JazzMa

Friss Hírek

PARÁDÉS VISSZATÉRÉS2018. szeptember 17.
KÁOSZT IGÉRT, BÉKÉT HOZOTT2018. szeptember 14.
GITÁRFENOMÉN A BJC-BEN2018. szeptember 13.
Jazz az árkádok alatt2018. szeptember 10.
Neumann Balázs: Faith2018. szeptember 10.
Bende Zsolt: Cycle of Change2018. szeptember 05.
SZÜLETÉSNAPI JAZZÜNNEP 2018. szeptember 04.
BALÁZS JÓZSI 402018. augusztus 28.
A CSÜTÖRTÖKI HÁZIGAZDA2018. augusztus 25.
BUDAPEST 19562018. június 22.

Lemezpolc kritika:
Reeves, Dianne - Light Up the Night

Reeves, Dianne: Light Up the Night 2017. december 08., Gáspár Károly

dianne-reeves-light-up-the-night.jpg

Dianne Reeves - Light Up the Night (Concord Records/Universal Hungary)


„Jazz díva, nem pop!”

Mostanság divattá vált, hogy jazz énekesek kirándulnak a pop tájaira, sőt, olyan jól érzik ott magukat, hogy tábort vernek arrafelé. Tény, hogy bizonyára több emberhez jut el zenéjük, ha könnyed, jól táncolható „groove”-ot pakolnak, egy szövegében rendkívül fontos kulcsszavakat, kifejezéseket tartalmazó -„szeretlek,” „jöjj vissza hozzám”, „naplemente”, „nélküled üres az életem”, etc.- dal alá. Az a legszebb az egészben, amikor jazzisták jazz zenekarként jazz klubban, vagy jazz fesztiválon, a jazzre nyomokban sem hasonlító muzsikát „nyomatnak”, saját dalaikból, vagy divatos pop előadók slágereiből válogatva... Ilyen esetekben mindig a zseniális szaxofonos, Charlie Parker életét feldolgozó film, a „Bird” egyik jelenete jut eszembe, amikor Parker meghallja fújni valamelyik kollégáját egy rock and roll zenekarban, és a következőt mondja: - Nem való ez a sok bé-dúr játék...!

Persze a jazz zenészekre jellemző nyitottság nagyon fontos, hiszen ez biztosítja a műfaj fejlődését, sokadvirágzását. Ezen jellemzők abszolút helytállóak Dianne Reeves esetében. A nagyszerű, Grammy-díjas afro-amerikai énekesnő egy 2016-ban, a francia Jazz Marciac-on adott hangversenye jelent meg a Concord Records gondozásában „Light Up the Night” címmel.

A korongon Peter Martin zongorázik, Romero Lubambo gitározik, Reginald Veal bőgőzik, basszusgitározik, vokálozik, Terreon Gully dobol és szintén vokálozik, szájharmonikán pedig Grégoire Maret működik közre. Mindenképpen meg akarom osztani Önökkel azt a kihagyhatatlan információt is, amit a CD belső borítóján fedeztem fel: Reeves frizuráját Nicole James készítette. Enélkül hiányos lett volna recenzióm, ugye...?

Nyolc dalt hallhatunk a felvételen; mindjárt a már említett nyitottságra bizonyítékként, a Fleetwood Mac egykori énekesnője, Stevie Nicks (Stevie-nek Stevie, de higgyék el, hölgyről van szó) által fémjelzett melódiával indulunk, melynek „Dreams” a címe. Ebben az „opus”-ban rögtön szembe találkozunk azzal, amit a lemez legfontosabb elemének érzek. Ez nem más, mint, hogy egy -esetünkben- pop-ballada meg tud úgy szólalni kiváló jazzisták által, mint egy kifejezetten „erre a célra” írt szám. Nem Reeves-ék mennek a kölcsön kérni „popposékhoz”, inkább Ők viszik bele saját szívüket-lelküket, tudásukat, stílusukat, és alakítják át ízléses jazz darabbá!

Dianne szerzőként is megvillan a „Nine” és a „Cold” által. Előbbi latin, utóbbi amolyan „dögös”, soul-os lüktetésű dal. Számomra bizonyítékként szolgáltak, hogy Reeves bizony nem „csak” énekesként tud tündökölni.

A jazz nagyágyúitól szintén elhangoznak kompozíciók; Miles Davis „All Blues”-a, Wayne Shorter „Infant Eyes”-a, és Pat Metheny „Minuano”-ja csendül fel, szöveggel énekelve is megtartva az eredeti instrumentális változatok hangulatát és színvonalát.

A szájharmonikás Grégoire Maret „Heavens” című dalával színesítette a repertoárt, amire azt mondanám: olyan Wayne Shorter-es, Robert Glasper-es típusú, pop-jazz ballada. Egyébként nagy örömmel hallgattam Maret, és konstatáltam, hogy -hála Istennek- vannak méltó követői a felejthetetlen Toots Thielemans-nak.

A koncert lezárásaként a „Beautiful” csendül fel (Arden Altino, Jerry Duplessis, Kortney Jamaal Pollard). Hogy a keretes szerkezet érvényesüljön, ez is alapvetően soul, funky jellegű darab, kissé himnikus beütéssel.

Egy igazi, hamisítatlan jazz díva, jobbnál-jobb zenészek, stílusok ízléses keveredése, úgy, hogy mindvégig JAZZ szól; ez a „Light Up the Night”!


Dianne Reeves: Light Up the Night (Concorde Records 2017)

1. Dreams

2. Minuano (Six Eight)

3. Nine

4. Infant Eyes

5. All Blues

6. Heavens

7. Cold

8. Beautiful


Dianne Reeves - ének

Peter Martin - zongora

Romero Lubambo - gitár

Reginald Veal - bőgő, basszusgitár, vokál

Terreon Gully - dob, vokál

Grégoire Maret - szájharmonika



Vissza a lemezhez