JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2019. október 23.
Ferenc Németh is calling2019. október 19.
JAZZTESZT A BULINEGYEDBEN2019. október 17.
Coltrane, John: Blue World2019. október 16.
GELEM GELEM2019. október 15.
Jazzeste a Fonóban2019. október 14.
Harcsa Veronika is calling2019. október 10.
JazzUp – Kovács Tamás2019. október 10.
JazzUp – Kovács Tamás2019. október 10.
SZEZONNYITÓ HAZAI PÁLYÁN2019. október 08.
REMÉNY2019. október 04.
Az év fiatal jazz-zenésze V.2019. szeptember 14.

Hírek

BARÁTOK KÖZÖTT

Az East Gipsy Band koncertjei mindig lenyűgöztek, de szerencsére ezzel az érzéssel nem maradtam egyedül. Zenéjük nyitott fülekre talált az Egyesült Királyságban, és az Egyesült Államokban is, nem véletlenül ők játszhattak a magyar zenekarok közül a legtöbb világhíres klubban, meghódítva a londoni 606, a New York-i Blue Note, Jazz Standard, Smalls, a Pennsylvaniában található Deer Head Inn, a bostoni Regattabar Jazz Club világsztárokkal kényeztetett közönségét, és kaptak meghívót a Detroit Jazz Fesztiválra is. Ahhoz, hogy ezek a kapuk előttük is megnyíljanak, kellett a zenekar „hetedik tagja”, Tim Ries közreműködése, aki megalakulása óta pártfogásába vette a zenekart. Tim a legtöbbször hazánkba látogató amerikai sztár, jócskán megelőzve még az ugyancsak sokszor visszatérő Chris Potter-t is. Szeptemberben is átrepülte az óceánt, és Budapesten először múlt hét szerdán Szakcsi Lakatos Bélával és Pecek Lakatos Krisztiánnal, majd hétfőn az East Gipsy Band vendégeként lépett fel a Ráday utcai iF Caféban. Lemaradva a múlt szerdai koncertről, a főváros hétfői jazzkínálatából természetesen Balázs Józsiékat választottam. A kisfiát is magával hozó zenekarvezető-zongorista mellett testvére, Balázs Elemér dobolt, Sárközi Lajos hegedült és gitározott, Orbán György bőgőzött, és Balogh Gusztáv énekelt, a cimbalmos Oláh Vilmost ágynak döntötte egy vírus, Tim Ries pedig most hatodik tagként előlépve is tenor- és szoprán szaxofonon játszott.

01-45.jpg


02-45.jpg


03-42.jpg


04-44.jpg


05-42.jpg


06-42.jpg


Mint kiderült, a koncert rendezésébe a magyar HBO is besegített, ugyanis hét év után elkészült a csatorna Balázs Józsi életéről, munkásságáról szóló saját gyártású dokumentumfilmje, melyet a szeptember 13-a és 21-e között zajlott CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be. Miután az állóhelyek is gazdára találtak, és az iF dugig megtelt, Závorszky Anna, az HBO producere köszöntötte a közönséget, és mindenkit meghívott a Bársony Katalin rendezte „Csillagfény távolság /How Far the Stars/” címet kapott film keddi, budapesti premierjére a Toldi moziba.


07-42.jpg


A kedves invitálás után elkezdődött a koncert. Instrumentális darabbal, fantasztikus iramban kezdtek, az East Gipsy Band, a Fonó Budai Zeneház kiadásában 2011-ben megjelent, „Ageless Message” című lemezről a „Márciusi Hora / March Hora” hangzott el elsőként. Egyből elkápráztatatták a közönséget, ezek után már mindenki együtt lélegzett a zenekarral a koncert legvégéig. Balogh Gusztáv énekével még tovább fokozta a hangulatot. Jöttek a régebbről ismert dalok roma nyelven, mint a Khelas, Pias / Táncolunk, iszunk, a Me Lav Tu / Én elveszlek, az O Manush / Az Ember, az Ale Vi Tu / Gyere te is /, és az újabbak, többek között a „Russian Swing”, a Hunnia Records gondozásában tavaly megjelent „Bridge of Cultures” lemezről. Egymást váltották a virtuóz szólók, Tim Ries és Sárközi Lajos szaxofon-hegedű párbeszéde ámulatba ejtett mindenkit, de döbbenetes volt, mikor Lajos később Balázs Elemér dob kihívásaira gitárral válaszolgatott. Balázs Józsi fiával az ölében fantasztikus futamokat játszott, és Orbán Gyuri is megcsillanthatta kivételes tudását. Ebben a zenekarban minden poszton virtuóz játszik, ritkán látni egy koncerten ennyi különleges képességgel megáldott muzsikust együtt játszani. Becsületükre írva, nem öncélú magamutogatás, egymás túllicitálása folyt, szólóikkal végig a zenét szolgálták, a világ minden tájáról származó autentikus roma zenei hagyományt a jazz zenével sikeresen ötvözve. A népzene megtartotta a lüktetését, a jazzt úgy varrták alá, rakták közbe, hogy megmaradt az eredeti zene dallamvilága, levegője, és ritmusa. A nemzetközi roma himnuszként is jegyzett, Žarko Jovanović „Gélem, gélem” („Mentem, mentem”) kezdetű dalának feldolgozása zárta az estet, és erre a számra a koncert vége felé kissé elpilledő ifj. Balázs József is feléledt. A dobok felé komoly érdeklődést mutató fiatalember egy pillanat alatt átült nagybátyja ölébe, és együtt dobolták a közönség tapsával kísért ritmusokat.


08-41.jpg


09-38.jpg


10-34.jpg


11-31.jpg


12-29.jpg


13-26.jpg


14-26.jpg


15-19.jpg


16-14.jpg


Rég voltam ilyen jó hangulatú koncerten, ahol feledve a pocsék fényeket, minden összejött, amely ennyire felemelő volt. A zenekar minden tagja őszinte örömmel, mindent beleadva játszott, örültek a zenének, örültek egymásnak, az együtt játszásnak. Kellett ehhez a fantasztikus közönség is, amelynek minden tagja értő füllel és nyitott szívvel fogadta a zenét. A szünetben vadidegen emberek egymásra mosolyogtak, beszélgettek, és koncert végén sem rohantak el. Kellett ehhez az iF hangulata, ahol a zenészek valóban testközelben játszanak, a Hofi kialakította barátságos miliő, a figyelmes személyzet, amelynek új tagja, a Kanadából visszatért Patrick úr a taníthatatlant is tudja a vendéglátásról, lehet, ha Hofi megkérdezné, talán még a világításhoz is lenne ötlete.


hangfoglalo.jpg


nka-logo.jpg


A csoda úgy látszik másnapig kitartott, mert kedden a Toldi moziban este a 9 órakor kezdődő vetítésre sokan eljöttek a hétfői koncerten kapott meghívóval. Závorszky Anna a film előtt Tim Ries ötletét felhasználva, még szolgált meglepetéssel. Tim szopránszaxofonnal a kezében egy érdekes felmérés eredményéről számolt be. A templomban együtt éneklők szívritmusa a tanulmány szerint egy idő után átveszi a dallam ritmusát, és mindenki szíve azonos ritmusban, egyszerre dobban. Mindenesetre a Michigan állambeli Tecumseh városában, 1959-ben született Tim maga is átélhette ezt az élményt, mert édesapja hivatásos zenész, trombitás volt, és a helyi katolikus templom kórusvezetői feladatát is lelkesen ellátta, a templom kórusában pedig Tim is sokáig énekelt. Most a vászon előtt a nézőtér közepén, szemben állva a közönséggel a szavait fordító Anna segítségével kettéosztották a közönséget. A középvonaltól balra és jobbra ülőknek is fújt egy-egy hangot, amit kitartóan kellett visszaénekelni, természetesen közben levegőt lehetett venni. Mikor a két hang egyszerre szólt balról és jobbról is, szaxofonjával eljátszott egy rövid dallamot. Az alig pár perc alatt valóban éreztem valami melegséget, és talán az EKG is kimutatta volna, hogy Bársony Katalin Balázs Józsefről szóló dokumentumfilmje, a Csillagfény távolság /How Far the Stars/ első képeire a teremben ülők szíve egyszerre dobbant.


17-12.jpg


A közel egy órás film bemutatja egy különleges tehetségű, Magyarországon született jazz muzsikus életét úgy, hogy őszintén feltárja a színpadon nem látszó, magánéleti gondokat, amelyekkel Balázs Józsinak nap-mint nap meg kell küzdenie. Elmaradt befizetések, az elhízás okozta problémák, megromlott házasság közepette álmodik a kitörésről, sikerről, amit a jazz őshazájában is el akar érni. Testvére, Elemér mellette áll, és megjelenik Tim is, aki első hallásra beleszeretett az East Gipsy Band új hangzású zenéjébe, segítségével megnyílnak a híres jazzklubok ajtai is a zenekar előtt. Aztán vissza a magyar valóságba. Újra napi küzdelmek. Család, tanítás a megélhetésért, sport a fogyásért, az egészségért. Közben a film eszközeivel bemutatva ismerhetjük meg a Józsefváros azon szegletét, ahol Józsi él, közhely, de igaz, egy-egy képkocka több információt ad, mint ezer szó. Éppen ezért a film minden zenét szerető, magyar jazz zenész sors iránt érdeklődő számára kötelező néznivaló!

Vissza a hírekhez