Papp Laci és a hivatal – Az LFZE Master diplomakoncert első napja (2018. január 22.)

Az idősebbeknek biztosan megvan a történet, amelyben Papp Laciról, az ország közkedvelt pofozógépéről három olimpiai bajnokság után kiderült, hogy nincs papírja az edzőséghez. Még Hofi Géza is kibeszélte az esetet anno, az egész ország ezen röhögött, szép idők voltak. Persze, azóta változott néhány apróság. Nemcsak a fejekben, hanem a papírokon is rendnek kell lenni, de azért időnként elgondolkodik az ember, amíg még hagyják.

Mindez azért jutott eszembe, mert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz mesterszak diplomakoncertjének névsorát olvasva, meglepő neveket láttam. Később kiderült, az esetek egy részében én vetődtem árnyékra, de előfordult olyan is, hogy betalált a balegyenes.

Majdnem elkéstem a koncertről, pedig nem szokásom. A kutyánk ugyanis desszertnek nézte és megette a pincében lévő egérirtót, rohanhattunk az állatorvoshoz, aki húsz percen át több hullámban rókáztatta a kutyát. Ezután viszont lóhalálában vágtattam a BJC-be.

Az est során alapvetően három blokkban, változó felállásban játszottak a ma esti diplomázók és személyi testőreik, akarom mondani, a kísérőzenekarok.

Egy vizsgakoncert többnyire felér egy miniatűr jazzfesztivállal, így történtek a dolgok ma is. Tehetséges, jó zenészeket, énekeseket hallhattunk, a műsor is kiegyenlítetten építkezett, külön bónuszként pedig az éppen nem “mesterkedő” mestereket is jó volt a színpadon látni.

Az első blokkban az est legnagyobb létszámú zenekara kezdett, előfordult, hogy tízen is együtt muzsikáltak, de olyan rész is volt, amikor duetteztek.

Abbas Murad – harsona

Koós-Hutás Áron – trombita

Bér Zsolt – trombita, szárnykürt

Pozsár Eszter – fuvola, szaxofon

Vidákovich Izsák – tenorszaxofon

Kanizsa Gina – ének

Szolnoki Dóra – ének

Mujahid Zoltán – ének

Rátonyi Róbert – zongora

Rafael Márió – zongora

Milosevits Mirkó Milán – zongora

Fonay Tibor – bőgő

Sárvári Kovács Zsolt – dob

A Mesterek: Bér Zsolt, Kanizsa Gina, Mujahid Zoltán.

A második szettben egy szaxofon beszélgetett két gitárral és az érdekes, lebegő effektjeikkel.

Mester Dániel – tenorszaxofon

Czirják Csaba – gitár

Fenyvesi Márton – gitár

Fonay Tibor – bőgő

Varga Bendegúz – dob

A Mester: Varga Bendegúz.

A harmadik műsorrészben ismét az emberi hang dominált. Először ismét Kanizsa Ginát láthattuk-hallhattuk, majd jött – látott és győzött a Jazzation.

Kanizsa Gina – ének

Héjja Katalin – zongora

Miskolczi Márk – bőgő

Szabó Sipos Ágoston – dob

A Jazzation énekegyüttes pedig:

Kanizsa Gina

Horváth Cintia

Várallyay Katus

Fábián Attila

Homor Máté

A Master: Kanizsa Gina.

A végén elhangzott egy Várallyay Petra & Katus-féle szerzemény a szeszcsempészekről. Magyarul, csengő-bongó rímekkel, mintha a “rímhányó” Romhányi írta volna. Ha legközelebb meghallgatom, ígérem, nem fogok a szeszcsempészek és a gengszterek elől csikorgó felnivel menekülni, mint a Marilyn Monroe. De ezúttal rohantam haza, pedig kivételesen még szesz sem volt nálam.