The Thing (Székesfehérvár, Szabadművelődés Háza, 2018. április 11.)
Mats Gustafsson különböző formációkban gyakran megfordult Magyarországon az utóbbi években. A „The Thing” zenekar is tette már tiszteletét nálunk, 2010-ben az A38 hajón léptek fel. Az 1999 óta működő trió a free jazz jeles képviselője, a stílus olyan emblematikus figuráival léptek már fel, és készítettek lemezt, mint Ken Vandermark, Joe McPhee, Peter Brötzmann, vagy legutóbb James Blood Ulmer. Jómagam néhány éve Bécsben láttam először őket, egy nagyon érdekes lemez bemutatóján, amikor is Neneh Cherry énekesnő volt a partnerük. Néhai Don Cherry amerikai trombitás nevelt lánya hosszú kihagyás után ezzel az ötlettel tért vissza a zene világába.
A trió (a svéd Mats Gustaffson – szaxofon, és a norvégok, azaz Paal Nilssen-Love dobos és Ingebrigt Haker Flaten bőgős) a free jazz elkötelezett híve, és most Kiss György szervező kérésére Székesfehérvárt is belevették európai mini turnéjukba.
Én még mindig fenntartásokkal kezelem, hallgatom ennek a stílusnak az előadóit, koncertjeit. Nem a kedvenc ága az általam preferált zenének. Sokszor nem is nagyon értem, amit hallok, ha szabad ilyet mondanom. Azonban a tegnapi előadás nagyban változtatott a véleményemen. Lehet ezt úgy is csinálni, hogy rendkívül élvezetes legyen. A zenészek közötti óriási összetartó erő, a felszabaduló energiák már az első másodpercektől érezhetőek voltak. A három zenész kiemelkedő módon figyelt egymásra, újabb és újabb ihletet merítettek egymás játékából. Igazán „kaotikus” rész nem is volt, mindig érthetően követték egymást a csendes, vagy éppen a tomboló részek. Gustaffson tenorszaxofonon játszott, időnként rövid időre használta az állványra kikészített, hatalmas basszusszaxofonját. Flaten bőgőn és basszusgitáron játszott, utóbbinak maximálisan kihasználva az effekt-képességét. Nilssen-Love gyakorlatilag végig szólózta a koncertet, irtózatos energiákat szabadított fel hangszerén.
A számok közötti konferálás során Gustafsson humoros oldaláról mutatkozott be, megtudtuk, hogy az előadás egy kissé bonyolult, kitalált viking történet zenei megvalósítása próbált lenni, különböző érzelmi fázisokra bontva.
Fotó: London Vilmos
Továbbá még egy fontos, személyes információ a birtokunkba került a koncert végén, Gustafsson is tagja – Richard Bona-hoz hasonlóan – a magyar gulyást kedvelők klubjának.
Összességében egy remekül sikerült, teltházas koncert részvevője lehettem, köszönet a szervezőnek, és izgalommal várhatjuk május 28-át, amikor is Barry Altschul zenekara lép fel.
