JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2019. november 15.
Olvasói Szavazólista2019. november 14.
Muzsikusi Szavazólista2019. november 14.
Redman, Joshua: Sun on Sand2019. november 13.
Organ Jazz Review a BJC-ben2019. november 09.
Elias, Eliane: Love Stories2019. november 09.
Takase, Aki: Thema Prima2019. november 08.
A FIRST LADY ÉLETE2019. november 07.
Głyk, Kinga: Feelings2019. november 07.
Blaho Attila: Bíborszív2019. november 06.
Játék – 2019 november2019. november 03.
Pozsonyból jöttünk2019. november 01.
A NAGY VISSZATÉRŐ2019. október 25.
Az év fiatal jazz-zenésze V.2019. szeptember 14.

JazzUp

JazzUp - Birta Miki a balkezes csudagitáros

Birta Miklósra (1970) Babos Gyula tanár úr hívta fel a figyelmemet 1995-ben. Mondta, van egy olyan tanítványa a jazztanszakon, aki egészen különleges technikával játszik. És itt nem arra gondolt, hogy balkezes. Aztán, mikor 1995 tavaszán Jazz a Márványteremben sorozatom olyan sikeres lett, hogy aki nem ért oda háromnegyed hétre a hétkor kezdődő koncertre, az már nem fért be a teremben, akkor biza a fölém rendelt nagytudású vezetők egyszerűen berekesztették a szériát. Így aztán Aranyos Karcsi barátom jóvoltából a Honvéd Együttes Kerepesi úti Yellow Stúdiójában készíthettem felvételeket az általam kiválogatott főiskolai tehetségekkel (Birta Miki, Palotai Csabi, Sárik Peti, hogy csak néhányat említsek közülük). Mikinél nemcsak az volt a különlegesség, hogy balkezes, hanem az is, hogy a mű születésnapjának dátumai voltak a saját kompozícióinak a címei! Nem tudott számcímeket kitalálni... Miki szerintem még így 41 évesen is a „Nagyobb figyelmet érdemlő tehetség” (Talent Deserving Wider Recognition) kategóriába tartozik.

mikibirta-02.jpg


MR: Miki, nem tudom emlékszel-e rá, mikor és milyen alkalomból jártál először nálam a Magyar Rádióban?
BM: Azt hiszem emlékszem. Mikor főiskolás voltam (valamikor 1992 után), Te készítettél egy jazzműsort, aminek Mester és tanítványai (vagy valami hasonló) volt a címe. A Babos Gyulával kellett volna valami duót játszanunk, ami aztán nem jött össze, viszont a zenekarommal felvehettem 2-3 számot, ami bemutatásra került.
MR: És arra emlékszel-e, hogy amikor családoddal visszatértél Amerikából, kit kértél meg, hogy segítsen Neked lemezkiadót találni második lemezedhez?
BM: Ezt sosem felejtem el Neked, és ezért most is csak köszönettel tartozom! Sok helyre vittem el az anyagot, de végül a Te közreműködéseddel jutott el Kleinheincz Gáborhoz, aki kiadta az albumot „HEY KIDS!” címmel. Nagyon korrekt ember. Ritka ebben a szakmában....
MR: De miből gondoltad, hogy én tudok, vagy egyáltalán akarok segíteni?
BM: Azt nem tudtam, hogy tudsz-e segíteni konkrétan ebben a dologban, de akkor már sokszor találkoztunk, és tudtam, hogy hozzád bármikor fordulhatok az anyagaimmal, mert mindig bemutatod, és helyet adsz a műsoraidban...
MR: Lassan két évtizedes hivatásos jazzmuzsikusi pályafutásod során hány zenekarban játszottál a saját formációidon kívül?
BM: Nehéz lenne felsorolni mind, de vannak emlékezetes állomások, mint például a Vasvári String Trió, és az ennek nyomán elindult  csodálatos lengyel koncertek és lemezek Bernard  Maseli-vel, Krzysztof Zawadzki-val, a 2007-ben elhunyt Steve Logan-nel, Jeff Andrews-zal, Bill Evans-szal, Eric Marienthal-lal, a sort lehetne folytatni...
MR: Úgy hallom, új együttest alakítottál, ráadásul a Te elektromos gitárodon kívül csak akusztikus hangszerek lesznek.
BM: Azt hiszem ez egy új korszak kezdete. Nálam idősebbeket kértem meg, hogy legyenek az új zenekarom tagjai. Szakítottam az elmúlt sok-sok év hagyományaival. Aki ismer, tudja, hogy inkább a fusion-ös zenékben forgolódtam. De egy jó pár éve azt éreztem, nem érdekel már ez a zene. Nem is igazán hallgatom, és egész más dolgok érdekelnek. Viszont, ha fusion-ös embereket hívok, akkor ők már a nevem alapján is erre a zenére asszociálnak, és ezt nem akartam. Olyan embereket hívtam, akik alapból másképp gondolkodnak. És ez be is jött. A dobon Baló Pisti játszik. Elképesztő muzikalitás van, és sok szabad teret hagyok neki, hogy érezze, ízlelje a számokat, mert ebből csuda jó dolgok jönnek ki. Nem basszusgitárt akartam, hanem nagybőgőt, szintén ugyanezen a gondolatmeneten haladva. Nemrég tért vissza Ausztráliából a remek Piri Béla, aki kortársam, és nagyon kapóra jött a hazatérése... Sok éves tapasztalattal tért vissza, amit most nálam is bemutat majd! Szaxofonon a kiváló Csepregi Gyuszi játszik, akivel számtalan produkcióban szerepelhettem együtt az elmúlt 14 évben, de a sajátomban most először. Szóval ez egy jazz zenekar autentikus felállásban, a kakukktojás én vagyok, mert a Stratommal és a magam stílusában játszom, amitől egy nagyon érdekes zenei kép alakult ki.
MR: Mikorra várható a harmadik Birta Miki CD?
BM: Nem is tudom érdemes-e korongot gyártani, és ezt most vicc nélkül mondom. 2009-ben felvettem egy anyagot, az elég fusion-ösre sikeredett, ezért is hagytam fel vele. Viszont nagyon szerettem volna megjelentetni, de a mai napig fiókban van. Nem tudom van-e valaki ma, aki egyáltalán lemezt vesz. Holnapra a lemez, mint korong teljesen el fog tűnni, mert mindenki virtuálisan jut hozzá. Nem találtam meg a módját még, hogy hogyan publikálja az ember a munkáját, ha elkészül egy anyaggal, de az nem jelenik meg kézzel fogható formában. Arra gondoltam (és ezt tolmácsoltam is a zenekar felé), hogy koncert DVD-nek van egyedül értelme ma még, mert azt még vásárolnak emberek. Ha a hangzó anyag jó minőségben van rögzítve, akkor egy koncert DVD-nek inkább van realitása, mint egy "sima" lemeznek. De a források, mint mindig, most is ismeretlenek...
MR: Mióta és hol tanítasz?
BM: Jövőre lesz 20 éve, hogy intézményes keretek között tanítok. Magánúton már 20 felett járok. Jelen pillanatban mindkét ágon "üzemelek". A Székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Jazztanszakán tanítok gitárt, és Budapesten pedig magánúton tanítok. Furcsa, de igaz, hogy amíg a koncertek száma szinte a nullával egyenlő, és már a jól hangzó nevekre is egyre kevesebben mennek el az emberek, addig a tanulni vágyók száma egyre csak nő. És egyre többen áldoznak időt, pénzt, energiát arra, hogy tanulhassanak. Ez egy teljesen ellentétes folyamat, amit nem is igazán értek...
MR: Hol láthat legközelebb a jazzpublikum?
BM: Két koncert van eddig lekötve. Az első bemutatkozó koncertünk április 10-én vasárnap 20 órakor lesz, a Vigyázó Sándor Művelődési Házban (ez a volt Dózsa!) a Pest út 113. száma alatt. Majd május 27-én Székesfehérváron a Petőfi Mozi Music Pub-ban mutatkozunk be.

Vissza az összes interjúhoz