Jazz-múltidézés – Drienyovszky András (Szeged)

A sorozat Dr. Gyarmathy Kálmánnal (Debrecen) kezdődőtt, Dr. Beke Árpáddal (Nagykanizsa) folytatódott, és most Drienyovszky András (Szeged) kerül sorra, akit személyesen 1983 novemberében Larry Coryell akusztikus gitár szóló koncertjén ismertem meg.

András, Te szegedi gyerek vagy, vagy csak az élet sodort a "Hírös város"-ba? Kérdezhetném úgyis: mikor és hol születtél?
1955-ben születtem Békéscsabán. Szegedre tanulmányaim miatt kerültem 1969-ben, ahol végül is először letelepedtem, - és ahová máig sok baráti szállal kötődöm.

Hogyan kerültél kapcsolatba a jazzmuzsikával?
Apám zeneszerető ember volt, de még ennél is fontosabb a szabadságvágy és világlátás, amellyel rendelkezett. Tőle jött a rádiózás, már 1962-ből vannak emlékeim, ahogy esténként tekergetjük a gombokat. BBC, Szabad Európa, Amerika Hangja, nekem később a Luxi. Izlésemre kedvenc szpíkereim voltak hatással: Bobby Gordon, Cornel Chiriac, Willis Conover, Kid Jensen, Erdei Péter, így, ebben a sorrendben. A progresszív, kemény zenéket szerettem, aztán 1973-ban egyszercsak lejöttem a rockról és beindult a jazz. Miles Davis és Coltrane volt a fordulópont. (Jazzt egyébként először 9 éves koromban hallottam a fiatal Garay Attilától, méghozzá élőben, egy sörkerti táncmulatságon.) 1969-től komolyan magnóztam (máig órsómániás vagyok), és az állandó éjszakai rádiózás, valamint a jugoszláv lemezcsempészet révén csinos zeneanyagot gyűjtöttem össze. Baráti köröm szegedi "máskéntgondolkodókból", jóarcú melósokból, zenészekből, képzőművészekből állt, akiknek biztatására a szegedi jazzklub szervezésébe belekezdtem. De hogy mindez megtörtént és hogy végleg a zenei pályára kerültem, abban kizárólag Pallai Péter a ludas...

Szerinted mikorra datálható a szegedi jazzélet kezdete és mikor fordult komolyra a dolog?
Ezügyben épp most kutakodunk barátaimmal, lévén hogy az idén lesz a jazznapok indulásának 40. évfordulója. (Ha érdekel, az eredményről majd beszámolok.) Saját emlékeim szerint Szeged zenei élete vidéki viszonylatban nagyon erős volt a '60-as években, aminek hajtóerejét a konzervatórium-szimfónikusok-színház szentháromságon túl az egyetemi karokon, föiskolákon és jónevű középiskolákban tanuló több ezer diák zeneéhsége adta. Számos zenekar (Sárgaingesek, Móra, Kristály, Fortuna, Nap, Mák, Hatkéz, stb.) és klub (JATE, Kiszöv, Volán, Textil, Délép, JuGyu, stb.) működött, a buliknak szintén helyet adó műv.házakról (Móra, Juhász, Nov.7, Kapca, Vasutas, Postás, stb.) nem is beszélve. Minden középiskolai kollégiumban próbáltak zenekarok és egy-egy gólyabálon a (tánc)zenét olyan bandák adták mint a Tűzkerék vagy a pályája csúcsán lévő Bergendy, - a jelenlévő lányos anyák nem kis megrőkönyödésére. Szóval Szegeden volt felhozatal, mind élőzene, mind közönség tekintetében.
A dolgok meg szerintem akkor kezdtek komolyra fordulni, amikor ebből a nagy életből egyszer csak kezdtek a jobbak mintegy két póluson kicsapódni. Ez a két "pólus" a fuvolista/zeneszerző/énekes Vági László, és a klarinétos Molnár Gyula voltak. Zenekaraik, az Angyalok (később VágiÉk) és a Molnár Dixieland már országos szinten értékelhető produkciót nyújtott (Ki Mit Tud?, Salgótarjáni Amatőrfesztivál, stb.). Mindkét banda komoly rajongótáborral rendelkezett és igen aktívan szervezkedtek.

Mivel az 1978 áprilisi szórólapon az szerepel: 7. Szegedi Jazz Napok, létezik, hogy már 1972-től folyamatoan ment ez a rendezvénysorozat?
Az tartja magát, hogy az első Szegedi Jazz Napok "hivatalosan" 1972-ben került megrendezésre. Ezen ott voltam, de néhány barátommal vannak olyan emlékeink, hogy már 1971-ben volt egy buli ilyen, vagy valami hasonló néven (Egyetemi Jazz Napok?). Hogy mi tőrtént később, azt nem tudom pontosan, mivel 1973-tól 77-ig keveset tartózkodtam a városban és csak egy-egy koncert ugrik az emlékeimbe, - na ilyeneket fogunk rövidesen kideríteni.

Ki és milyen helyszínen indította el? Te mikor csatlakoztál bele?
Vági László szegedi muzsikus (operatőr, fotós, ismert amatőrfilmes) indította el a sorozatot, hivatalosan 1972-ben, az akkori József Attila Tudományegyetemen. A koncertek az Ady téri auditórium-maximumban voltak, később helyszínként szerepelt a Jate Klub, a Juhász Gyula Műv. Központ és a Szabadság Mozi, - ha jól emlékszem.
1977 őszén kaptam meghívást a Szegedi Ifjúsági Ház akkori igazgatónőjétől, Kalocsay Katalintól, hogy szervezzek valami jazzprogramot péntek esténként a ház pinceklubjába. Boltív, zsíroskenyér, kőbányai, hétvégén diszkó, pénteken Molnár Dixieland, gyér látogatottsággal. Komolyan felkészültem, zenei ismeretterjesztő sorozat lett belőle "Jazz Messenger" címmel. Először csak kéthetente, aztán hetente, karácsonyra már menő műsor lett, és a fiatalok egyre csak jöttek. Lassan elmaradt a dixie (ami nekem egy kicsit ciki volt, mert a Gyuláékat csíptem), helyettük - szólt a Kati, - javasoljak bandákat. Így lett havonta +1 koncert is: Szabados, Szakcsi, Rákfogó, Kőszegi, Tomsits, Tónika, stb.
Ezt nyomtam végig 1978-ban, miközben a jazznapokat Kiss Imre és a Rádió szervezte Molnár Gyula és Kalocsay Kati asszisztálásával. (Vági Laci valahol az előző években már kiszállt.) Nekem a '78-as jazznapok után szóltak, hogy kapcsolódjak be a szervezésbe.

Kik léptek fel a kezdeti években? Mikor ment hozzátok az első jelentősebb, mondhatni világsztár amerikai?
Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok "jazzpityu" és nem archiválok, jegyzetelek mindent. Igérem, összeszedjük a régi műsorokat a haverokkal, de sajnos már fogalmam sincs, hogy ki játszott és mikor?  Néhány villanás, ami még első blikkre megvan:
1972, Aud-Max: Angyalok, Vági-Móczán-KirályRezső. Még nem a Veriga gitározott, hanem a Hecskó Gabi. Nagyon jók voltak. Piros-kék kert. Vegyél nekem egy kis elefántot.
Kiss Ernőék is játszottak Debrecenből, de valahogy nem passzolt hozzájuk a Fender-zongora.
Tony Scott: mindenre emlékszem, földöntúli alakjára, csontszínű, vastag garbójára, nyakában bőrszíjjon tigrisfogra, és valami olyan erős színpadi jelenlétre, amitől máig a hideg kiráz. Tőle láttam először, hogy lehet ezt az átkozott jazzt igazán színpadra vinni.
SBB: nem amerikai, de a legjobb időben és a legfantasztikusabb formában játszottak Szegeden, amitől olyan világszínvonalú volt az a koncert, hogy titokban sokmindent máig ehhez hasonlítok és mérek. (Mindenki meglepődne, hogy később milyen sokan nem ugrották ezt meg...)

Hogyan kerültél/kerültetek kapcsolatba a Magyar Rádióval?
Molnár Gyula mesélte egyszer, hogy Kiss Imre valahol hallotta őket és annyira tetszett neki a banda, hogy a buli közben feldobta a flepnijét a színpadra, és a szünetben megismerkedtek. Így kezdődött az ő kapcsolatuk, amiből aztán az is következett, hogy a Rádió beszállt a jazznapokba. Én az 1978-as koncerteken találkoztam vele először, majd a '79-es buli előkészítése során már rendszeresebben.

Mikortól járt le a Rádió felvenni a koncertjeiteket?
Nem tudom, úgy 1976 körül?

Az 1980-as években folyamatosan működtetek? Mert az évtized első felében szerintem rangban feljöttetek másodiknak a Debreceni Jazznapok mögé?
Folyamatosan működtünk 1986-ig. Olyanok játszottak, mint Colin Walcott és az Oregon, Jan Garbarek, Larry Coryell, Jasper van’t Hof,  Charlie Byrd, Tony Scott, Kay Winding, Alvin Queen,  Evan Parker, SBB, Namyslowski, Janusz Muniak, Sukalski, Tomasz Stanko, JoAnne Brackeen, Cecil McBee, Markus Stockhausen, Joe Henderson, Jon Faddis, stb.
Ma ezt úgy emlegetik, mint a szegedi jazzélet "aranykora". Ez igaz, de nem a jazznapok miatt. A "nagy világ" az volt, hogy működött (méghozzá ragyogóan) egy állandó jazzklub, mint mindennek az alapja. Aktív tagsággal, igényes programokkal, koncertekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, kiterjedt kapcsolatrendszerrel. Erre jött a Szegedi Jazz Műhely, mely a jazzklub égisze alatt hat hangszercsoportban(!) szervezett ingyenes jazz-zene oktatást minden héten(!), profi zenetanárok(!) vezetésével. Két hónap alatt öt(!!!) zenekar alakult ezekből a fiatalokból, mely képes volt koncerteket adni a jazzklub közönsége előtt. Ilyen nem volt sehol sem. (Most azt hiszed, hogy viccelek?! Kérdezd meg a Tűzkő Csabát, ott fújt szaxofonba először életében. És tudod milyen hangszeren volt akkor még jazzműhelyes? Gitáron.)
Nagy kár, hogy ezeket a dolgokat mindmáig nem írta meg senki, de talán majd most, - mivel hogy, hogy nem, - egy ásotthalmi tanyán előkerültek az eredeti tagnyilvántartások...
Különben egy írásról mégis tudok 1981-ből: Malecz Attila - A jazz Magyarországon.
Szóval 1979 és '86 között ilyen lábakon állt a Szegedi Jazz Napok. A másik, ha szabad: a szervezettség. Még mielőtt hazabeszélnék, gyorsan elmondom, hogy ezeket a dolgokat én nem egyedül csináltam. Munkatársaim, barátaim, - némelyek később harcostársam is, - a következők voltak: Bódis Klára, Régi László, Jóni Gábor, Jeney Zoltán, Rózsási Győző, Eszes Ferenc, Herédi István, Szalma Sándor, Lukács Ferenc, Szerdahelyi Zoltán. Szóval, hogy ez a stáb milyen színvonalon szervezte a szegedi bulikat, - arról meg lehet kérdezni a zenészeket. (Mindezt persze már akkor is össze tudtam hasonlítani, mivel abban az időben, mint tudod, a Rádió megbízásából dolgoztam több más jazzfesztiválon is.)
Debrecen pedig mindíg is eminens volt, mert a Rádió és a helyi erők viszonya sehol sem volt olyan "bensőséges" (maradjunk ebben), mint Debrecenben. (Ok, még Nagykanizsán.)
Ezért aztán nem is érdemes párhuzamot vonni. Egy biztos: ezekbe a fesztiválokba (főleg Debrecenben) nagyságrendekkel nagyobb pénzt tett a Rádió, mint Szegeden. Becsületükre legyen mondva, hogy ott a helyi elvtársak is mélyebben a zsebükbe nyúltak, mint amit nekünk Szegeden valaha is engedtek.

Mikor és miért költöztél fel Pestre? Mikor és kinek a támogatásával indult a Merlin Jazz Klub?
1986-ig vezettem a Szegedi Jazz Klubot és szerveztem a jazznapokat, aztán kirúgtak. Helyesebben nem rugtak ki, csak olyan szinten ellehetetlenítettek, hogy végül több éves, szó szerint harc után (Kisz/Pártbizottság/Tanács), feladtam.
A munkámon túl tönkrement a házasságom, felköltöztem Pestre, majd elhúztam Amerikába. És igyekeztem kitörölni a fejemből Porlódot és az egész Pol-Pot megyét.
1989 szeptemberében jöttem haza, majd találkoztam Márton András színművésszel, aki társakat keresett egy angol nyelvi kultúrára épülő színház és művészeti központ létrehozásához. Ez lett a Merlin, Budapest rendszerváltás utáni első komplex művészeti magánvállalkozása. Nagy kihívás, teljesen járatlan utakon ("még utak sem voltak"), és mit ad Isten? Sikertörténet. A Merlin Jazz Clubb indult elsőként a szekciók közűl 1990. április 11-én.

Ezzel párhuzamosan is megmaradt a kapcsolatod a Szegedi Jazz Napokkal?
1986-tól 1991-ig állítólag nem volt Szegedi Jazz Napok. Hogy mi történt, máig sem tudom, talán most majd kiderítjük.
Aztán jött a rendszerváltás és az új városi vezetés megkeresett, hogy nem lehetne-e? Hát persze, gyerünk! Két évig bírtam cérnával, és amikor sorban jöttek velem szemben ugyanazok az elvtársak - csak most már "címzetes főtanácsosként", - akik korábban a legvéresszájúbb komcsik voltak, hát gyorsan leléptem. Ezután egy korábbi barátom, Szerdahelyi Zoltán szervezte a fesztivált, szerintem egész figyelemre méltó eredménnyel, de aztán az egész megint csak valahogy megfeneklett. Ezért 2004-ben újra megkerestek a városházáról, és miután néhány találóskérdésemre megfelelő választ adtak: csinálom. Méghozzá örömmel, hiszen sok barátom él ott máig.

Kaptál-e valaha állami kitüntetést azért, amit a szegedi jazzélet felfuttatásáért, majd életben maradásáért tettél?
Nem.

Mikor alapítottad a Private Music-ot és azon keresztül kiket hoztál ide az elmúlt 20 évben?
A Private Music Productions 1990-ben alakult, és néhány név azok közűl, akikkel azóta dolgoztunk: Art Ensemble Of Chicago, Frank Zappa, David Murray, Randy Weston, Dr. Lonnie Smith, John Tchicai, Marilyn Mazur, David Sanchez, John McLaughlin, Maceo Parker, Joe Zawinul, Eric Burdon, Marcus Miller, World Saxophone Quartet, Zakir Hussain, Ron Carter, Motörhead, Wallace Roney, Vinx, Billy Cobham, Paul Bley, Jason Moran, Oregon, Kenny Wheeler, Trilok Gurtu, Chick Corea, Herbie Hancock, Mike Stern, Dave Weckl, Al DiMeola, John Scofield, Paco Sery, Bill Frisell, Mulgrew Miller, Mory Kanté, Bireli Lagrene, Wayne Shorter, Dewey Redman, Dave Samuels, Archie Shepp, Larry Coryell, Groove Coolective, Courtney Pine, Han Bennink, Canned Heat, David Sanborn, Michal Urbaniak, Jungle Funk, Charles Lloyd, Kool & The Gang, Kevin Eubanks, Joe Lovano, Paul Motian, Kenny Garrett, Michael Brecker, Dave Holland, Jan Garbarek, Jack deJohnette, Jamalaadeen Tacuma, Marc Ribot, Ray Anderson, Lew Soloff, Airto Moreira, Flora Purim, Paco De Lucia, Hiram Bullock, Henry Grimes, Andrew Cyrille, Kronos Quartet, Shakti, Michiel Borstlap, Modern Jazz Quartet, Stanley Clarke, Jean-Luc Ponty, John Abercrombie, Egberto Gismonti, Al Foster, Tommy Campbell, Ralph Towner, The Yardbirds, Zoller Attila, Arthur Blythe, Chico Freeman, Oliver Lake, Bobby Malach, Reggie Workman, James Blood Ulmer, Roscoe Mitchell, Peter Erskine, Palle Danielsson, Eberhard Weber, Dino Saluzzi, Arild Andersen, Jon Christensen, Wayne Darling, Lenny Pickett, Dick Heckstall-Smith, Will Calhoun, John Etheridge, Anette Lowman, Rick Margitza, Phil Minton, Mike Zwerin, Rainer Brüninghaus, Nils-Petter Molvaer, Karim Ziad, Joan Faulkner, Jasper van’t Hof, Alvin Lee, CCR, King Crimson, Chris Norman, Paul Wertico, Deborah Harry, Enrico Rava, Joachim Kühn, Incognito, Uriah Heep, Carl Palmer, Jerry Ricks, Niels Lundgreen, John Kay & Steppenwolf, Bill Moss Singers, Swinging Blue Jeans, Music Painters, Peter Herbolzheimer, Peter Kowald, Gerry & The Pacemakers, Bosko Petrovic, Krzystof Scieranski, Jiri Stivin, Jazz Jamaica, Zbigniew Namyslowski, Stjepko Gut, Deep Forest, Hot Choclate, Osibisa, Conny Bauer, Suzy Quatro, The Hilliard Ensemble, Lee Harper, Allan Praskin, Tom Cora, Fredy Studer, Ann Malcolm, London Jazz Composers Orchestra, Special FX, The Animals, Bernard Maseli, Jazz Band Ball, Jukka Perko, Miami Jazz Trio, Jürgen Wuchner, Walk Away, Tom Kirkpatrick, Charlie Parker Memorial Band, Bobby Durham, Damir Dicic, Vinette Cowan, Krzystof Scieranski, Janusz Muniak, Kondo Ima, Ralf Ralf, Alexander Balanescu, Chris Newman, Louis Andriessen, Apocalyptica, Mísia, Rebekka Bakken, In The Country, Susanna & The Magical Orchestra, SBB, Bill Bruford, James Taylor Quartet, Andreas Vollenweider, Supersilent, Terje Rypdal, stb.

Hanyadik Szegedi Jazz Napok volt a 2011-es?
Na látod, még ezt is ki kell deríteni.

A közeljövőben mik a terveid? Kit hozol el legközelebb a jazzrajongóknak?
Pillanatnyilag egyetlen komoly tervem van, az hogy mielőbb meggyógyuljak. Sajnos az utóbbi időben sokat betegeskedtem, munkára egyenlőre még nem gondolhatok. Viszont nemrég kaptam Han Benninktől egy nagyszerű anyagot, szeretnénk még az idén bemutatni.