Gruber János hangszerész mester - A zenész legeslegjobb barátja – a hangszerész II.

Sorozatom második részében Gruber János hangszerész mesternél jártam, aki egy igazi hangszerész generáció tagja, hiszen édesapja is hangszerész volt, és fia ifj. Gruber János is hangszerész. A mester mindenféle fafúvós hangszert javít, szaxofont, klarinétot, tárogatót, fagottot, de nagyon fontos megemlíteni, hogy készít és javít szaxofon és tárogató fúvókákat is.

Kedves János! Hogyan lettél hangszerész?

GJ: Nagyapám cipészmester volt, egy kis üzletet tarott fenn a Budai várban, és eredetileg apámat is cipészmesterségre szánta, de apám már 14 éves korában készített egy hegedűt, amely működött. Nagyapám ekkor kézen fogta, és elvitte a Mogyoróssy hangszergyárba, amely régen a Rákóczi út 71. szám alatt volt. Itt megmutatta az apám által készített hegedűt Mogyoróssy Gyulának, aki másnap már inasként alkalmazta apámat, és rövid idő múlva már nagybőgőket készített önállóan. Később gyakorlatilag mindenféle hangszert készített, én Tőle lestem el és tanultam a hangszerész szakmát.

Milyen ismert zenészekkel kerültél kapcsolatba a hangszerészeten keresztül?

GJ: Borbély Mihálynak is köszönhetően a jazzben nemzetközi szinten is elterjedt a tárogató, így sok nemzetközi sztárnak javítottam hangszerét, például Joe Murányi-nak - a Louis Armstrong All Stars magyar származású klarinétosának - tárogatóját használja Scott Robinson szaxofonos, de Brandford Marsalis-nak és Joe Lovano-nak is van egy Stowasser tárogartója. Paquito D'Rivera két tárogató fúvókát is vásárolt tőlem, Charles Lloyd-nak pedig a tárogatóján két hanglyukat kellett bővítenem. Mivel nem csak tárogatóhoz készítek és javítok fúvókákat, hanem tenor-, alt- és szopránszaxofonhoz is, így a magyar jazz zenészek között is van, aki Gruber fúvókát használ, pl. Dresch Mihály szopránszaxofonon.

Milyen érdekes történeteket tudsz felemlíteni a hangszerjavítás kapcsán?

Egy fagottos hölgy fűnyírás közben csúnyán megsérült, az egyik kezén a mutató ujját átoperálták hüvelyujjnak, mivel azt elveszítette. A zenélést nem akarta abbahagyni, ezért megkért, hogy egy furulyát alakítsak át úgy, hogy a sérült kezével is tudjon játszani rajta. Egy kis mechanikával sikerült ezt megoldani.

Egyszer hozzám került egy Stowasser fagott, ennek a basszuscsövéről hiányzott egy hosszú, különböző hajlatokkal kialakított billentyű. Készítettem egy ilyet, és a tulajdonosa olyan elégedett volt, hogy évekig ellátott munkával.

Hogyan kezdtél fúvókagyártással foglalkozni?

A tárogató fúvóka egy jó induló pont volt, ugyanis a tárogatóknál nagyon sok hangszernek különböző méretű fúvókája volt, és ilyen fúvókákat nem találtak a zenészek a hangszerüzletekben sem. A másik ok, hogy a legtöbb tárogató fafúvókával készült, és ezek hajlamosak deformálódni, elrepedni, vagy egyszerűen a használattól átlyukadni. Utóbbi azért történt, mert akkor még nem ismerték a fogvédő gumit, műanyagot a fafúvósok, ezért valószínű, hogy a fúvókák nagy része már a 20-as, 30-as években tönkrement. Ezek az amortizálódott fúvókák, olyan gondot is okoztak gazdájuknak, hogy „ezért Pestre kéne menni, mert a Stowassernál biztos van”. Akkoriban nem volt egyszerű az utazás, mint ma, ezért megkértek olyan ismerőst, aki Budapestre ment, hogy vegyenek tárogatójukhoz fúvókát. Ritka esetben hangolt az új szerzeménnyel a hangszer. Nagyon sok tárogatót sikerült rendbe hozni egy új fúvókával. Itt azért megjegyezném, hogy rossz hangszert nem lehet jó fúvókával javítani. A fúvókákkal aztán megtaláltak egyre többen a zenészek.

Egyszer Kiss Gy László hozta a tárogatóját a műhelyembe. Ő egy kiváló zenész, mikor megfújta hangszerét, én olyan szép tárogató hangot, amit akkor hallottam, addig elképzelni sem tudtam. Addig, aki nálam járt, mind arra vágyott, hogy könnyen egy fényes, nagy hangerőt tudjon a tárogatón megszólaltatni. Komoly volt a feladat, de sikerült, Laci már az általam készített fejjel vette fel az első tárogatós CD-jét. Általa ismertem, meg Borbély Mihályt, Misi egy újabb csoda volt. Ő szaxofonokon is játszik, így most már ezeknek a fúvókáival is egyre többet foglalkoztam. Egyre több zenésszel ismerkedtem meg, és nagy örömet okozott mikor, láttam rajtuk, hogy elégedettek munkámmal. Plusz még, hogy a közelemben próbálták a hangszerüket, és az nekem is egy zenei élményt jelentett. A két említett barátomnak sokat köszönhetek, hogy fúvóka ügyben sikerült egy szintet elérnem.

Köszönöm az interjút!

Az alábbi fotókat Charles Lloyd felesége, Dorothy Darr készítette!