A jazzdobolás kiemelkedő alakjai – 5. rész: Nate Smith
Pályám meghatározó dobosait bemutató sorozatom 5. állomásához érkeztünk. Kicsit rendhagyó módon, bár eddig sem követtem szigorúan az időrendiséget, most ugrunk egy elég nagyot és a jelen kor egyik kiemelkedő dobos egyéniségéről, Nate Smith-ről fogok írni. A cikk aktualitását az adja, hogy a művész május 18-án fellép Kinfolk nevű zenekarával a MUPA-ban. (A jegyek hetekkel ezelőtt elfogytak, így irigyelheti mindenki a koncertre bejutó szerencséseket...)
Nate Smith 1974. december 14-én született a Virginia állambeli Chesapeake-ben.
11 éves korában kezdett el dobolni. Kezdetben őt is, mint sokunkat, a rock és a funk zene érintette meg.
A jazz zene iránti érdeklődését egy Art Blakey and the Jazz Messengers lemez keltette fel 16 éves korában. A jazz zenész karrierje a "szokásos" módon indult:
Miközben a James Madison egyetemen média művészetet tanult, az egyik egyetemi fellépése során találkozott Betty Carter énekesnővel, akivel ezután volt pár közös klubfellépése a New York-i Blue Note-ban. Kicsivel később megismerkedett az ismert bőgős-basszusgitárossal, Dave Holland-del, majd nem sokkal ezután 2003-ban csatlakozott is a művész kvintettjéhez.
Ugyanebben az időszakban Chris Potter szaxofonossal is készített lemezeket, de igen széles a paletta és nagyon komoly diszkográfiája van az úriembernek, a jazz zene igen széles palettáját lefedve.
Csak néhány név a teljesség igénye nélkül:
Patricia Barber, Randy Brecker, Scott Colley, Nir Felder, Takuya Kuroda, Monday Michiru, Eric Roberson, Adam Rogers, Karel Ruzicka, Paul Simon, Alex Sipiagin, Somi, The Fearless Flyers, Brittany Howard.
(Dobszóló Chris Potter-rel)
(Dave Holland és Chris Potter)
A hazai közönség pár éve figyelt fel rá két saját produkciója (a Kinfolk és a Vulfpeck zenekarok) kapcsán, ahol zenekarvezető-zeneszerző-producerként is olvashatjuk a nevét az albumokon.
(Kinfolk studio session)
Nos, amiért számomra meghatározó élményt jelent Nate Smith játéka, az a minimál felszerelésen történő alázatos, muzikális, ugyanakkor hihetetlenül ízléses és technikás, dinamikus játéka.
Nagyon sok dobos küzd azzal a problémával, miként tudunk ízléses filleket kitalálni, azután el is játszani, a hangszerünk adta hangzásbeli lehetőségeket fejleszteni, fokozni, építkezni, kioltásra váró feszültséget létrehozni egy dalon belüli a kíséret és díszítések koncepciózus használata során.
Nate Smith játéka remek inspirációkat adhat, mi több, sokunk kérdéseire a zenéjében meg is adja a választ, csak figyelni kell játékát, mozdulatait, kielemezve fill-jeit, groove-jainak felépítését.
Vajon mitől ilyen feszes, hogy építkezik ilyen fokozatosan, hogy lehet ilyen halk dinamikával ennyire nagy sebességet elérni a jobb kezes lábcin kíséretben, stb...
Stick kontroll, ütés technika, alap ütések, rudimentek. Nagy titkok nincsenek, a megoldás idevezet, mint a legtöbb esetben: szeretnénk átadni valamit a közönségnek a zenénken keresztül, amihez elengedhetetlen az azt megszólaltatni szükséges a technika, amivel viszont magabiztosan uralni fogjuk a tempót és a hangszerünket.
A legelső felvételén, amin hallottam játszani, a lehető legkisebb dobfelszerelésen játszott (nagydob, pergő, lábcin), ami már alkalmas a groove megszólaltatására a legkisebb kompromisszummal, olyan komplett hatást keltve, mint ha a világ legtermészetesebb dolga lenne teljességet produkálni egy "túlélő" szetten.
(Vulfpeck)
Elképesztően intenzív funky dobolás zajlik a felvételen. Hihetetlenül precíz ütés és kéztechnika, villámgyors csukló figyelhető meg és irigyelhető a művész felvételein.
(Az irigykedésen felül javasolnám megoldásnak egy (valóban) jó tanár segítségét, aki meg tudja tanítani-teremteni az ehhez a technikához szükséges feltételeket. (Az esetleges túlerőltetésekből eredő sérülések elkerülése okán.) Amúgy sem árt a jó kéz technika...
A végére még idelinkelem az egyik kedvenc videómat, ahol egy Chicago-í workshop részlete látható. Eljátszogat a közönséget bevonva, kicsit néha "tönkretéve" 7/4-ben. Tempó biztonság, némi polyritmika... mindenkinek jó kutakodást, a szerencséseknek jó szórakozást a koncerthez!
(workshop Chicago)
Nate Smith Zildjian cintányérokon és Ludwig dobokon játszik, ezen hangszerek nemzetközi képviselőjeként.
