JazzMa

Friss Hírek

Névnaposok – József2024. március 19.
Kis hírek – friss hírek2024. március 19.
Taylor, Curtis: Taylor Made2024. március 14.
A Morgan Workshop sztori2024. március 06.

Hírek

20 éve történt (1999) – Bunford Gábor (Szabadka, Vajdaság, Szerbia)

1999. május 14-én volt az Ablakos Lakatos Dezső Jazz Szaxofon Tehetségkutató Verseny döntője a Márványteremben. Ezzel kapcsolatban mind a hét döntőbe jutott versenyzőnek (ilyen sorrendben játszottak és ilyen helyezéseket értek el: Zana Zoltán - I. helyezett, Kollmann Gábor - III. helyezett, Klemm Ádám – Legjobb határon túli magyar, Hangya Nagy József – II. helyezett, Bunford Gábor – Legjobb határon túli magyar, Weisz Gábor, Bacsó Kristóf – I. helyezett) az alábbi kérdéseket teszem fel:

bunford-gabor.jpg


1) Pont 20 éve történt... Emlékszik még valamire?

Igen, emlékszem. Abban az évben, amikor a verseny volt, nálunk dúlt a háború és éppen nagyban bombázták az országunkat. Szinte lehetetlen volt, mint katonakötelesnek átlépni a határt. Nagy nehezen sikerült  megszerezni a kellő papírokat azzal az ígérettel, hogy másnap azonnal visszajövök. Nagyon jó volt egy kicsit kilépni abból a zűrzavarból és jazzt játszani akár egy napra is.


2) A zsűriben olyan nagy nevek ültek, mint Szakcsi Lakatos Béla, Borbély Mihály, Dresch Mihály, Csider Károly, Csányi Attila. Kb. 1 méterre ültek magától. Nem frusztrálta ez?

Nagy öröm és megtiszteltetés  volt számomra ilyen nevek előtt játszani. Szerintem ez nem frusztráló, hanem pont egy nagyon pozitív dolog.


3) Miket játszott a döntőben és ki működött közre? I mean, ki volt a zongorista, a bőgős és a dobos?

Sajnos, nem nagyon emlékszem, hogy kikkel játszottam. Michael Brecker  -a nagy példaképem- szerzeménye lehetett az egyik, és ha minden igaz, akkor a „The Man I Love” volt a kötelező darab.


4) Miután lejátszotta a két számot, mit érzett, hogyan sikerült?

Igaz, hogy már nem emlékszem, kikkel játszottam (mivel Szerbiában élek, akkoriban nem nagyon követtem a magyar jazzt), de az biztos, hogy nagyon jó zenészek voltak, és hogy nagyszerűen kísértek. A fellépés után úgy éreztem, hogy jól teljesítettem.


5) Miután kihirdették az eredményt, milyen érzései voltak?

A verseny fair volt, és meg voltam elégedve.


6) Volt a helyezésének valami jutalma?

Igen, volt jutalom. Sony Records CD lemezeket kaptam, amik nagyon értékesek voltak számomra, főleg a legendás Miles Davis ,,Kind of Blue”, ami egy különleges kiadás volt 24 karátos arany lemezen. Abban az időben az a CD nagy ritkaság volt, mivel nagyon drága volt. Ami pedig az igazi jutalom volt, hogy felléphettem a saját zenekarommal a  Bartók Rádió Márványtermében, ahol egy nagyszerű koncertet adtunk. Saját szerzeményeket játszottunk és nagyon szépen fogadott bennünket a közönség.


7) Így 20 év távlatából mit gondol, volt ez a verseny valamilyen hatással a későbbi pályafutására?

Szerintem hatással volt ez a verseny rám, minden fellépés, minden koncert fontos egy zenész életében. Azóta sok minden történt, szerintem egy elég szép karriert csináltam, mint zenész is, meg mint zenepedagógus is, és ez a verseny egy fényes pillanat volt ebben az egészben. Az idén 1o éves a szabadkai nemzetközi ,,Jazzik” jazzfesztiválunk, aminek én vagyok az egyik főszervezője és művészeti igazgatója. Olyan nevek léptek fel nálunk, mint Wallace Rooney, Al Foster, Joey Calderazzo, a Yellowjackets, Babos Gyula, Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos, Harcsa Veronika, a Finucci Brothers, és mások.


8) Az idén augusztusban a Debreceni Jazz Napokon ünnepeljük a 20. évfordulót. Remélem, el tud jönni...

Sajnos, nem tudom megígérni, hogy részt tudok venni a debreceni rendezvényen, mivel több projectben is szerepelek, és nem tudom előre felszabadítani ezt az időpontot. Mindenesetre sok sikert, és gratulálok az évfordulóhoz.

Vissza a hírekhez