Potter, Chris: Circuits 2019. február 23., Simády Béla

Chris Potter: Circuits (Edition Records, 2019)

Tavaly két azonos keresztnevű művészember átigazolása került saját szakmájában a hírek élére. Egyrészt Cristiano Ronaldo Madridból a torinói Juventus csapatához szerződött, másrészt Chris Potter a német ECM kiadótól az angol Edition Records-hoz írt alá.

Az amerikai szaxofonos néhány nyilatkozatából úgy tűnik, hogy a német kiadónak nem tetszett az elektronika – az utóbbi lemezekhez képest – megnövelt jelenléte. Nos, ha így gondolták, akkor hibáztak… hiszen egy elképesztő jó lemez született. Potter megszokott erőteljes játéka mögé visszatért a groove-os lüktetés, és valóban sűrűn hallhatunk billentyűs arzenált a háttérben, sampler-ek használatával kibővítve. Ezek azonban kifejezetten jó célt szolgálnak. Az egész albumon keresztül zúdulnak ránk a kemény ritmusok, a nagy ívű tenor szaxofon, és akusztikus-, elektromos billentyűs szólók az erőteljes basszus és dob kíséret mellett. Időnként a szoprán szaxofon és a basszusklarinét színezi a képet – nem ritkán egyszerre megszólalva erősítik a kórus-hatást.

Persze jól kellett megválasztani a zenésztársakat ehhez a zenéhez. Eric Harland dobos visszatérő kollegája Potternek, a groove-ok abszolút mestere. Érdekes választás volt Linley Marthe basszusgitáros, aki annak idején a Zawinul Syndicate zenekarban tűnt fel, és azóta már megszámlálhatatlan formációnak tagja. De az abszolút telitalálat a zongorista, billentyűs csodagyerek, James Francies. Tavaly jelent meg a bemutatkozó albuma a Blue Note kiadónál „Flight” címmel (Chris Potter szaxofon játékával a főszerepben). Az eltelt rövid idő elég volt a világ jelenlegi legjobb szemű zenészének ahhoz, hogy szerződtesse a fiatal tehetséget, így aztán Pat Metheny (mert ő az éles szemű) rövidesen kezdődő „Side Eye” turnéján a trió keyboard varázslója James Francies (a dobos pedig Nate Smith).

Az amerikai (és legyünk rá büszkék: feleségén keresztül kicsit magyar) szaxofonos korábbi munkaadójához hasonlóan szereti cserélgetni zenésztársait. Jelen esetben ez telitalálat lett. A modern jazz előadói, és a műfaj kedvelői nagyon harapnak az ízlésesen, mértékkel tálalt elektronikus fúziókra. Ebből adódóan egy ilyen alkotás üzleti megfontolásból sem hátrányos.

Chris Potter meglovagolta ezt a lehetőséget, és egy zseniális lemezt dobott piacra. A felvétel CD vagy dupla LP, és számtalan letöltési formában kapható.

Aki élőben szeretné látni a lemezbemutatót, annak a Porgy&Bess klubot ajánlom Bécsben, április 1-én. (Az elfoglaltságok miatt Craig Taborn, Tim Lefebvre és Justin Brown lesznek a játszótársak.)

A lemez közreműködői:

CHRIS POTTER – szoprán, tenor szaxofon, basszusklarinét, fuvola, samplerek, billentyűs hangszerek, gitár, ütőhangszerek

JAMES FRANCIES – billentyűs hangszerek

ERIC HARLAND – dob

LINLEY MARTHE – basszusgitár (3,4,5,8 szám)

Tracklist:

1. Invocation
2. Hold It
3. The Nerve
4. Koutomé
5. Circuits
6. Green Pastures
7. Queens of Brooklyn
8. Exclamation
9. Pressed for Time