JazzMa

Friss Hírek

Summer in the City2024. június 16.
Laughing Bastards: Fetish2024. június 16.
B52 JazzParadicsom2024. június 10.

Hírek

A jazztörténet kiemelkedő klarinétosai – 4. rész: Tony Scott - A klarinétos, aki az élvonalból a kívülállókhoz csatlakozott

Tony Scott az egyik legérdekesebb jazzfigura az egész zenetörténet egészét nézve. Bár klarinétosként ismerjük, igazából minden más fafúvós hangszeren játszott, mégis inkább jazzfiguraként tartják számon. Ezzel természetesen vitát kell nyitni, mert az 50-es évek elején Buddy DeFranco mellett kizárólag ő tudta a klarinétot a modern jazz világába emelni. De nézzük sorjában, hogy mit jelent a címben szereplő “élvonalból a kívülállókhoz” csatlakozás.

ts1.JPG

Tony Scott 1921-ben született New Jersey államban, és a törvényszerűen végig járt utat teljesítette, miszerint klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd különböző tánczenekarokhoz csatlakozott. A 40-es években rengeteg időt töltött az 52. utca környékén, ennek köszönhetően együtt cseperedett a bebop fejlődésével.

Saját felvételei már a 40-es évek közepétől hallhatóak, és érezhető hogy sem Benny Goodman, sem Artie Shaw játékához nem hasonlít, hanem már akkor saját hanggal, mondhatnánk saját sound-dal rendelkezett.

Az 50-es években több kiváló lemezcéggel is leszerződött (Brunswick, RCA Victor), és kiváló felvételeiről a mai napig is csak szuperlatívuszokban beszélhetünk, melyeken olyan nagyságok szerepeltek, mint Bill Evans, Sahib Shihab, Jimmy Knepper, vagy Paul Motian.

Érdekesség, hogy a bőgős Milt Hinton első saját nevén megjelenő lemezén a szerződésnek köszönhetően nem szerepelhetett Tony Scott-ként, így eredeti született olasz nevén olvashatjuk a borítón, mint Anthony Sciacca. Ezen a lemezen főként basszusklarinéton játszik.

Ebben az időben üzletileg is meg tudta alapozni magát, hiszen lemezei lekottázott formájában klarinétiskolákat és transzkripciós füzeteket adott ki.

Az elsők között volt, aki folyamatosan fekete zenekarvezetők mellett játszott fehérként, mint például Billie Holiday, vagy Count Basie zenekara.

Ebből az időből származnak a következő mérföldkőnek számító lemezei: The Complete Tony Scott, Tony Scott in hi-fi,  A Day in New York, Quartet with Bill Evans, Both Sides of Tony Scott.

1959-ben aztán hirtelen törés történt életében. Abban az évben két általa óriásként számontartott kollégája hunyt el: Billie Holiday és Lester Young.

Hogy ez elég volt-e, vagy belejátszott a rock and roll korszak és a közelgő beat, azt nem tudni, de saját bevallása szerint depresszió elől kellett menekülnie az Államokból. Teljesen a távol-keleti régió felé vette az irányt, és nemsokára első felvételei japán, illetve keleti népzenék voltak. Ezeket inkább, mint első világzenéket vehetjük figyelembe, vagy számításba, ugyanis nem tartalmaznak egyáltalán semmilyen jazz élményt.

A 60-as és 70-es években gyakorlatilag a világ jazz-remetéje lett, leborotválta a haját és hatalmas szakállat növesztett. Így járta a világot, Japántól Afrikán át Európába, mint egy útkereső, aki minden ország saját zenéjéhez szeretne valamit hozzátenni magából.

ts6.JPG

Így esett, hogy 1977-ben Budapesten a Magyar Rádióban is megfordult, mielőtt ment volna a Debreceni Jazz Napokra. Később pedig készült néhány felvétele helyi dixieland csapatokkal, mint például a Molnár Dixieland, vagy a Benkó, illetve cigányzenekar mellé is beült klarinétozni. Elmondások szerint megesett, hogy magyar barátnője miatt Szentendrén töltött időt, és gyakran látták mindkét hóna alatt egy-egy óriási dinnyével sétálgatni a Dunaparton…

ts5.JPG

Megosztó személyiség volt, melynek talán a legjobb példája, hogy egyszer kijelentette: a „Lush Life” című dalt senki sem tudja úgy előadni, ahogyan kell. Ezért kiadott egy dupla lemezt, melyen csak ezt a számot játssza különböző hangszereken, vagy énekelve 24 verzióban.

Élete utolsó éveiben végül Rómában telepedett le, ahonnan eredetileg a családja származott. Ebből a szakaszából nagyon sok felvétel található az interneten, ahol különböző Olaszországba érkező amerikai zenészeket lát vendégül, vagy melléjük társul, mint pl. Conte Candoli, Frank Rosolino, Bucky Pizzarelli.

ts4.JPG

Klarinétjátéka bárhol és bármikor felismerhető, legyen az régi felvétele, vagy az újkori világjáró időszaka. Különös ismertető jegye volt a kissé nyávogós, de mégis egyértelmű hangokat megfogalmazó technika, mely sok esetben hasonlít a glissando technikára, de igazából minden hangonként van kijátszva a hangszeren, csak hihetetlen nagy tempóban. Ezt a technikát a mozgó képeken is meglehet figyelni.

2007-ben érte a halál római otthonában, ezt a jazz igazi, kétszer is korszakot alkotó zsenijét.

hangfoglalo.jpg

nka-logo.jpg

Vissza a hírekhez