JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2018. április 27.
JazzUp – Papp Tamás2018. április 25.
20 év után…2018. április 24.
Jazzverseny a Belvárosban2018. április 23.
Misch, Tom: Geography2018. április 22.
Elling, Kurt: The Questions2018. április 21.
BAD PLUS plusz2018. április 18.
XI. BODAJKI JAZZ TÁBOR2018. április 15.
ROAD SIX SAX2018. április 14.
HARGROVE A BJC-ben2018. április 12.
Aranykor2018. április 11.
ROY HARGROVE ISMÉT PESTEN2018. április 11.

Hírek

A jazz helyszínei – Erdei Kálmán sírja a debreceni temetőben

Erdei Kálmán (1947-2016) a debreceni jazzélet utóbbi 35 évének egyik motorja volt. Alább Dr. Endes Mihály gyászbeszéde olvasható, ami Kálmán halálának első évfordulóján rendezett emlékkoncert előtt hangzott el tavaly márciusban. A temetői fotót egykori muzsikus társa, Fazekas Csaba készítette! – A szerk.

erdei-kalman.jpg


Nekrológ helyett szinkópákkal - Erdei Kálmán jazz-zongorista emlékestjére

A közelmúltban, aranyló kora őszben álltuk körül ravatalát, majd frissen hantolt sírját, hogy reményt nyújtó lelkészi szavak közepette, s mégis mély fájdalommal teli szívvel búcsúzzunk végleg eltávozó barátunktól, tisztelt és rajongott művészünktől. Ezért is érezzük méltánytalanul korainak halálát, hisz 2 nappal ezelőtt ünnepelhettük volna vele együtt belépését hetvenedik életévébe, majd a rákövetkezők tervezgetését.

Már kisiskolásként zenét tanult, természetesen zongorát, de csakhamar bőgőre váltott. Arra a hangszerre, amely azóta is ott áll szobája sarkában, és most már a zongorával együtt hiába várja gazdája mesteri ujjainak érintését.

Kálmánunk azonban a komolyzenei karrier helyett a jazz varázsos világát választotta.

Először koncertek avatott hallgatójaként, majd az előadóművészeket faggatva, hiszen mindannyian városunk szülöttei voltak.

Amikor pedig Gyarmati Zoltán megálmodta, majd 1984-ben létrehozta a Debrecen Dixieland Jazz Band-et, szinte próbavizsga nélkül ülhetett be az együttesbe a fekete-fehér billentyűk seregének dirigenseként. Óriási felelősség – és óriási sikerek. Bejárták hazánk zegét-zugát, fesztiválját, átvehették a Csokonai-díjat. Mindezt a diadalmenetet megkoronázva, a jazz szülővárosába, New Orleans-ba kaptak meghívást a „Jazz & Heritage Festival”-ra (TV- és rádiószereplés, koncert, végül lemezfelvétel helybeli művészekkel).

Közben pedig Kálmán folyamatosan képezte magát. A számtalan gratuláció közepette is a magyar jazz történet legendás zongoristájához, Garay Attilához utazott rendszeresen Budapestre, saját zsebből fizetve a magánórákat.

Azt sem feledjük, hogy Dr. Kiss Ernő halála után Kálmán lett a Debreceni Jazz Együttes zongoristája. Majd szintén az 1980-as években, az akkor alakult Debreceni Fesztivál Bigband-nél is ő ült a billentyűk mögött.

Komponált, hangszerelt, sokat gyakorolt. Mindezekhez múzsája Ottilia volt.

Egyetlen mondatba sűrítve: művészi pályáját a félprofi indulásból vérprofivá válás íve rajzolja ki.

Mit mondhatunk Erdei Kálmánról az emberről? Akik közelebbről ismertük, barátai lehettünk, tudjuk az ő saját válaszát: gyerekek, ezt hagyjuk, nem lényeges, inkább játsszunk!

Kálmán! Az elszálló hangok újra és újra visszatérnek, az ismerős dallamok a Te személyedet, játékodat is felidézik. A jazz örök, őrzik hallgatói, művelői, a zenészek, mint az emberiség kultúrkincsét. Nincs miért aggódnod ott a felhők felett.


erdei-k-2.jpg

Vissza a hírekhez