JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. április 17.
Ready Wednesday2024. április 17.
Pacsirtasirató a Muflonban2024. április 15.
Rafael Mário: Out of Zone2024. április 08.
Blaser, Samuel: Book Nine2024. április 03.

Hírek

Egy felvillanó fényszikra a “Halványkék pöttyben”

Azt követően, hogy januárban megjelent hazánk egyik (ha nem a) legjobb jazz-gitárosának, Gyémánt Bálintnak és együttesének a legújabb lemeze, eljött az ideje a hivatalos bemutatónak is. A “Vortex of Silence” a Müpa falai között debütálhatott Budapesten február 16-án és természetesen nem maradtak üresen a Fesztivál Színházának széksorai.

A Müpa Jazz Showcase Fesztivál első napjának kiemelt programja volt péntek este a Gyémánt Bálint Trio lemezbemutató koncertje. Bár néhány nappal az esemény előtt szabadultak fel elérhető jegyek, alapvetően nyugodtan rákerülhetett a ‘teltház’ tábla a koncertre. A felfokozott érdeklődés nem meglepő: Bálint előző trió lemezének, a “True Listener”-nek megjelenése óta hét év telt el. Azóta bár rendszeresen hallhattuk őt Harcsa Veronikával, azért a két zenei koncepció között egyértelműen van eltérés.

Zenésztársai, Bartók Vince és Szabó Dániel Ferenc pedig kiváló társai, akik a trión kívül is igen aktívak - Szabó Dani például pont a New Fossils zenekarával adja a Showcase Fesztivál szombati napjának fő koncertjét. A trió pedig nemcsak Magyarországon terjeszti az igét: Európa egyik legjelentősebb jazz fesztiváljának, a németországi Jazzahead-nek a fellépői közé is bekerültek.

Vártam már nagyon ezt az estét, mert szakmailag és emberileg is nagyon elismerem és tisztelem Bálintot. Az elmúlt években voltam már több koncertjén, így nem feltétlen vártam azt, hogy valami nagyon új dolgot kapok. Mégis, a Müpa már magában egy nagyon különleges hely és minden koncert egy ünnep.

A közönség lassan, a szokásos zajok mellett elfoglalta a helyét, amikor a főszereplők a színpadra léptek. A koncert kezdete lekövette a lemez sorrendjét is: elsőként a “Pyramidion”-t hallhattuk, ami sokat formálódott az elmúlt évek során. Annak idején nagyon sokat hallgattam azt a live session verziót, ami elsőként kikerült a dal kapcsán, így a mostani repertoárból is ez az egyik kedvencem.

A “Waltz for Mr Diamond” Bálint édesapjának íródott szerzemény, ez következett a műsorban, majd hallhattuk a későbbiekben az új lemez teljes anyagát. Szép, hullámzó íve volt a programnak: az első, energiákban és amplitúdókban az űrbe kilövő “Dunning-Kruger Effect” is hosszú ideje része már a trió műsorának. Viszont érződött, hogy van már idő és kilométer a dalokban: Bálint önmagához képest is képes volt újabb és újabb hangszíneken, dallamvezetéseken keresztül megszólalni az improvizációkban, a zenei ötleteiben. Egyébként ez jellemző volt nemcsak erre, de a többi dalra is.

A koncertműsor elég volt arra, hogy a zenekar megmutassa sokszínűségét: legyen szó torzított gitárról és mindenféle effektekről a gitárok és a dob esetében is, vagy akár akusztikus gitárról és latinos lüktetésről. Mindezeknek helyük volt ezen az estén és így adtak ki egy koherens egészet. A “Dancing Dragon” (ami szintén egy számomra kiemelt pontja az album anyagának) esetében külön tetszett, ahogyan Bálint csak késleltetve kezdte el a szólóját, mintegy ezzel is feszültséget generálva és jól előkészítve magát az improvizációt.

Mindenképp meg kell említenem Bartók Vincét is, akinél mindig nagyon tetszenek a megszokottól elrugaszkodott basszusgitár hangzások. A szólista szerepkörhöz persze jól áll, ha extra effektekkel ki tud tűnni a hangképből, de a szólók során megformált dallamai is mindig tetszenek és ezen a koncerten szintén jól illettek a zenekari összképbe.

Szabó Dani dobolása pedig kérdés nélkül egy újabb szintre viszi az egész zenekart. A Mörk és a New Fossils is abszolút kedvenceim között szerepelnek az itthoni zenekarok közül, tehát rendszeresen hallom az ő játékát több különböző projektben. Ezen az estén is ledobolt mindent - elég a már említett “Dunning-Kruger Effect”-re, “Dancing Dragon”-re, vagy épp a régebbi “White Lies”-ra és az improvizációjára gondolni.

Merthogy az új dalok mellett hallhattuk a Bálint koncerteken már klasszikussá vált “Indigo” című dalt, ami szintén sokat formálódott a kezdetek óta - valamint elhangzott a “White Lies” is. Magát a koncertet a “Vortex of Silence” zárta, amelynek kezdeténél Bálint egy hosszabb idézetet olvasott fel: Carl Sagan csillagász gondolatait hallhattuk a Voyager-1 űrszonda “Halványkék pötty” című fényképe kapcsán, amit az űrszonda a Naprendszer szélén készített.

Amiatt is mindenképp sikeresnek tartom ezt a koncertet, mert sok minden benne volt abból, amit eddig Bálint személyéből megismerhettem és az ő zenéiből mind meghallhattunk. Legyen szó a Metheny iránti rajongásról, líraiságról, akusztikus gitárról, zúzós, torzított hangzásokról és mély gondolatokról. Valami tényleg említésre méltó történt ezen a bizonyos halványkék pöttyön, ami a Föld.

hangfoglalo.jpg

nka-logo.jpg

Vissza a hírekhez