JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 28.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.

Hírek

Rhymden: félig lemezkritika, félig koncertbeszámoló

Mikor a Rhymden lemez (Jazzland Records) megjelent pár hónapja, gondolkodtam rajta, hogy írni kellene róla egy kis beszámolót a JazzMa.hu-ra. Ugyanis nem akárkik álltak össze: a legendás E.S.T. megmaradt kétharmada (Magnus Öström dobos és Dan Berglund bőgős, Svédországból), és a norvég elektronikus jazz nagyágyúja, Bugge Wesseltoft (zongorán és Rhodes-on). Félve tettem fel a lemezt a lejátszóra, tudván, hogy ha Esbjörn Svensson zenéjét és az E.S.T. színvonalát keresem, akkor csalódni fogok. És ez így is lett. Így aztán inkább nem írtam semmit.

(Aki nem ismerné a szomorú történetet: az E.S.T. 1993-ban alakult, és tizenöt évet ért meg. A zenekar Esbjörn Svensson tragikus búvárbalesetével ért véget 2008-ban. Mintegy tíz lemezt adtak ki, és a kétezres évek közepén – főleg Európában, de – európai jazztriónál viszonylag kivételes módon, a tengerentúlon is - kultikus státuszba emelkedtek. Nagy koncerttermeket töltöttek meg, fanatikus rajongótáboruk volt, és a lemezeladási statisztikák is tekintélyesek voltak. Mindez egyrészt Esbjörn Svensson fantáziadús, a jazz, a rock, a techno, a svéd népzene, a klasszikus zene és a nu-jazz ötvözetére épülő kompozícióinak, és egyedi (gonosz emberek szerint Keith Jarrett lelopására alapuló) zongorajátékának volt köszönhető. Másrészt persze az „E.S.T. sound”-nak, amelyért Esbjörn mellett Dan és főleg Magnus volt felelős. (Magnus majdnem ugyanannyira tartotta magát dobosnak, mint „sound-man”-nek). A trió egy további titka egy csodálatos telepatikus kapcsolat volt a három zenész között; Esbjörn és Magnus például gyerekkoruktól ismerték egymást, és muzsikáltak együtt. Egy szó, mint száz: óriási csapás ért mindenkit Svensson tragikus halálával. Természetesen Dan és Magnus nehezen dolgozta fel az eseményeket; nemigen játszottak tovább együtt (tulajdonképpen 2008 után jó pár évig alig játszottak egyáltalán...), és a zongoratrió felállást is kerülték. Dan a „Tonbruket” projektbe menekült (agresszív jazz-punkot játszott, és rengeteg más side-projektben is részt vett). És Dan és Magnus együtt zenélt az „E.S.T. Symphony” projektben is, amelyben Iiro Rantala zongorázott, és amelyről már írtam:

https://www.jazzma.hu/lemezpolc/kulfoldi-eloadok/svensson-esbjorn/est-symphony/kritika/svensson-esbjorn-est-symphony

Volt egy csodálatos 2011-es „Esbjörn Svensson Tribute” koncert is, amelyben Magnus dobolt, Leszek Możdżer zongorázott, Nils Landgren harsonázott, Dan Berglund bőgőzött, Lars Danielson csellózott és egy bizonyos Pat Metheny gitározott (hivatalosan nem adták ki, de az interneten meg lehet találni). Esbjörn halála után az „E.S.T. sound” leginkább Magnus Öström szólólemezein élt tovább, talán legmarkánsabban a 2011-es „Thread of Life” lemezen. Természetesen Bugge Wesseltoft és az E.S.T. ismerték egymást: sok fesztiválon egymás után játszottak (de soha nem együtt). Aztán 2014-ben úgy adódott, hogy Dan Berglund és Bugge együtt zenélt egy trióban Henrik Schwarz producer/DJ-vel (Trialogue). Ebből a projektből jött az ötlet, hogy alakuljon egy zongoratrió, Bugge, Dan és Magnus felállásban. Ez lett a Rymden (amely svédül és norvégül „outer space”-t jelent). Első ránézésre sok a hasonlóság az E.S.T.-vel: zongoratrió egy skandináv zongoristával, aki nem veti meg a modern zenét és az elektronikát; fanyar humorú kompozíció címek, és ugyebár a régi E.S.T. alkotja a ritmusszekciót. A kompozíciókat mind a három zenekari tag „szállítja”.)

Múlt héten Genfben az AMR klubban fellépett a trió, és – gondoltam – adok még egy esélyt a projektnek.  Első ránézésre-hallásra a koncerten is sok volt a hasonlóság a régi E.S.T.-vel: hosszú, kollektív improvizációk, hol space jazz-re, hol skandináv népdalokra épült, hipnotikus kompozíciók, és kiváló sound. Magnus és Dan telepatikus kapcsolata továbbra is megvan, és nagyon érdekes volt nézni, ahogy Dan „szemmel irányítja” Bugge-t az egész koncerten. Jelzi neki a tempóváltásokat; ha valami tetszik neki Bugge játékában, elismerően rákacsint... A gond – legalábbis nálam – csak annyi, hogy Bugge (habár remek zongorista) - nem Esbjörn. Bugge tulajdonképpen – szerintem - akkor a legjobb, ha beleveti magát az elektronikába; a Rymden-ben viszont inkább „csak” zongorán játszik (és egy keveset Fender Rhodes-on). Voltak a koncerten (és a lemezen) az E.S.T.-re hasonlító részek, (például a „Celestial Dog and the Funeral Ship” és a „Bergen”; az utóbbi az E.S.T. „Dolores in a Shoestand”-jára hasonlít), és Dan és Magnus szólói továbbra is nagyon „ülnek”... de azért (sajnos, és – tegyük hozzá – egyelőre) nincs a zenekar az E.S.T. színvonalán. És a Rhymden nem is játszik E.S.T kompozíciókat, csak új zenéket. Viszont, a koncert után Magnus azt mondta, ez a zenekar nem egyszeri társulás, hanem hosszútávú projekt: készülnek a második lemezre, terveznek további koncerteket, lemezeket... (És mindenki számára jó hír, hogy ebben a mostani zenekarban egyik tag sem búvárkodik...)

Szóval, egyik szemem sír, a másik meg nevet. A Rymden ugyanis három remek, szimpatikus zenészből áll, akik remekül játszanak együtt, ami a semminél jóval több, de az E.S.T.-nél – sajnos - jóval kevesebb. Mindenesetre most éppen európai koncerttúrán vannak (az E.S.T.-hez képest sokkal kisebb klubokban játszanak). Azt hiszem, Magyarországhoz legközelebb Németországban lesznek: Jenában augusztus 16-án.


r1-1.jpg


r2.jpg


r3.jpg


r4.jpg


r5.jpg


r6.jpg


r7.jpg


r9.jpg


r10.jpg


r11.jpg


r12.jpg

Vissza a hírekhez