JazzMa

Friss Hírek

Jazzlista - december 08.2018. december 09.
Könyvbemutató a BMC-ben2018. december 06.
Lantos Zoltán: Sonaris2018. december 04.
Játék – 2018 december2018. december 02.
Bublé, Michael: Love2018. december 02.
HENDRIX SZÜLETÉSNAPJÁN2018. december 01.
Hegedűsök a klubban2018. november 29.
DUSKA duó nyert Pozsonyban2018. november 29.
BLANCHARD ÚJRA 2018. november 26.
A BAJNOKOK JUTALMA2018. november 21.
A szaxofon zamata - döntő2018. november 19.

Hírek

SZUPERKONCERT A 4.X ÜNNEPÉN

Balázs József szerdán nagyszabású koncerttel ünnepelte 40. születésnapját, egy este négy zenekarral is találkozhatott a Budapest Jazz Club közönsége. Színültig megtelt nézőtér, és már színpadra lépésekor zúgó taps fogadta az ünnepeltet.

A házigazda BJC részéről Keleti Kristóf konferálta be a klub közönségének legnagyobb kedvencei közé tartozó zongoristát, aki meghatottan szemrevételezte, hogy a sűrűn rakott széksorok mellett a pótszékek is gazdára találtak, jó páran már csak a földön ülve, vagy az ajtómélyedésbe préselődve tudtak helyet szorítani maguknak. Röviden elmesélte pályafutásának jelentősebb eseményeit, amelyeket a vele készült interjúban olvasóink bővebben is megismerhettek. Nyíltan beszélt közelmúltbéli kórházi kalandjairól, és ezen nagy nyilvánosság előtt fogadalmat tett, - ahogy ő fogalmazott – hamarosan lekerül róla a sertésjelmez.

01.jpg

Balázs Elemér is köszöntötte öccsét, majd elfoglalta helyét a dobok mögött. Elemér Józsi összes zenekarának, és természetesen a közösen alapított, nevét viselő Balázs Elemér Group-nak is a dobosa, így a koncert elejétől a végéig ott is maradt. A testvérpárhoz először Lakatos Pecek Krisztián csatlakozott, akire szintén több feladat várt, mivel a második részben a BEG bőgőseként is színpadra lépett. Trióban kezdtek, de az elsőként játszott „I don’t got you mean”, amely a Balázs József Quintet első lemezének címadó dala, no meg a műsorfüzetben leírtak is sejtetni engedték, hogy ez a felállás bővülni fog.

02.jpg

03.jpg

04.jpg

Bár a trió játéka egyből megfogta a közönséget, a harmadik számot, Józsi csodaszép balladáját kvintetté bővülve adták elő. Érkezett szárnykürt és tenorszaxofon, az „Alizé” már Czvikovszky Gábor és Zana Zoltán közreműködésével szólalt meg.

05.jpg

A kvintettet Balázs Józsi tíz évvel ezelőtt, 30. születésnapján, már a BEG tagjaként hívta életre. Akkoriban mainstream hiányban szenvedve hozta létre a legjobb Blue Note korszakot idéző együttesét. A ritmus szekció jószerivel adott volt, a dobos személyét nem nehéz kitalálni. Elemér Krisztiánt 13 éves korától vitte turnékra, az akkor még mindig tinédzser korú bőgős igen hamar felkelthette a nála 11 évvel idősebb, de Elemérnél 11 évvel fiatalabb Balázs Józsi érdeklődését is. A számtanórának véget vetve, térjünk a fúvósokra. A kvintett szaxofonosa a legendás Joe Henderson stílusát idéző Zana Zoltán, a főiskolán Gonda Tanár Úr osztályában együtt diplomázott Balázs Józsival, azóta mindketten a hazai jazz éra meghatározó muzsikusaivá váltak. A szárnykürtös Czvikovszky Gábor pályafutása is ígéretesen indult, bátyjával, Czvikovszky György bőgőssel alapított No-Spa zenekarral ’86-ban a Debreceni Jazznapok nemzetközi mezőnyében is nagy sikerrel szerepeltek. Tagcserék után később Balázs Elemér és Oláh Kálmán is bekerült a népszerű zenekarba, valamint Héder Imre tenorszaxofonossal Brüsszelben a Jazz Hoeilaart versenyen harmadikok lettek, a Leverkusenben pedig elnyerték a legjobb zenekar díját. A szép eredmények ellenére a zenekar feloszlott, ma már inkább az ötvenen felüli korosztály emlékeiben maradt meg a saját számokat bemutató mainstream zenekar. György szemész főorvosként letette hangszerét, Gábor is „polgári” útra tért, többször bejelentett visszavonulás után Józsinak, ahogy ez most is kiderült, párszor sikerült rábeszélnie a visszatérésre, így jó volt hallani kifinomult játékát. Remélem, a szárnykürt nem kerül a könyvespolc tetejére, mint Ráduly Mihály szaxofonja, és ez a „leginkább jazz-szerű jazzt” játszó, klasszikus ötös még sokáig együtt marad. A tapsokból ítélve, ez a közönség óhaja is.

06.jpg

07.jpg

A szünet után következett a Balázs Elemér Group, melynek Balázs Józsi a kezdetektől fogva zeneszerzője, hangszerelője, és persze zongoristája. A Blue Note classic alapú mai hard bop után jazzben gyökerező, és egyértelműen jazz-zenévé váló világzenével ötvözött zene. Sok átállás nem kellett, az ilyenkor leginkább időigényes dob a helyén maradt, a zongorát sem kellett más pozícióba tolni, mindössze beüzemelték a már előre odakészített elektromos klaviatúrát is. Balázs Józsi fiát felkapva érkezett a színpadra, majd a fiatalembert Elemér vette át, sőt az első számot „együtt” dobolták. A következő szám előtt visszaköltözött édesapjához, a zongora viszont szemmel láthatólag kevésbé dobta fel.

08.jpg

09.jpg

A család jövőbeli tehetségének bemutatása után, a jelenben már bizonyított, kissé idősebb családtag következett, a BEG következő száma elé a klasszikus zenei pályán komoly díjakat begyűjtő ifjú Balázs Elemér játszott intrót. Ahogy a BEG 15., majd édesapja 50. születésnapján a MOM, most a BJC jazzközönsége előtt is nagy sikert aratott.

10.jpg

A Balázs testvérek mellett Kiss Flóra és Szakonyi Milán énekes duóval, Komjáti Áron gitárossal, Lakatos Pecek Krisztián bőgőssel, Czibere József ütőhangszeressel, tehát a zenekar életében harmadik, a „New Begining” korszak hamar véglegessé vált felállásában is megmutatta, népszerűsége immár 18 éve tartó, több személycserét megélt története alatt töretlen maradt, sőt rajongótábora új generációkkal gyarapodott.

11.jpg

12.jpg

13.jpg

14.jpg

15.jpg

16.jpg

17.jpg

A BEG búcsúzott, és az est eddig állandóan színpadon lévő fellépői közül Lakatos Pecek Krisztiántól is elbúcsúztunk. Józsi és Elemér maradt, a bőgőt Orbán György vette át, a gitárt Sárközi Lajos, aki a hegedűjét sem felejtette otthon, és az eddig letakart cimbalom is életre kelt, az ünnepelt unokabátyja, az ezen a napon születése napját ünneplő, és a zenekar alapítására ötletet adó Oláh Vilmos jóvoltából. Az East Gipsy Band következett, azonban mielőtt Balogh Guszti éneklésbe kezdett, Balázs Józsi bekonferálta az est hivatalosan meghirdetett programjában nem szereplő, de a jazzma által is korábban kiszivárogtatott hírek alapján mindenki által nagyon várt meglepetésvendégét. Tim Ries hatalmas lelkesedéssel szállt be a nagy kalandozásba, a világ minden tájáról gyűjtött, a jazzel párosított cigányzene forgatagába. Sárközi Lajos hegedűjére válaszolgató szólója tomboló sikert aratott, de természetesen Oláh Vilmos cimbalom játékára, Orbán György bőgőzésére, és a Balázs testvérek virtuozitására is magas decibelben mérhető visszajelzések érkeztek. Balogh Guszti még mindezekre is rá tudott tenni finoman énekével, olykor csak egy lapátnyinak tűnő kanállal fokozva a hangulatot.

18.jpg

19.jpg

20.jpg

21.jpg

22.jpg

23.jpg

24.jpg

25.jpg

Sztárparádé, csodálatos zene a jazz több irányvonalából, fantasztikus hangulat, euforikus pillanatok. Negyven év esszenciája sűrítve két részbe, bő másfél órába. Öröm volt látni több kiváló muzsikusunkat a közönség soraiban. A zongoristák közül különösen sokan jöttek el. Akiket észrevettem a forgatagban, Oláh Kálmán, Neumann Balázs, Pintér Peti, Oláh Dezső, és az ötvenedik születésnapját rövidesen szintén koncerttel ünneplő Szakcsi Jr. Saját útjaikon járnak, van, mikor nem ért egyet egyikük a másikkal, sőt előfordult, hogy a keményebb bírálatokat hosszabb mosolyszünet követte. A zene megfogalmazásában más utak egy ponton, a zene szeretetében, és egymás, a más utat járó tiszteletében találkoznak. Jó tanulni tőlük, nem feltétlenül zongorázni. Ráadás helyett meghívót kaptunk a szomszéd helyiségben induló, mint Balázs Józsitól másnap megtudtam, hajnalba nyúlt jam bulira. Ez a születésnapi koncert a jazz ünnepe is volt egyben, a sokszínű zenei kifejezési forma ünnepe. Köszönet érte Balázs Józsinak, Elemérnek és az összes fellépett muzsikusnak.


Vissza a hírekhez