JazzMa

Friss Hírek

Mr. MR Budapesten2019. május 18.
HBD2U, BILLY COBHAM2019. május 17.
HÁLÓ JUBILEUM2019. május 16.
BILLY COBHAM 75!2019. május 16.
Billy Cobham 75 éves2019. május 16.
ÜDVÖZÜLÉS ÉLŐBEN2019. május 11.
XII. BODAJKI JAZZ TÁBOR2019. május 11.
Modern május2019. május 09.
Nagy Emma: Set to Face2019. május 07.
Játék – 2019 május2019. május 05.
Elhozta New York-ot2019. május 05.
Ross, Joel: KingMaker2019. május 05.

Hírek

NÉZTEM, MINT A MOZIBAN

A Jazzrael zenekar csütörtökön először léphetett fel a Budapest Jazz Club színpadára. Az Opus után ezt a fellegvárat is bevették, ami komoly sikernek könyvelhető el az együttes csaknem tízéves múltra visszatekintő történetében. Vendégük ezúttal is Szőke Niki volt.

A júliusi kánikulában az Opus klubban láttam őket legutóbb, most a novemberi hidegben a BJC-ben találkozhattam újra velük. Sok változásról nem számolhatok be, de ezt akár örömhírként is leírhatom. Nem távozott senki a zenekarból, nem veszett össze egyikük sem a másikkal, ugyanaz a jó hangulatú, összetartó csapat maradt a Jazzrael, ahogy megismertem őket. Tehát Bíró Nóra énekelt, a zenekarvezető zongorista és billentyűs Jáger Bandi mellett, a szaxofonnál Csejtey Ákost, bőgőn és basszusgitáron Horváth Pluto Józsefet, a doboknál Bordás Józsefet köszönthette a közönség. Bíró Nóra bevezetőjében elmesélte, hogy utoljára akkor volt itt, amikor ez a hely még moziként működött. Ez bizony több mint hét éve lehetett, akkor zárt be a Duna mozi, melyet az utolsó éveiben Odeon filmszínháznak neveztek át. Nóra a régi mozi emlékeinek hatására most egy filmet próbált beindítani képzeletünkben. A helyhez köthető mozi élményeim nekem is vannak, így örömmel csatlakoztam ehhez a képzeletbeli utazáshoz. A zene segítségével megelevenedtek a szefárd zene születésének és előfordulásainak főbb helyszíneihez, Izrael földjétől az Ibériai-félszigetig. Egy „filmszakadás” idejére hirtelen a felidézett napsütötte tájak közben hazai földre érkeztünk, Nóra a nagymamájától kapott könyvből olvasott fel zenei kíséret közben egy rövid életbölcseletet, de aztán tovább pergett a film. Jáger Bandi bizonyos időközönként áthangszereli a régebbi dalokat, így azok nagy részét most új hangzásban, benyomásom szerint az előző koncertekhez képest még inkább a jazz elemeket hangsúlyozva játszották.

A második részben a szefárd ritmusok amerikai örökzöldekre cserélődtek. Nóra a nézőtérre ülve figyelhette a további eseményeket. Szőke Niki vette át a mikrofont, elsőként George Gershwin szerzeménye, a „Summertime” hangzott el. Nem gondoltam volna, hogy még lehet újat adni ehhez a sokak által feldolgozott, mindenki által ismert alapműhöz. Ahogy Niki fogalmazta, nem az „altatódalos” változatot adták elő, az ő feldolgozásukra valóban nem lehetett álomba ringatózni. Sokkal inkább a következő, Pat Metheny „Always and Forever” szüleinek írt lírai számára, majd tovább ringatva, a nagynevű amerikai szerzők műveit egy saját szám követte, a Jáger Bandi írta „Heaven Sound”. A mennyei hangok után a földön ébredtünk, Niki az „Overjoyed” (Stevie Wonder) ismert dallamaival búcsúzott, Bandiék pedig eljátszottak még egy instrumentális darabot, a lelkes közönség tapsával kísérve.


j-01.JPG


j-02.jpg


j-03.jpg


j-04.jpg


j-05.jpg


j-06.jpg


j-07.jpg


j-08.jpg


j-09.jpg


j-10.JPG


j-11.JPG


j-12.JPG

Vissza a hírekhez