A 40. Debreceni Jazznapok programfüzetének szövege - 1. nap
Turi Gábor -aki 2002 és 2006 között Debrecen kulturális alpolgármestere volt- jazz doktori disszertációját olvashatják alább, amely nemcsak a szeptember 1-e és 4-e között ránk váró "jazzáradatról" számol be, hanem a "múltba is réved". A mostani négy nap alatt 40 formációban 186 (egyszáznyolcvanhat!) muzsikus lép színre 10 nemzet (magyar, szlovák, lengyel, cseh, osztrák, amerikai, román, spanyol, finn, olasz) képviseletében.
40. Debreceni Jazznapok
Rendező: Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.
Művészeti tanácsadó: Maloschik Róbert
Műsorfüzet szerkesztője: Turi Gábor
Programszervező: Tóth Ernő
A Kölcsey Központ Nagytermében zajló koncertek 2000 Ft árú napijeggyel látogathatók. Az összes Nagytermi koncertre érvényes bérlet 5000 Ft-ért váltható.
A MODEM-kert programjai pénteken és szombaton 1000 Ft-os napijeggyel látogathatók.
A Kölcsey Központ Báltermében, a Bényi Árpád teremben és a Baltazár téren fellépő zenekarok minden koncertje ingyenes.
Jegyek kaphatók:
Kölcsey Központ (Debrecen, Hunyadi u. 1-3. Tel.: 52/518-497 begin_of_the_skype_highlighting 52/518-497 end_of_the_skype_highlighting)
Apolló mozi (Debrecen, Miklós u.1. Tel.: 52/417-847 begin_of_the_skype_highlighting 52/417-847 end_of_the_skype_highlighting)
Tourinform (Debrecen, Piac u. 20. tel.: 52/412-250 begin_of_the_skype_highlighting 52/412-250 end_of_the_skype_highlighting)
Interticket Hálózat www.interticket.hu
Információ:
Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.
Tel.: +36 52 / 518 400
www.fonixinfo.hu
Felelős kiadó: Dr. Cs. Tóth János A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.
„Észak-alföldi régió ajánlásával” „Jó minősítésű művészeti fesztivál”
Támogatók:
Nemzeti Kulturális Alap International Visegrad Fund Artisjus Zenei Alapítvány
Finnagora Magyar Jazz Szövetség Szlovák Intézet Cseh Centrum
Oberbank, Osztrák kulturális fórum, Osztrák Jazz Est
Fesztiválünnep
Nem elsőként indult útjára, nem is a legnagyobb költségvetésből gazdálkodó seregszemle, de négy évtizedes, megszakítás nélküli múltjával a Debreceni Jazznapok Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő jazzfesztiválja. Az évforduló okot ad az emlékezésre és az ünneplésre, aminek a rendezők kivételesen színes, rendkívül változatos programmal igyekeznek eleget tenni.
Negyven év, negyven együttes – mi más lehetne a négy nap műsorának rendezőelve? A hagyományokhoz híven ezúttal is érkeznek világsztárok, megismerkedhetünk a szomszédos országok jazzéletének együtteseivel, és színre lép a magyar jazz minden nemzedéke, különösen nagy számban a legújabb irányzatok fiatal, díjnyertes képviselői. Ebben a stíluskavalkádban a jazz minden híve megtalálhatja a kedvére való zenét.
A fesztivál új vonása, hogy birtokba veszi a Kölcsey Központ valamennyi helyszínét – a Nagytermet, a Báltermet, a kiállítótermet és a folyosót, amihez a Baltazár tér nyitott színpada és a MODEM kertje társul – így esetenként több, párhuzamosan futó hangverseny közül választhatnak az érdeklődők. Az események többsége ezúttal is díjtalanul élvezhető, a kiemelt koncerteket pedig napijegyekkel és kedvezményes bérlettel tekintheti meg a közönség.
Debrecenben mindig is rang volt fellépni, a meghívottak megtiszteltetésnek veszik a lehetőséget.
A 40. Debreceni Jazznapok kínálata méltó az évfordulóhoz. A 2010-ben bevezetett kiemelt vendégművész státusz két muzsikusa, a Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Béla zongorista és a pályakezdő, debreceni születésű Subicz Gábor trombitás különböző formációkban minden nap színpadra lép, megannyi helyzetben mutatva sokoldalúságukat. A V4 Jazz Marathon keretében négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – kitűnő muzsikusai mutatkoznak be a fesztiválon, az Osztrák Jazzest keretében pedig a nyugati szomszéd jazzéletének reprezentánsaival ismerkedhetünk meg.
A fesztivál történetében első ízben üdvözölhetünk Spanyolországból érkező muzsikust: Chano Domínguez a tüzes latin és flamenco jazz hangjait hozza el Debrecenbe. Omar Hakim neve széles körben ismert: a stílusteremtő Weather Report amerikai jazz-rock együttes egykori dobosa új jazztriójával lép fel a fesztiválon. A legnagyobb név az amerikai középnemzedékhez tartozó, játékstílusával és technikájával a fiatalok muzsikusokra világszerte nagy hatást gyakorló Chris Potter: a legjobb szaxofonosok között számon tartott muzsikus és az ugyancsak világszínvonalú Budapest Jazz Orchestra találkozása rendkívüli élményt ígér.
Ha ehhez vesszük a kísérő-rendezvényeket - Gyémánt László festőművész jazzportrékat felvonultató kiállítását, a négy évtizedet áttekintő fotós szemlét és a ceglédi dobmúzeumból érkező hangszerbemutatót -, akkor nem mondhatunk mást: igazi jazzünnepre számíthatnak azok, akik felkeresik a 40. Debreceni Jazznapok rendezvényeit.
Szabadság és spontaneitás
A Debreceni Jazznapok négy évtizede
Negyven évvel ezelőtt, 1972. november 23-án a debreceni Bartók teremben rendezte a Magyar Rádió és a Kölcsey Művelődési Központ első közös jazzestjét, amelyet a Debreceni Jazznapok nyitó eseményeként tartunk számon.
A szervezőket a négy közreműködő, ifj. Balogh Gyula (Miskolc) triója, a Debreceni Jazz Kvartett, Kovács Gyula együttese és az Apostol együttes sikere sarkallta a folytatásra. Szándékuk találkozott a Magyar Rádió törekvéseivel, így Debrecen is csatlakozott a ’70-es években a vidéki városokban létrejött jazzfesztiválok hálózatához.
A szervezők nem kisebb célt tűztek ki, mint hogy a hangversenysorozat néhány év alatt érje el egy Európa-szerte ismert fesztivál rangját, és váljon a magyar jazzélet fórumává. A programról a Rádió gondoskodott, míg a helyi művelődési intézmény a rendezvény logisztikai hátterét biztosította. A Debreceni Jazznapok olyan sikerrel tette meg első lépéseit, hogy forró hangulatú hangversenyeivel, több ezres közönségével a 80-as évekre Közép-Kelet-Európa jelentős kulturális eseményévé vált, amely az ország minden részéből, sőt a „testvéri” szocialista országokból is vonzotta az érdeklődőket.
A ’70-es évek Európa nyugati felében a jóléti modellekkel szemben alternatív életformákat kereső törekvések kiürülésének, a társadalmi nyugtalanságot kifejező diákmozgalmak lecsengésének időszaka volt. A konszolidáció Magyarországon a gazdasági reform kudarcában és a rendszer önkorrekciójához fűződő illúziók meghiúsulásában nyilvánult meg. A felülről irányított, kisszerű létezésben fuldokló fiatalok nagy, közös rendezvényekben keresték a kikapcsolódás formáit, a másfajta azonosulás lehetőségeit. A hátizsákos népvándorlás kora volt ez, amit a szigorú politikai kontrollal működő rendszer hiánygazdálkodása épp úgy táplált, mint – a jazzfesztiválok esetében – a zenéhez fűződő nonkonformista képzetek, a szabadságnak a rögtönzésekben megtestesülő mítosza.
Az igazi jazzfesztiváloknak lelkük van, ami a spontaneitás és a minőség tiszteletében, a muzsikusok és a közönség egymásra találásában jut kifejezésre. A Debreceni Jazznapokon felvonult a magyar mezőny színe-java, a rádió által közvetített koncertek közönsége új művek sorával ismerkedhetett meg, a nemzetközi műhely-együttesek és az oldott örömzenélések pedig a magyar és külföldi muzsikusokkal találkozására adtak lehetőséget. A vezető európai muzsikusok mellett amerikai világsztárok sora mutatkozott be Debrecenben, a fesztivál így a műfaj iránt érdeklődők fontos tájékozódási forrása lett. A Hódos sportcsarnok emlékezetes koncertjeinek másfél-kétezer lelkes néző tapsolt, de rendkívül népszerűek voltak a vasárnap délelőtti dixieland-matinék is. A színes zenei kínálatot fotókiállítások, lemezbemutatók, művész-közönségtalálkozók, filmvetítések egészítették ki.
A Debreceni Jazznapoknak mindig akadtak olyan vonásai, amelyek a műsorok összeállításában hangsúlyosan érvényesültek. A magyar élmezőny fellépétetésén kívül ilyen volt a helyi, illetve vidéki együttesek, a rokon műfajok (blues, jazz-rock) képviselőinek szerepeltetése, illetve az első két évtizedben a big bandek és a vegyes nemzetközi formációk jelenléte. A nemzetközi jelleg az ötödik seregszemlétől kezdve erősödött meg számottevően. A ’70-s, ’80-as években szembetűnő volt az avantgárd erőteljes képviselete. A résztvevők számát, az időtartamot és az érdeklődést tekintve a rekordot a tizedik, hat naposra duzzadt fesztivál tartja (1981), amelyen 22 ország 250 muzsikusa lépett fel 40 különböző formációban.
A kelet-európai rendszerváltozás, a határok megnyitása módosította a jazz-zene megítélését és érvényesülésének lehetőségeit is. A nyugati kultúrához kötődő nimbusza elpárolgott, egy lett a szabad piacon forgalmazott zenék közül. A Magyar Rádió anyagi okok miatt felszámolta vidéki koncertszervező tevékenységét, a jazzfesztiválok a programszervezés és a finanszírozás tekintetében is magukra maradtak. Mindez nem hagyta érintetlenül a Debreceni Jazznapokat sem, amelynek a ’90-es évek hullámvölgyét követően az elmúlt évtizedben az amerikai városokat bemutató tematikus sorozat elindításával, új helyszínként a Nagyerdő bevonásával, a koncertek ingyenessé válásával, a szakmaiság és a jamboree-jelleg erősítésével sikerült újra megszilárdítania helyét a magyar fesztiválok élmezőnyében.
A négy évtized áttekintése nem lehet teljes a legemlékezetesebb koncertek említése nélkül. Zárásként néhány név, országonként: Edward Vesala, Juhani Aaltonen, UMO Big Band (Finnország), Jasper van’t Hof (Hollandia), Ganelin Trio (Szovjetunió), Albert Mangelsdorff, Eberhard Weber, Klaus Doldinger (Németország), Jan Garbarek (Norvégia), Tomasz Stańko, Zbigniew Namyslowski (Lengyelország), John Surman, Graham Collier (Nagy Britannia), Didier Lockwood (Franciaország), Enrico Rava, Rosario Giuliani (Olaszország), Egberto Gismonti, Nana Vasconcelos (Brazilia), Dollar Brand (Dél-Afrika), Aki Takase (Japán), Tony Scott, Art Farmer, James Blood Ulmer, John Scofield, Gateway, Oregon, Paul Motian, Joe Lovano, Steps, Chet Baker, Charles Lloyd, Charlie Mariano, Larry Coryell, Elvin Jones, Johnny Griffin, Golden Gate Quartet, Bill Frisell, Marcus Miller, Wayne Shorter, Kevin Mahogany, Jackie Terrason, Andrew Hill, Irvin Mayfield, Ken Vandermark, Patricia Barber, Eliane Elias, Benny Golson, Stacey Kent, James Carter (USA).
Erre a hagyományra épülhet a Debreceni Jazznapok következő 40 évének programja…
A jazznapok kiemelt vendégművésze: Szakcsi Lakatos Béla (1944)
A magyar jazz emblematikus, meghatározó személyisége, zongoraművész, zeneszerző. Az ötvenes években Kovács Andor gitáros együttesében tűnt fel, a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott. A Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is.
Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki - a George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként Szakcsi tizenegy korongon szerepelt szerzőként, illetve előadóként -, a nyolcvanas évek derekán ezeknek köszönhetően köthetett szerződést az amerikai GRP kiadóval. Chick Corea többször is méltatta Szakcsi szerzői és előadói kvalitásait, aki napjainkig a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Bob Mintzer, John Patitucci, Jack De Johnette, Carmel Jones, Frank Zappa, Art Farmer, Mark Ledford, Dave Weckl, Omar Hakim, Marvin "Smitty" Smith, Victor Bailey, Zoller Attila, David Sanchez, Mike Richmond.
A ’70-es években a Rákfogó, majd a Saturnus együttes tagjaként elévülhetetlen szerepe volt a fúziós jazz magyarországi térnyerésében. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. Bestia címmel 1989-ben rock-operát írt a Rock Színház felkérésére Báthory Erzsébet életéről, Amerika felfedezésének ötszázadik évében pedig Cristoforo címmel mutatta be százperces balettjét a Magyar Állami Operaház.
A Liszt- és Kossuth-díjjal kitüntetett Szakcsi Lakatos Béla példaképe, Leonard Bernstein "útmutatása" szerint valamennyi zenei műfajban otthonosan mozog. Horváth Ádám operaénekessel és Écsi Gyöngyi népdalénekessel magyar népdalfeldolgozásokat (Virágom, Virágom), Vukán György zongoraművésszel négykezeseket (Conversation for two pianos & orchestra; Fourhand) jelentetett meg. Közben sorra láttak napvilágot jazzfelvételei (Kőszegi Imrével és Jackie Orszáczkyval: Journey in Time; Bob Mintzerrel és Peter Bersteinnel: On the way back home; Szakcsi Lakatos Béla/Lukács Miklós: Check it out, Igor; Szakcsi Lakatos Trió: Na dara!; Szakcsi Béla/Kathy Horváth Lajos: In One Breath). Az utóbbi tíz évben egyre mélyebbre merült Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez szerzeményeinek tanulmányozásában. Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni - ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága.
A közönség és a sajtó munkatársai 2011. szeptember 2-án 14 órakor a Romkert Kávézóban találkozhatnak a művésszel.
A jazznapok kiemelt vendégművésze: Subicz Gábor (1983)
Az újabb jazzmuzsikusi nemzedék kiemelkedő tehetségű trombitása Debrecenben művészcsaládban született. Zeneiskolába Balmazújvároson járt, a jazz-zenével 2002-ben kezdett foglalkozni Budapesten, Fekete-Kovács Kornél növendékeként. 2003-tól egy évig járt a Kőbányai Zenei Stúdióba, majd felvették az Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-tanszakára, ahol 2008-ban szerzett diplomát.
Ugyanabban az évben országosan is ismertté vált a neve: a Bartók Rádió Tomsits Rudolf jazztrombita tehetségkutató versenyén harmadik helyezett, különdíjas és közönségdíjas lett. Ezt követően a balatonfüredi jazzfesztiválon Molnár Sándor Kvintettjével első helyezést értek el. Azóta vendégként sok helyen nyílik alkalma játszani, például a Harcsa Veronika Kvartettel és az Erik Sumo Banddel, melyeknek hangszerelője is, vagy Márkus Tiborral. Alakulása óta gyakran szerepel a Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra-ban. A zenekar keretein belül olyan világhírű zenészekkel játszhatott együtt, mint Julian Joseph, Wallace Roney, Ed Mann, Mike Keneally, Tom Trapp, vagy a hazaiak közül Dés László, Winand Gábor, Szakcsi Lakatos Béla, vagy az UMZE kamaraegyüttes. Műfaji nyitottságát jelzi, hogy számos pop-produkcióban is közreműködik. Oszlopos tagja a Pannonia Allstars Ska Orchestrának, amellyel a hazai könnyűzenei fesztiválok nagyszínpadainak visszatérő vendégei. Alapító tagja a debreceni Monchichi Potenciálnak, játszott többek között a Skafunderz, Anselmo Crew, Esclin Syndo zenekarokban. Stúdiómunkái között találhatók hazai poplemezek (Yonderboi, Erik Sumo, Heaven Street Seven, Rapülők stb.) és filmzenék is.
Subicz Gábor egy évtizede a fővárosban él, de kapcsolata nem szakadt meg szülővárosával. Fellép a Debrecen Jazz Grouppal, és újabban ő játssza a trombitaszólamot a Debrecen Dixieland Jazz Bandben. Előbbi formációval 2008-ban mutatkozott be a fesztiválon, 2010-ben pedig a környékről származó fiatal muzsikusokból alakult, Fata Morgana néven fellépő alkalmi társulás spiritus rectoraként láthatta őt a debreceni közönség.
A 40. Debreceni Jazznapokon több formációban, többféle stílusban bizonyíthatja sokoldalú tehetségét.
.
A közönség és a sajtó munkatársai 2011. szeptember 3-án 14 órakor a Romkert Kávézóban találkozhatnak a művésszel.
Szeptember 1., csütörtök
16:00-17:00 Baltazár tér
Debrecen Jazz Group
Gyarmati Zoltán – szaxofon, Subicz Gábor – trombita, Zakar Zoltán – harsona, Erdei Kálmán – zongora, Fazekas Csaba – bőgő, Mátyás Ferenc – dob
Ki más nyithatná a 40. Debreceni Jazznapokat, mint a 45 éves Debreceni Jazz Group? A fesztivál mindig is kiemelt feladatának tartotta a helyi muzsikusok pártfogolását, akik fontos szerepet töltenek be jazz ügyének képviseletében. A néhai Kiss Ernő zongorista vezetésével alakult, eleinte kvartettként játszó csapat fennállása során több hazai és külföldi fesztiválon (San Sebastian, Kassa, Szeged) szerepelt sikerrel, játékát önálló hanglemez, illetve rádiófelvételek sora örökítette meg. Az évtizedek során többféle stílussal próbálkoztak, de habitusuknak leginkább a modern mainstream játék felel meg.
Az együttes vezetését a zongorista tragikusan korai halálát követően Gyarmati Zoltán szaxofonos vette át, akinek munkásságát Debrecen város Önkormányzata 2004-ben Csokonai-díjjal ismerte el. (Ő és Erdei Kálmán a Debrecen Dixieland Jazz Bandnek is tagjai.) A kvartett néhány éve Zakar Zoltán harsonás belépésével kvintetté alakult, ami gazdagabb megszólalást és változatosabb hangszerelési megoldásokat tesz lehetővé. 2008 óta az együttessel lép fel a Debrecenből elszármazott trombitás, Subicz Gábor is, akinek bekapcsolódásával egy új nemzedék új hangja szólal meg az együttesben. A szextetté bővült Debrecen Jazz Group műsorán modern jazz-standerdek és saját szerzemények szerepelnek.
17:00-18:00 Bálterem
V4 Jazz Marathon
Szabó Dániel Quintet
Szabó Dániel – zongora, Bacsó Kristóf – szaxofon, Kántor Balázs – cselló, Barcza Horváth József – bőgő, Dés András - ütőhangszerek
Szabó Dániel (1975, Komló) négyéves korában kezd zongorázni. 2000-ben diplomázik az LFZF jazztanszékén. 1997-ben győztesként tér haza a Litvániában rendezett Nemzetközi Jazz Zongoraversenyről. 1998-ban első díjat nyer a Magyar Rádió Füsti Balogh Gábor Tehetségkutató Jazz Zongoraversenyén. Ennek köszönhetően jelenteti meg első trióalbumát a Warner Music Hungary gondozásában. 2000-ben megnyeri a Montreux-i Jazz Fesztivál keretében rendezett zongoraversenyt. Ezután önálló koncertet ad a Montreux-i Jazz Fesztiválon és New Yorkban. Ennek az időszaknak gyümölcse szóló-, illetve trióalbuma.
2001-ben felvételt és teljes ösztöndíjat nyer a Los Angeles-i Henry Mancini Institute-ba, ahol olyan hírességekkel játszhat, mint Randy Brecker, Christian McBride, Roy Hargrove, Patti Austin, Peter Erskine. 2003-ban Fulbright-ösztöndíjjal megkezdi posztgraduális tanulmányait a világhírű New England Conservatoryn, Bostonban, ahol 2005-ben szerzi meg Masters-diplomáját. Bostonban két mestere van: Bob Brookmeyer, akitől zeneszerzést és hangszerelést, illetve Danilo Perez, akitől jazz-zongorát tanult. Más kiváló muzsikus-tanárok is gyarapítják a tudását: Jerry Bergonzi, Steve Lacy, George Garzone, Marty Ehrlich. Játszik Maria Schneiderrel, Joe Lovanóval, George Russell-lel, Harvey Masonnal, Herb Pomeroy-jal, George Garzone-nal; aktív részese Boston sokszínű zenei életének. Sikeres koncerteket ad New Yorkban is. 2006-ban elnyeri a Párizsi Főpolgármesteri Hivatal fődíját a Martial Solal Nemzetközi Jazz Zongoraversenyen. Két utóbbi lemezének vendégszólistája Kurt Rosenwinkel és Chris Potter.
17:30-18:30 Baltazár tér
V4 Jazz Marathon
Peter Lipa Band (SK)
Peter Lipa – ének, Rado Tariška – szaxofon, Michal Šimko – nagybőgő, Peter Lipa jr. – billentyűs hangszerek, Robert Rist - dob
Keveset tudunk a szlovák jazzéletről, de ha egy nevet kell említeni, akkor bizonyára Peter Lipáé ötlik az eszünkbe. Nemcsak azért, mert többször járt Magyarországon - Debrecenben is fellépett -, hanem a cseh és a szlovák jazzéletben muzsikusként, szerkesztőként, szervezőként betöltött szerepe miatt is.
Az 1943-ban Eperjesen született énekes kalandos életutat tudhat maga mögött. Tanult földrajzot, építészetet, újságírást, volt színész, rádiós szerkesztő és ki tudja, mi más, mígnem rátalált igazi hivatására, a jazz- és blueséneklésre. 1977 óta szabadúszó, 1989 óta a Szlovák Jazz Szövetség elnöke. Ő indította útjára a pozsonyi jazzfesztivált. Első lemeze a szocializmus alatti szűk mozgástérben csak 40 éves korában jelenhetett meg, de azóta bőségesen kárpótolta rajongóit: diszkográfiája immár 23 CD-t számlál, köztük olyan különlegességek, mint a Beatles in Blues (2002). A legsűrűbben foglalkoztatott szlovák zenészek közé tartozik, évente száz koncertet ad, elsősorban hazájában és Csehországban. Előadóművészete a blues, a soul és a jazz main stream zenében gyökerezik, de otthonosan mozog a latin zene, a dixieland és a rock világában is. Énektechnikájára Jimmy Rushing, Ray Charles, Al Jarreau, Joe Cocker és Bobby McFerrin volt hatással. Az évek alatt számtalan együttesnek volt tagja vagy szólistája. 2004-ben hazája őt jelölte a Visegrád 4 országok muzsikusaiból berbuválódott Visegrád Blues Band énekesének.
17:30-18:30 Kiállítóterem
Tamarazene
Mózes Tamara - ének, zongora, Horváth Dániel – dob
Mózes Tamara énekes-zongorista Horváth Dániel debreceni dobossal az Erkel Ferenc Jazzkonzervatóriumban ismerkedett meg, mindketten ott végezték jazztanulmányaikat. 2008 óta játszanak együtt. A Tamarazene Magyarországon egyedülálló formáció, melynek repertoárja sztenderdekből és saját kompozíciókból áll (saját magyar szövegekre), és a személyes hangvételt ötvözi a jazzes harmónia- és stílusvilággal.
A duó megnyerte a 2008-as Ki-látó Tehetségkutató versenyt, 2009 áprilisában a MAMF Könnyűzenei Tehetségkutatón is első díjat szerzett, májusban pedig a Bukaresti Nemzetközi Jazzversenyen a legjobb négy zenekar közé választotta a zsűri. Svájcban és Olaszországban is koncerteztek, és meghívást kaptak a JazzLand fesztiválra. 2009 szeptemberében Mózes Tamara felvételt nyert a párizsi Conservatoire National de Region jazzének szakára, amelyre mindössze két növendék kapott lehetőséget. Így a hazai koncertezés mellett Franciaországban folytatja tanulmányait.
Első lemezük, amely 2010-ben jelent meg In Spring címmel.
18:30-19:30 Bálterem
V4 Jazz Marathon
Timeless - Jacek Namyslowski Quintet (PL)
Jacek Namyslowski – harsona, Lukasz Poprawski – szaxofon, Lukasz Ojdana – zongora, Andrzej Swięs – nagybőgő, Pawel Dobrowolski - dob
A név Debrecenben különösen ismerős, hiszen a papa, Zbigniew Namyslowski az évtizedek során sok emlékezetes koncertet adott a városban. Az 1982-ben született Jacek követte neves apja példáját, és maga is zenész lett. Mégpedig nem is akármilyen. Választott hangszerén, a harsonán 15 éves korában kezdett tanulni. Már korán kitűnt nemzedékéből, első együttesével 2000-ben megnyerte a fiatal lengyel jazz- és blues-zenekarok országos versenyét. Ezt követően a Timeless nevű zenekarral 2002-ben Siedlcében a jazz örökzöldek versenyén, 2003-ban a Bielslko-Biala jazzversenyen értek el első helyezést, és szólistadíjat is kapott. 2004-ben ösztöndíjjal beiratkozott a katowicei zeneakadémiára, ahol elmélyítette hangszeres tudását. Amerikában is részt vett hangszeres kurzusokon, ahol neves előadóktól tanult.
Jacek ma több zenekarban is játszik, így édesapjáéban is, akivel két lemezt készített (Jazz at Prague Castle, Nice and Easy). Tagja a Jerzy Malek Septetnek, a Jazzotegue Sextetnek és a Kalatowki Big Bandnek, amely 2005-től minden hétfőn a varsói Tygmont jazzklubban lép fel. A vezető lengyel szaklap, a Jazz Forum listáin rendre az élen szerepel hangszerén. Többször járt már Magyarországon, így idén nyáron a Budapest Jazzklubban, amelyről így számolt be kritikusa: „…frázisai természetesek, barátságosan kerekek, valósággal árad belőle a dallam. Nem csak hangokat, de szüneteket is tud játszani – s ez komoly és ritka erény e műfajban.”
18:30-19:30 Kiállítóterem
Micheller Myrtill - Pintér Tibor Duó
Micheller Myrtill – ének, Pintér Tibor – gitár
Az énekesnő neve több mint egy évtizede ismerős a hazai zenei életben. Diplomás jazz-ének művész és tanár lévén számos formációban hallhattuk már hangját: a Bergendy Szalonzenekarral, az Ungár Zenekarral; vokalistaként több mint 40 zenei kiadványon közreműködött. A Benkó Dixieland Bandnek is gyakori vendégművésze.
2006-ban két nemzetközi versenyről is díjjal tért haza. A Németországban megrendezett Voice and Guitar nemzetközi ének-gitár duó versenyen 55 versenyző közül a legjobb 8 között díjazták Pintér Tibor gitárossal. Ennek folyományaként megjelentet a Same as You című lemezük (2006). Ugyanebben az évben a Finnországban rendezett Lady Summertime jazz énekversenyről III. díjjal tért haza. A 2009-es év új lehetőségeket hozott Myrtill szakmai életében: Voice & Guitar duója Londonban turnézott szép sikerrel, mely következő albumukat alapozta meg True Colors címmel. 2011 áprilisában jelent meg harmadik nagylemezük, egy koncert DVD-vel együtt Voice & Guitar címmel. A hang- és képanyagot az Új Színházban rögzítették. Az est sztárvendége Tátrai Tibor volt.
A koncertről készült kiadvány egy CD-t és egy DVD-t is tartalmaz. A „Voice & Guitar” cím is jól mutatja az ének- és gitárhang összefonódását, közös játékát. A korongon megszólalnak a könnyed populáris slágerek, jazz-örökzöldek és francia dallamok. Mindezek Micheller Myrtill mesterien csiszolt énekhangjával és Pintér Tibor bravúros gitárjátékával, saját, egyedi jazz-es feldolgozásban szólalnak meg.
19:30-20:30 Nagyterem
Szakcsi Lakatos Béla
Szakcsi Lakatos Béla – zongora
Szakcsi kilencéves korában arról álmodozva kezdett el zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazz-zel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. A sokoldalú művész az utóbbi években a klasszikus és kortárs zene, valamint a népzene tanulmányozásában mélyedt el, melynek következtében szóló improvizációi és legújabb kompozíciói a legnagyobb elismerést váltják ki a közönség és a kritikusok körében egyaránt.
Pályájának jelentős állomása a world jazz műfajában létrehozott produkciója, az Új Magyar Cigány Jazz. Ebben a zenei világban találta meg saját hangját, és hozott létre egyfajta sajátos, európai improvizációs zenét, melyben az amerikai jazz mellett fontos további építőelemként jelenik meg az európai kortárs zene és a tradicionális cigány népzene.
A zongorista-zeneszerző a jazz műfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéséért a magyar jazzművészek közül elsőként kapott Kossuth-díjat, 2010-ben pedig a Magyar Kultúra Követe és a Hazám-díj kitüntetettje lett. Ezek az elismerések nemcsak Szakcsi személyes útja szempontjából jelentősek, hanem azért is, mert a jazz terén működő kollégái között elsőként kapta, ami egyben a sokáig elhanyagolt műfaj elismerését is jelenti.
Szakcsinak 2010 karácsonyára jelent meg Live at Budapest Club című szólózongora albuma, ennek bemutatójára kerül sor az este.
19:30-20:30 Kiállítóterem
Bori Viktor - Szalay Gábor Duó
Bori Viktor – zongora, Szalay Gábor – gitár
Bori Viktor 1962-ben született Cegléden. Ötéves korában kezdett zongorázni a ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskolában. Klasszikus zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, majd a jazz-zongora szakon Gonda Jánosnál. 1983-ban kapott jazzelőadóművész-képesítést. 1985 decemberében Lengyelországban, a Kaliszi Nemzetközi Jazz-zongorista versenyen 2. helyezést ért el. 1986-ban Hollandiába költözött, és az Utrechti Konzervatóriumon zeneszerzést tanult. Az 1987-es tanévtől ugyanott, valamint az Arnhemi Zeneművészeti Főiskolán tanárként dolgozott. A hollandiai évek alatt aktívan vett részt az ottani zenei életben. 1990-ben haza költözött. Azóta számtalan formációban dolgozott, többek között a Things zenekarban László Attilával és Tony Lakatossal, Kőszegi Imre kvartettjében Csepregi Gyulával, valamint Berki Tamással. Better Times c. CD-jét, amelyet nemzetközi csapattal vett fel 1993-ban adta ki. A Trio Twilight 1996 óta működik, amelyben Lattmann Béla basszusgitározik, Szendőfi Péter dobol. Nevéhez fűződik a ceglédi Bori Jazz fesztivál, mely közel tíz éve működik.
Az ugyancsak ceglédi Szalay Gábor az Egressy Béni Zeneművészeti Szakiskola jazz-gitár tanára, a main stream jazzgitározás rendkívül tehetséges képviselője, a lendületes, harmonikus rögtönzés mestere. A duó 2008 novembere óta játszik együtt, első CD-jük „Tandem Ride” címmel 2010-ben jelent meg. Fellépésükre a Debrecen-Cegléd közötti kulturális kapcsolat jegyében kerül sor.
20:00-21:00 Bálterem
V4 Jazz Marathon
Vertigo Quintet és Dorota Barová (CZ)
Vojtech Procházka – zongora, Marcel Bárta - szaxofon, basszusklarinét, Oskar Török – trombita, Rastislav Uhrík – bőgő, Daniel Šoltis – dob, Dorota Barová – ének, cselló
A Vertigo Quintet fiatal, lendületes cseh együttes, amelynek zenéjét a klasszikus szerzők közül Scriabin és Debussy, a jazzmuzsikusok köréből Thelonious Monk, Charles Mingus, Miles Davis, Ornette Coleman, John Zorn, Bill Frisell és az ECM muzsikusai épp úgy inspirálták, mint a popzenéből Björk vagy a Radiohead. A csapat 2002-ben azzal a céllal alakult, hogy a saját zenéjüket a maguk módján játsszák. Az eredmény a free jazz, a drum’n’bass és az ECM-típusú modern jazz egyedi, atmoszférikus egyvelege lett, amely mögött a zenetörténet iránti tisztelet húzódik meg.
Az együttes vezetője, Vojtěch Procházka 1981-ben született, és ötévesen kezdett zongorázni. Zeneszerzés- és zongoratanulmányokat a Jaroslav Jezek Konzervatóriumban, majd a texasi Houstonban folytatott. Fellépett Skóciában, Romániában. Több együttesben játszik, a Daniel Soltis Trióval 2003-ban a legjobb együttes címet adományozta nekik a Cseh Jazz Szövetség.
A Vertigo énekes-csellista szólistája, Dorota Barová 1975-ben született, az osztravai konervatóriumban végzett cselló szakon. Aktív muzsikusként szerteágazó tevékenységet folytat, dolgozott színházakban, írt filmzenéket, és több együttesnek is a tagja volt. A Vertigo Quintettel 2008-ban jelent meg közös lemeze „Vertigo Quintet and Dorota Barová” címmel.
20:30-21:30 MODEM-kert
Osztrák jazzest
Peter Rom Trio (A) és Sütő Márton
Peter Rom – gitár, Raphael Preuschl – basszusgitár, Jörg Mikula – dob, Sütő Márton – gitár
Az osztrák gitáros a JazzWerkstatt Wien és a JazzWerkstatt Records alapítója. Olyan muzsikusokkal és együttesekkel játszott, mint Rodney Holmes, Dave Carpenter, Joel Taylor, Die Strottern, Christof Dienz, Andreas Schärer, Christian Mühlbacher, Tom Arthurs, a Studio Dan, a GHO-Bigband, dolgozott a Theater an der Josefstadt és a Neue Oper Wien színházakban. A JazzWersktat Wien több díjat nyert Ausztriában, ő maga a Quincy Jones-díjban és alkotói ösztöndíjban részesült. Több formációval szép számú lemezen szerepel, saját riójával „Starstruck” és „Says Who” címmel jelentetett meg albumokat.
Peter Rom zenéjére a stílusokkal, kompozíciós technikákkal és hangzásokkal folytatott kreatív kísérletezés a jellemző. Virtuóz játékmódja a közönséget és a kritikusokat egyaránt bámulatba ejti. Egyik méltatója az „integráló kortárs jazzművészet manifesztumának” nevezte Starstruck c. lemezét, míg mások jövőbe mutató, bíztató ígéretnek tartják játékát.
Az osztrák trió vendége Sütő Márton gitáros, aki pár éve nagy sikerrel mutatkozott be Smárton nevű jazz-blues-rock triójával a debreceni fesztiválon. A gitáros 1978-ban Budapesten született. Kisiskolásként került kapcsolatba zenével, klasszikus trombitát tanult a lausanne-i konzervatóriumban. A trombita mellett 1993-ban az Erkel Ferenc Zeneiskolában gitárt kezdett tanulni. Itt ismerkedett meg a jazz-zel. 1997-ben matematikai tanulmányokba kezdett, majd 2000-től párhuzamosan a LFZE jazz tanszékén tanult. Mindkét diplomáját 2004-ben szerezte meg.
21:00-22:30 Nagyterem
Chris Potter (USA) és a Budapest Jazz Orchestra
Chris Potter – szaxofon és a 17 tagú BJO Kollmann Gábor vezetésével
Az amerikai Chris Potter (1971) szaxofonos debreceni bemutatkozása a fesztivál szenzációja. Eddig 15 önálló lemeze jelent meg, és mintegy száz lemezen jegyzik a nevét közreműködőként. Olyan nagyságok zenekaraiban játszott, mint Herbie Hancock, Dave Holland, John Scofield, Paul Motian, Dave Douglas, a Mingus Big Band. A Down Beat szaklap idei augusztusi számban a kritikusok szavazatai alapján Sonny Rollins és Joe Lovano mögött a harmadik helyen végzett. Underground nevű együttesével készített legutóbbi, Ultrahang című albumán Adam Rogers gitározik, Craig Taborn Fender Rhodes zongorán játszik, Nate Smith dobol.
Az 1998-ban jazzmuzsikusokból alakult BJO első vezetője Fekete-Kovács Kornél volt, akit 2005-ben Schreck Ferenc, 2006-ban Elek István, majd utóbb Kollmann Gábor követett a zenekar élén. Elsődleges céljuk a műfaj által megkövetelt sokszínű játékmód elsajátítása, illetve bemutatása a jazz iránt fogékony közönségnek. Repertoárjukon a swing klasszikusaitól a modern hangszerelésekig mindenféle stílus szerepel, vendégszólistáik és hangszerelőik között a hazai élmezőnyön kívül olyan világnagyságok találhatók, mint George Duke, Kevin Mahogany (akivel 2004-ben a Debreceni Jazznapokon léptek fel), Ed Neumeister, Dave Liebman, Peter Erskine, Johnny Griffin. Oláh Kálmán hangszereléseiből készített Images című lemezüket az amerikai kritika is nagyra értékelte.
Az együttes és a szólista közös fellépése azért is rendkívüli esemény, mert Chris Potter nagyzenekari szerzeményei ősbemutatóként hangzanak el.
22:00-23:00 MODEM-kert
Osztrák jazzest
Andy Manndorff Trio (A) és Eichinger Tibor
Andy Manndorff – gitár, Lukas Kranzelbinder – bőgő, Micheal Prowaznik – dob, Eichinger Tibor - gitár
Andy Manndorf gitáros-zeneszerző a jazzgitározás sajátos irányzatát képviseli: a lírai és érzelmes Gadó Gáborral vagy Stefanovskival, illetve a dinamikus, virtuóz gitárnyűvőkkel, Hiram Bullock-kal vagy Scott Henderson-nal szemben egyfajta "analitikus", elemző, racionalista iskolát követ. Zenei felfogását leginkább Bill Frisell-éhez lehet hasonlítani. Manndorff számtalan kortárs zenei projektben vett és vesz részt, színházi zenéket éppúgy alkot, mint kamaradarabokat vagy klasszikus bécsi zeneszerzők műveiből készült átiratokat, és gyakran szerepelt együtt a Vienna Art Orchestra-val is. Lenyűgöző technikával kezeli hangszerét, amit nem pengetővel, hanem ujjai segítségével szólaltat meg. Teszi mindezt úgy, hogy a megszólalás leginkább a '70-es évek rock ikonjainak hangzásához áll a legközelebb. A bécsi születésű muzsikus 1980-88 között Amsterdamban, majd 1995-ig New Yorkban élt.
A koncert magyar résztvevője, Eichinger Tibor 1962-ben Nyíregyházán született, az 1980-as évek elején klasszikus gitárt tanult Debrecenben. 1994-ben diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1999-2005 között az Amorf Ördögök gitárosa volt. Részt vett a Krétakör társulat Nexxt előadásában, tagja volt a Wertetics Orkestrának és a Bop-Art Orchestrának is. Filmzenéket is írt. 2004-ben West and East címmel duólemeze jelent meg Stefan Varga jazzgitárossal. Ugyanebben az évben az ArtAmigTart nevezetű freejazz project állandó vendége lett. Saját kvartettjével eddig négy lemezt adott ki.
