Magyar Jazz ABC – 390. rész: Filu
Magyar Jazz ABC: Ezt a minden szerdán jelentkező sorozatot 2011 április elején indítottam Csányi Attila barátom hathatós közreműködésével. (Sajnos, ő már nincs közöttünk, hisz 2016. augusztus 4-én elhunyt.) 150 hónapos ez a rovatunk. Abbas Muráddal kezdtük és jelenleg Filunál tartunk. 12 év és 6 hónap alatt eddig 390 előadót és együttest mutattunk be Önöknek!
Filu (Schenkelbach Fülöp)
A Filu művésznév Schenkelbach Fülöpöt takarja, aki szaxofonos, klarinétos, hegedűs, zenekarvezető volt és táncdalszerzőként is ismertté vált. 1902. április 6-án született Stanislau-ban, amely az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, ma Ivano-Frankovsk, Ukrajna. New Yorkban halt meg 1981 körül.
A család a háború elől menekült Budapestre Filu itt élő nagyszüleihez.
Gimnáziumi tanulmányai mellett Somogyi Mór zeneiskolájában tanult hegedülni, majd Kemény Rezső növendéke volt a Zeneakadémián. Két évet végzett itt, amikor szerződést kapott az Apolló tánczenekarába.
Hegedült szállodai tánczenekarokban, a Parisien Grillben játszó színesbőrű Palm Beach Five együttes szaxofonosának hatására választotta ezt a hangszert.
Budapesten, a 20-as évek közepétől több amerikai zenekar is játszott, egyikük a Moulin Rouge-ban, ennek Nathan nevű, ugyancsak színesbőrű szaxofonosa adott néhány leckét Filunak, aki autodidaktaként tanult meg szaxofonozni, klarinétot 4 évig tanult a Nemzeti Zenedében, ahol Váczi István növendéke volt.
Nemsokára ezzel a Nathan nevű szaxofonossal már együtt játszott a budapesti Pall Mall mulatóban Zimmermann Géza zenekarában, a zongorista a később sikeres zenekarvezető, Malcsiner Béla volt.
Balatonalmádiban 1928 nyarán kapta a már Koppenhágában játszó Benedek Rudolf és Buttola Ede Jolly Boys együttesének meghívását és csatlakozott az együtteshez. Dánia után Németországban, majd Svájcban játszott, aztán Heinemann Sándor trombitás hívására visszatért Budapestre.
Bár 1928-tól Filu sok hanglemezen szerepelt, többek között a Bluebird Boys-szal és a Parisien Grill Band-del, szólistaként csak saját együttesében, a Filu Swingers lemezein ismerhette meg a közönség, 1946-tól. Ekkor a Filu zenekar a Pengő Klubban, az amerikai hadsereg klubjában játszott. Az amerikai klubvezetőség, benne Jimmy Stable őrmesterrel, sok zenekart meghallgatott, mielőtt őket választotta. Kottákat és hanglemezeket hozatott számukra és számtalan módon kedvezett nekik, fizetésüket –az inflációs világban- dollárban kapták. Ennek ellenére 3-4 hónap után a trombitás Moskowitz László külföldre szökött, helyét Pákozdi Kittl Rudolf vette át. A többi tag: Virág Ferenc klarinét és altszaxofon, Zoltai Jenő harsonás és tenorszaxofonos, aki szövegítóként is sikeres volt, ő írta a „The Man I Love” máig népszerű magyar szövegét: „Az mindegy, hogy ki volt, csak hű legyen..” kezdettel. Róth Imre nagybőgőzött, Sárközi Gábor gitározott, a dobos Hartai Imre volt. A műsor nagy részét a kivételes képességű fiatal zongorista Tycho Tamás hangszerelte. Egy sikeres év után, amelyet a Pengő klubban töltöttek, a zenekar a Bristol Hotelben kapott szerződést, emellett továbbra is szinte hetente közvetítette élőben játékukat a Magyar Rádió.
A Filu zenekart 1948 nyarán nagy vesztesség érte. Annak ellenére, hogy anyagilag is megbecsült zenekarként állandó vendégei voltak a lemezgyári stúdióknak, három kulcsembere: Virág Ferenc szaxofonos, Sárközi Gábor gitáros-hegedűs, valamint Tycho Tamás zongorista-hangszerelő kilépett és Szepesi György trombitás zenekarával Teheránba szerződött.
Teherán után Bagdadban játszottak 1952-ig majd a 6 tagú zenekar szétszóródott a világ távoli pontjaira. Szepesi Izraelben, a szaxofonos Végh Mihály Venezuelában, Mészáros Gyula dobos Brazíliában, Sárkozi Gábor Belgiumban, Tycho Tamás Ausztráliában telepedett le. Egyedül Virág Ferenc tért haza és a Chappy zenekarhoz csatlakozott.
Filu átszervezni kényszerült zenekarát. Az új együttes szokatlan hangszerösszeállításával: 3 trombita, szaxofon, harsona, zongora, nagybőgő, dob, továbbra is szerepelt a Magyar Rádióban, lemezeket készített a Durium, Darling és Tonalit gyárak stúdióiban, kísérte a népszerű táncdalénekeseket, Karády Katalint, Kapitány Annyt, Zádor Máriát.
Utolsó másfél évét a zenekar a Margitszigeti Nagyszállóban töltötte. A 2 új trombitás Desztek András és Szirtes Papp György, a zongorista Vogel Endre, a dobos Kovács Gyula, akit hamarosan Svarba Zoltán váltott.
A jazz tiltása rá is vonatkozott, utolsó lemezein olyan dalokat rögzített Kazal Lászlóval, mint pl.”Volt egy édes kiskutyám”, vagy „Kicsit meghíztál szivem”.
1950-ben kivándorolt Izraelbe, onnan Chilébe, végül az Egyesült Államokban telepedett le.
Játszott szimfonikus- és szalonzenekarokban, a New York-i magyar muzsikusok közül a harmonikás Havas Györggyel, Vig György szaxofonossal, Zorándy Zoltán zongoristával, Lakatos „Kuka” Géza nagybőgőssel, Kapitány Anny énekesnővel, szerepel Valu Tamás „Romantikus vadnyugat” című musicaljének bemutatóján és lemezén. Nagy hasznát vette annak, hogy több hangszeren játszott és kiváló stílusérzékkel rendelkezett. Muzsikuskörökben számtalan anekdóta kering szervezőkészségéről és népszerűségéről. Egyik szerint a német bevonulás, 1944. március 19-e után Filuhoz, aki egy uszályon bujkált az Árpád híd közelében, éjszakánként más-más zenekari tag hozta el záróra után az aznapi neki járó borravalót.
