elemérrel és Balázs Józseffel, akik nem csak régi muzsikustársaim, de fantasztikus barátaim is. Minden alkalommal hatalmas öröm együtt zenélnünk, egy nyelvet beszélünk, egy tőről fakadunk...