JazzMa

Friss Hírek

RUSZTIKUS SZOMBAT2018. augusztus 13.
Végezetül2018. augusztus 06.
Debrecen – Coda2018. augusztus 06.
Szombat esti bebop2018. augusztus 06.
Szombaton is bor és jazz2018. augusztus 05.
Mindenki másképp csinálja2018. augusztus 04.
DEBRECEN FELÉ, FÉLÚTON 2018. augusztus 04.
Viharos kezdés2018. augusztus 03.
Első nap, utolsó koncert2018. augusztus 03.
BEVÁLTOTT NYEREMÉNY2018. augusztus 03.
EGRI A NÉGYZETEN2018. augusztus 01.
QUINCY JONES 852018. július 23.
BUDAPEST 19562018. június 22.

Hírek

Véletlenek márpedig nincsenek

A Balázs Elemér Group idei utolsó koncertjét tartotta a Budapest Jazz Clubban, december 28-án este.

Történt, hogy mezei zeneszeretőként koncertre indult eme sorok szerzője. A jegypénztárhoz érve kedvesen, de határozottan érkezett a válasz, hogy jegy márpedig nincsen több. Bánatosan reménykedve még a csodában tébláboltam az előtérben, amikor is... Megcsörrent a telefon. Egy határozott férfihang volt (a hívás céljáról holnap bővebben...), és pár perc múlva a hőn áhított jegyet nyújthattam ellenőrzésre.


Kezdődött is a koncert. Balázs Elemér első felkonferálásában rövid évértékelést is tartva köszöntötte az igen népes hallgatóságot. A félidőben aztán standardeket hallhattunk, parádés megvalósításban. Külön erénye volt az előadásnak, hogy a szólókörök nem sablonosan követték egymást, minden számban valaki máson időzött el a reflektor, és izgalommal vártuk az újabb variációkat. Témát énekelt mindkét szólista, Kiss Flóra és Szakonyi Milán is - hol egyedül, hol felosztva, jó ízléssel beosztva. A hangszeresek: Komjáti Áron (gitár), Pecek Lakatos Krisztián (bőgő), Czibere József (ütők) és a Balázs testvérek: József a billentyűknél, valamint a zenekarvezető Elemér a doboknál, mind-mind megmutatták virtuóz hangszeres tudásukat, leleményes improvizációikat, ugyanakkor szépen megkomponálták azt is, hogyan épüljön fel az egyes számokból a félidő, hogyan teljesedjen ki a kép, hogyan fokozódjon a hangulat.

A második szetben a Balázs Elemér Group saját számait hallhattuk, melyeket Balázs Elemér és József jegyeznek szerzőként. A nagyszerű első félidő után igazi lubickolós örömzene következett - talán a "hazai pálya", a születésüktől nevelgetett dalok adták azt a pluszt, amitől még erősebb lett ez a sorozat. A zenészek egymásra is rácsodálkozó bekiabálásai, folyamatos mosolyai jelezték, hogy ők maguk is nagyon szívesen játszanak. Az utolsó számban egy intro erejéig csatlakozott ifjabb Balázs Elemér is. A még középiskolás fiú zeneszerzőként és zongoristaként is megmutatkozott, és igencsak valószínű, hogy a következő generációban is hallunk még a Balázs családról.

A hatalmas sikerre való tekintettel a januárban készülő új BEG lemezről játszottak egy számot ráadásként, ami még egy új színt csillantott meg a zenekar palettájáról - az énekesek jutalomjátékának nevezném a rövid dalt.


Véletlenek nincsenek, és bár a Balázs Elemér Group állandóan magas színvonalat képvisel, a mai este - talán a Karácsony közelsége miatt?, vagy a szilveszteri mulatságok előzeteseként?- csodálatosra sikerült. Aminek ily módon nyoma is marad a világhálón.

Köszönöm Maloschik Róbertnek és a BJC-nek!

(Képek pedig nincsenek, mert mint a bevezetőben említettem, nem beszámolóra készültem, így a fényképezőgépem otthon maradt…)

(Ma reggel aztán írtam a BEG menedzserének, Boór Ádámnak, hogy küldjön már  pár képet Márta beszámolójához. Azt válaszolta, hogy annyira zsufi volt bent, hogy mindössze 4 kép elkattintására volt lehetősége… Így is köszönjük neki az alábbi képeket! – A szerk.)


bjc1.jpg


bjc2.jpg


bjc3.jpg


bjc4.jpg


Vissza a hírekhez