JazzMa

Friss Hírek

Bartók a Lamantinon2019. június 25.
Huszadszor is Lamantin2019. június 24.
Gyárfások2019. június 21.
Abrams, Casey: Jazz2019. június 20.
HARMÓNIA ÉVADZÁRÓ2019. június 17.
The Partisans: Nit De Nit2019. június 15.
Mezei Szilárd: Citromfa2019. június 13.
Cohen, Avishai: Arvoles2019. június 11.
XII. BODAJKI JAZZ TÁBOR2019. május 11.

Lemezpolc kritika:
Ratzer, Karl - Occasion

Ratzer, Karl: Occasion 2019. június 03., Simády Béla

karl-ratzer-occasion.jpg

Karl Ratzer – Occasion (Rough Trade - 2019 május)


A hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig Európa sok tehetséges gitárost indított el a jazz műfaján belül. Elég, ha Volker Kriegel, Rudolf Dašek, Jarosław Śmietana, Joe Sachse, Babos Gyula, Toto Blanke, és persze Karl Ratzer nevét említem. Utóbbi és Kriegel kicsit lépéselőnyben voltak, lévén, hogy Európa nyugati felén éltek. A német gitáros Dave Pike vibrafonossal állt össze, és ért el jelentős nemzetközi sikereket együttesükkel. Ratzer 1972-ben az Egyesült Államokba települt rövid időre, ahol a Rufus&Chaka Khan zenekarral dolgozott, majd a hetvenes évek végétől sikeres szóló albumokat kezdett megjelentetni. Nem kisebb nevekkel játszott, mint Jeremy Steig, Eddie Gomez, James Moody, később pedig hazatérése után az akkor már Bécsben élő Art Farmer, és az Európában sokat turnézó Chet Baker voltak partnerei.

Stílusában mindig keveredett a pop, a funk, a jazz és a blues. Az utóbbi években már leginkább trió, vagy kvartett formációban, füstös, amolyan „Joe Cockeres” hangját kieresztve lépett a nagyérdemű elé. Repertoárjában az amerikai standard-ek mellett saját blues darabjai szerepelnek.

Frissen megjelent albuma nagy meglepetést keltett a gitáros kedvelőinek körében. Korábbi zenekarából csak Peter Herbert bőgős maradt, csatlakozott viszont az „eXtracello” elnevezésű kvartett, amely négy hölgyet rejt, akik mindannyian csellón játszanak. Az Edda Breit, Melissa Coleman, Margarethe Herbert, Gudula Urban alkotta négyes már két önálló CD tulajdonosaként társult Ratzer mellé. Extravagáns ötlet a jazz, a blues, népdalok és a klasszikus zene keresztezése ilyen módon. De ha meghallgatjuk a lemezt, úgy tűnik, hogy működik. Először kicsit furcsa, hogy nincs ütőhangszer, ám Herbert perkusszív bőgő játéka remekül pótolja a hiányosságot. A négy hölgy jó érzékkel varázsol színes hátteret a gitár szólói és Ratzer énekhangja mögé. Hallhatunk kifejezetten erre a lemezre hangszerelt szerzeményeket, de felbukkan néhány szám Ratzer utóbbi albumairól is. Igazi telitalálat a klasszikus Fleetwood Mac dal, az „Oh Well” feldolgozása.

Charlie Ratzer remekül egyesítette a blues ritmusait a klasszikus zenével, érdemes elidőzni egy kicsit a dalokkal. CD és LP formátumban kapható.

Zenészek:

Karl Ratzer – gitár, ének

Peter Herbert – bőgő

eXtracello – cselló, ének


Tracklist:

1. The Occasion

2. Underground System

3. Oh Well

4. Moondancer

5. Prélude aus der Suite Nr. 2 in d-Moll

6. Sweet Lorraine

7. Rio Blue

8. My Time

9. You Must Believe in Spring

10. Don’t Make a Fool of Me

11. Helenental


Vissza a lemezhez