JazzMa

Friss Hírek

Csordás Gábor: Swansong2019. július 16.
Masecki, Marcin: Ragtime2019. július 15.
Dés László: Capricci2019. július 10.
Játék – 2019 július2019. július 07.

Hírek

Az utolsó tánc, Váczi Eszter koncertje Győrben

El lehet kezdeni háromszor egy koncertet? A jelek szerint igen. Váczi Eszter Győrben a Rómer jazz klubban pontosan ezt tette szerda este. Az első pár szám alatt azon gondolkodtam, hogy mégis meg kellett volna kockáztatni a welcome drinket az előtérben. Francia sanzonokat hallottunk, fúziós jazz hangzásokra. Azt is inkább a billentyűkön, a ritmusszekció alapjáraton munkálkodott.

Számomra akkor kezdődött el a koncert, mikor rátértek a frankofon vonalra. Arra, amit Váczi Eszter nagyon érez. A francia kultúra stílusában írt magyar élmények dalai ezek. A jazz standard függősége helyett saját kompozíciók jönnek, és a négy éve Artisjustól kapott elismerés jogosságát igazoló szövegek. A francia költői sorok inspirálta „Őszi dal” vagy a Truffaut ihlette „Jules és Jim” rögtön izgalmasabban szólt. Aki emlékszik a filmre, egyből érezte, hogy ez nagyon passzol. Végre szabad kezet kap a quartet: Gátos Iván billentyűs hangszerek, Schneider Zoltán gitár, Gyenge Lajos dob és Gátos Bálint basszusgitár.

A konferálásban egy egyéjszakás kaland dalaként felvezetett „Nincs tovább” és az „Isten veled”, az „Egy perc” és az „Így utazom”, a „Voltak órák” teszi igazán egyértelművé, miért kedvelik az életben már tapasztalatokat gyűjtött nők ezeket a szövegeket. A mozikba most taroló film címéből illik ide a szó: mert bohémság árad belőle. (De a bohém szó tévedésből került a francia - majd onnan az angol - nyelvbe, azt hitték, hogy a cseh tartományból vándoroltak hozzájuk a cigányok, s a fékezhetetlenségüket jellemezték vele. Django Reinhardt miatt pedig erős jazz kötődése is van.)

Az elcsábulások, elvágyódások, kísértések és utolsó vétkezések dalai sorjáznak, egyre jobb zenei alapokkal, több szerepet kapnak már a dobok és a gitár is. Jól passzol ebbe a vonulatba franciául előadott „Carrousel”, a Körhinta, amit frappánsan a lemezre utalva Edouard Baer nélküli előadásként jelentett be az énekesnő. De ebbe illeszkedik a Krétán látott pár harmóniáját megörökítő „Kerkyra” is. A slusszpoén pedig a harmadik újrakezdés lett a koncert záró harmadában, mikor a zenészek megmutathatták, hogy szól az igazi jazz. Izgalmas lett.

Váczi Eszter a szó eredeti értelmében bohém egyéniség. Sok szempontból szembe megy a trendekkel. Valószínűleg az életében is, hiszen a jazztanszék ének szaka mellett az arabot is elvégezte, ahogy egy interjúból kiderül. Lenyilatkozta azt is, hogy igazán az lenne kedvére való, ha az éneklés nem megélhetési forrás lenne, hiszen a kényszer nem feltétlenül jó ihletforrás. Az előadásában pedig az amerikai-angol hagyománnyal szemben a franciára teszi a tétet. Be is jelentette a koncert elején, hogy angolul nem fog énekelni. (Bár az egyik dal részletébe azért becsempészte). Ez a szövegeknek jót tesz, nyers és szókimondó.

A jelek szerint van koncert, amit a végén kell elkezdeni. Ha a zenészekben ott a potenciál, hadd mutassák meg, mit tudnak. A tömény alapokon a szövegek is jobban hatnak. „Csak akkor nyisd ki a szád, ha a mondandód szebbnek ígérkezik a csöndnél” - tartják az arab jazz-zenészek.

 

Vissza a hírekhez