JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 28.
Névnaposok – Maja2024. március 28.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.
Taylor, Curtis: Taylor Made2024. március 14.

Hírek

Egy tökéletes koncert az Opus Jazz Clubban

2020. 02. 26. - Dés András Erdőkerülő Quartet.

Nagy várakozással érkeztem a tavaly augusztusban rögzített Dés András Erdőkerülő Quartet „einschlieβlich” című CD anyagának bemutatójára az Opus Jazz Clubba. Hallottam a zenekart tavaly augusztusban ugyanitt egy fantasztikus koncerten, amit követően még aznap éjjel elutaztak a Bakonyba, hogy a természetben vegyék fel a nagyrészt improvizációkon alapuló zenei anyagot. Nagyon izgalmas volt a kezdeményezés, amit Dés András a projekt vezetője azzal tett még kockázatosabbá, hogy nem vitte magával gazdag ütőhangszer arzenálját. A természeti környezet adta lehetőségekkel élt „csak”, leveleken, ágakon, köveken, fűszálakon és saját testén, bőrén keltette életre a hangokat, és csak néhány fémtárgyat, kulcsokat használt még a hangzás színesítésére. A művészi koncepció a muzsikusokat egy ősi, a természettel organikus kapcsolatban élő, teremtő energiákkal teli, megszokott komfortzónájuktól alapjaiban eltérő szituációba helyezi.

Nagyon fáradtan érkeztem és az is megfordult a fejemben, hogy a CD megvásárlása után nem maradok a koncerten, hiszen elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy az augusztusi előadás után mi született a Bakonyban. Nagyon nagy hibát követtem volna el. Amit a közönség és a zenészek átélhettek szerda este, az egészen rendkívüli volt. Négy kivételes tehetségű és tökéletes technikai tudású zenész görcsmentes, elképesztően virtuóz egyéni produktumoktól gazdag, kiérlelt, világszínvonalú koncertjét hallhatta az Opus teltházas közönsége. Kétnyelvű bevezetőt Wallner Györgytől, a BMC és a lemez projektkoordinátorától, és Dés Andrástól is hallhattak az érdeklődők. Dés András tisztázta, hogy a koncerten természetesen az ütőhangszerein játszik, nagyon nem lenne életszerű és tulajdonképpen nem is kivitelezhető, ha az erdőben használt „hangszerekkel” jelent volna meg Budapest belvárosában. A bakonyi felvételeken ugyanúgy szerepet kapnak a természet hangjai, a szél, a légyzümmögés, mint az élő és élettelen növényzet, mint zajkelő eszköz. Ez az Opus Jazz Club remek akusztikájú és professzionális hangtechnikával dolgozó terében értelmetlen és hamis dolog lett volna.

A koncert Dés András minimál ütős bevezetőjével indult, amibe Ávéd János tenorszaxofonnal kapcsolódott be a galériaszint leghátsó traktusából indulva, játék közben körbe sétálva a közönség között. A koncert hangminőségére és a keverés tökéletességére jellemző, hogy a zenébe belefeledkező nézők csak akkor vették észre a zenészt, amikor közvetlenül mellettük jelent meg. Szabó Viktor hangmérnök tökéletes munkát végzett, a koncert végig hangfelvétel minőségben szólalt meg. A kottalapozás hangjától a zenekar totális hangorkánjáig minden dinamikai tartományban fantasztikus hangminőséget kapott a közönség. A hangzás, az akusztikus hangszerek természetes megszólalása az ECM lemezek legjobbjait idézte. Fenyvesi Márton akusztikus gitárjátéka egyszerre volt barokkosan gazdag és finom effekthasználattal minimál futurisztikus. Szandai Mátyás virtuóz, halálpontos, póz nélküli bőgőjátéka a legnagyobbakéhoz volt csak fogható. Vonóval és vonó nélkül is gyönyörű dallamok és játékos groove-ok, rendkívül intelligens, tiszta szólók jellemezték játékát. Dés Andrással közös szellemes dallam- és ritmusvilágú ritmusszekciója gyakran szinte táncra mozdította a közönséget. Ávéd János tenorszaxofon játéka millió színt és ötletet villantott fel. A klasszikus szólók és gyönyörű, himnikus unisono-k a tenorszaxofon minden szépségét bemutatták. De elképesztő módon használta ritmushangszerként is, néha nehéz volt eldönteni melyik szólamot halljuk Déstől és melyiket Ávéd Jánostól, mert a hip-hop-os ritmusok akusztikus hangszerekkel előadva is elektronikus hangzást idéztek. Nem lehet szavakkal kifejezni azt a harmonikus összhangzatot, amit teremtett a négy muzsikus. A teljes koncert megkomponáltnak tűnt minden pillanatában, pedig a zenekarvezető leszögezte, hogy minden koncertjük más, nagy része totális improvizáció.

Ami zenéjüket leginkább jellemezte az a letisztult egyszerűség, szinte gyerek- és népdal tisztaságú dallamok, amik a legmagasabb szintű és nehézségű, mégis könnyeden előadott improvizációkkal katartikus fokozásokban és harmóniákban öltött zenei formát. A lemez bemutatója megszakítás nélkül hangzott el, tetszésnyilvánítások sem nagyon szakították meg (csak kivételesen, például Ávéd János egyik szólója után Dés László nem tudta, nem kifejezni elismerését), a közönség érzékelte, hogy a csendek is az előadás szerves részei. Amit hallhattunk az a nagybetűs JÁTÉK volt, halálosan komoly és gyermekien derűs, tiszta. Négy kiváló zenész tudása legjavát adva egymást is folyamatosan meglepve teremtett tökéletes muzsikát. Aki szereti Jan Garbarek, Nana Vasconcelos, Egberto Gismonti, a CODONA, az Oregon és Pat Metheny (akusztikus) zenei világát, az hasonló élményt, de teljesen unikális zenei univerzumot kap Dés András világszínvonalú Erdőkerülő projektjétől.

A rendkívül hosszú (ez csak akkor derült ki, amikor a végén megnéztem a pontos időt:) első rész után rövid szünetet követően egy rövidebb, félórás blokk következett a Dés András Trio „The Worst Singer of the World” című CD-jének kompozíciói közül. A hálás közönség vastapssal búcsúzott el a remek formában és hangulatban távozó, fáradtnak egyáltalán nem tűnő zenészektől. Ha nem a 2020-as év elején, hanem a végén járnánk, ezt a koncertet nevezném az Év koncertje címre! És a lemezt még nem is hallgattam meg…


-dsc0160-2.jpg


-dsc0062-1.jpg


-dsc0153.jpg


-dsc0177-3.jpg


-dsc0225.jpg


-dsc0226.jpg


-dsc0250.jpg


-dsc0271-1.jpg


-dsc0311.jpg

Vissza a hírekhez