Rendhagyó beszámoló Tommy Vig múlt pénteki BJC-beli „Forradalm” koncertjéről

Sajnos, nem tudtam elmenni Tommy Vig forradalmi hangversenyére. Pedig érdekelt volna, hisz ezt megelőzően minden 1956-os Tommy megmozduláson ott voltam 2006-os hazatérése óta. Először a budafoki bigband fesztivál „song competition”-jére beküldött „1956” című művének Budapest Jazz Orchestra-s előadásán. Aztán ugyanennek a műnek áthangszerelt változatán, amit a Magyar Rádió 6-os stúdiójában a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával adott elő „Klasszikus és jazz” című Bartók Rádiós műsoromban. Aztán 2016-ban én intéztem el, hogy a Budapesti Amerikai Nagykövetség rendezvényén ő is ott lehessen a Royal Orfeumban! Ez a „koncertbeszámoló” Tommy Vig összekötőszövegeinek felhasználásával készült. A koncert képeit Hollósi Ilona készítette! – A szerk.

1. FORRADALOM

1956 júniusában érettségiztem a Zenei Gimnáziumban, júliusban már Balatonaligán doboltam Argényi Sanyi triójában, és októberben Szabó Józsival doboltam duóban a Napfény nevű budapesti lokálban.

Október 22-én este a szünetben kimentem levegőt szívni az utcára, és láttam sok sok embert plakáttal masírozni a kommunisták ellen.  Ennek a régen várt forradalmi megnyilatkozásnak nagyon örültem, és másnaptól kezdve mindenhol ott voltam, ahol lőttek, beleértve a Rádiót is a Bródy Sándor utca 5-7 előtt, ahol a golyók a fejem mellett sűvitettek el.  Boldog voltam és büszke voltam arra, hogy magyar vagyok!  Felkeltünk, ahogy Petőfi javasolta volt: Talpra magyar!

Első számunk címe FORRADALOM és kezdődik egy témával, ami az ébredést érzékelteti, átvezetve a harchoz, amit először Jeszenszky Gyuri dobszólója fejez ki, később a harci zenéhez én is és Zsoldos Béla is csatlakozunk dobokon.  A vége felé a csalódást Csuhaj Barna Tibor bőgőszólója mutatja be.  De az utolsó akkord jelzi: NEM ADJUK FEL!

2. A MAGYAR NÉP DÜHÖS A KOMMUNIZMUSRA

Ez a tétel timpani párbajjal kezdődik, kifejezve a magyar nép elégedetlenségét a kommunista elnyomókkal szemben, később dobpárbaj folytatja a harcra való emlékezést. A záróakkord a pillanatnyi reménytelenséget tükrözi.

Szünet előtt átadom a szót Miának, aki Koreában ment át hasonló megpróbáltatásokon fiatal korában.  Mi 1967-ben házasodtunk össze Las Vegasban, és mézesheteink azóta folyamatosan tartanak.  Szerencsés flótás vagyok. Kérem fogadják szeretettel a három számot: Cole Porter: NIGHT AND DAY, édesapám Víg György szerzeményét: VELED VAGYOK MÉG GONDOLATBAN, és Louie Prima: SING SING SING című nótáját. Mia Kim!

10 PERC SZÜNET!

MÁSODIK RÉSZ:

1.     A LÉLEK FORRADALMA

Az ember lelke komplikált, nehezen megmagyarázható jelenség.  Nem mindíg áll agyunk szolgálatában.  Ha ma Hong Kong fiatal felkelőit nézzük, 1956 magyar forradalmárai jutnak eszünkbe.  A lélek parancsa sokszor erősebb, mint az agy logikája.  Van, mikor egy ideálért tudatosan vesztünkbe rohanunk.  Van, mikor az elnyomást a lelkünk nem bírja tovább, és szembeszállunk a halállal.

A témát a zongora vezeti be, de a bőgőnek jut a főszerep.

A záró akkord az eltökélt ellenállást hívatott érzékeltetni, azt, hogy végül is lelkünk akarata sokszor legyőzhetetlen, és él akkor is, ha meghalunk.

2. VÉDENI A MAGYART

Ez a tétel a magyarok 1956-os harcát érzékelteti.  Magyarnak lenni annyi is, hogy megvédjük magyarságunkat, ha kell élet-halál harcban is. Az ütőhangszerek játsszák a főszerepet, noha a befejező bőgőszóló a magányosságot és a világ szomorúságát fejezi ki.

3. PIHENŐ PILLLANAT

A remény nótája.  A jazz a szabadság zenéje, és így, vagy úgy elnyomó rendszerek el is nyomják. A kommunnisták engem személy szerint letiltottak 1949 körül, mert jazzt doboltam.  Ezt az amerikai zenét kikiáltották imperialista csökevénynek, noha igazából a négerek forradalmi zenéje volt.  Forrradalmi!  Ettől féltek a kommunisták, és ettől félnek a vad kapitalizmus támogatói is.  Az igazi jazz meghalt Amerikában, én azért jöttem vissza 50 sikeres év után.

Magyarország ma egy nagyon jó hely, feleségem és én örülünk, hogy itt élhetünk.

Mielőtt elbúcsúznánk, Mia énekel két számot, az első Michel Legrand I WILL WAIT FOR YOU lesz, az utolsó nóta pedig saját melódiám, amit Petőfi Sándor FÜSTBE BENT TERV című versére komponáltam.