JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 28.
Névnaposok – Maja2024. március 28.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.
Taylor, Curtis: Taylor Made2024. március 14.

Hírek

A jazz-zongorázás nagyjai – II. rész – Red Garland és Wynton Kelly

Maloschik Róbert Főszerkesztő Úr kérésének eleget téve indítottam el 2021 januárjában az „A jazz-zongorázás nagyjai” című sorozatot, mely havi rendszerességgel olvasható itt, a JazzMa.hu-n. Minden hónap negyedik hétfőjén jelentkezem! Hangsúlyozom, szubjektív listáról, vagy összeállításról beszélünk, mely kapcsán nem tagadom, szívemhez közel álló pianistákról szeretném megosztani gondolataimat Önökkel. Lehet, hogy lesznek olyan művészek, akiket hiányolni fognak egyesek, és az is előfordulhat, hogy bizonyos esetekben csodálkozik majd némelyik kedves Olvasónk, hiszen nem csak az evidencia kategóriájába tartozókkal kívánok foglalkozni. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy nem akarom Önöket lexikális adatokkal bombázni -csak amennyire szükséges és/vagy logikus-, hiszen ma már az internet segítségével, néhány másodperc alatt minden ilyen jellegű információt megtalálhatunk aktuális „alanyunkról”.

Miles Davis ászai közül kettő: Red Garland és Wynton Kelly

Red Garland és Wynton Kelly olyan zongoristák, akikről azt gondolom, legtöbbünknek a tökéletes „sideman” fogalma jut eszünkbe. Voltak saját formációik, mégis mindkettejük nevét elsősorban Miles Davis zenekaraiból ismerhetjük.


red-garland.jpg


William „Red” Garland 1923. május 13-án született Dallas-ban. Zenei tanulmányait klarinéton, majd altszaxofonon kezdte, de viszonylag későn, 18 éves korában találta meg életre szóló szerelmét, a zongorát.

1946-ban gondolt egy merészet, és New York-ba költözött, hogy részévé váljon a „nagyok játszmájának”. Jól tette, hiszen nem sokkal később felfigyelt Rá a neves dobos, Art Blakey, és egy több évig tartó együttműködés vette ezzel kezdetét.


red-garland-es-miles-davis.jpg


Az igazi kiugrást azonban az 1954-es év hozta el számára, ekkor csatlakozott a Miles Davis Quintet-hez, melynek tagjai akkor John Coltrane (tenorszaxofon), Paul Chambers (bőgő), és Philly Joe Jones (dob) voltak.

A koncertek mellett olyan jazztörténeti jelentőségű lemezeken zongorázott a Davis csapat tagjaként, mint például a „Workin’”, a „Cookin’”, vagy a „Milestones”.

Garland-ot Miles-nál 1959-ben váltotta Wynton Kelly. No de, ne szaladjunk ennyire előre!


wynton-kelly.jpg


A jamaikai származású Kelly 1931. december 2-án látta meg a napvilágot New York-ban. Tinédzser korában egy rhythm & blues zenekarban játszott, majd a trombitás Dizzy Gillespie Big Band-jében.

Természetesen a „híressé válás” számára is akkor kezdődött el, amikor bekerült Miles Davis zenekarába, amely köszönhető volt nagy tudásának, és Red Garland késéseinek, hiszen egy ilyen alkalommal Davis megkérte Kelly-t, hogy ugyan szálljon már be muzsikálni velük, amíg végre megérkezik Red. Ez olyan jól sikerült, hogy mire befutott Garland a klubba, Miles közölte Vele: új zongoristája van a quintetnek, Wynton Kelly-nek hívják.


wynton-kelly-jimmy-cobb-paul-chambers.JPG


Kelly is számos fontos albumon működött közre Davis „embereként”, többek között a „Someday My Prince Will Come”-on, sőt, a minden idők legjobb jazz lemezének tartott „Kind of Blue”-n is játszik egy számban („Freddie Freeloader”), pedig azon a felvételen Bill Evans a „fő” zongorista.

Davis zenekarának elhagyása után Garland és Kelly is alapított saját triót, és más vezető jazzisták együtteseiben szintén szerepet vállaltak, de úgy érzem, igazából a Miles-féle bandák által váltak hallhatatlanná.

Számomra elsősorban kísérésük a meghatározó, mely a mai napig hatással van minden zongoristára. Ahogyan Red Garland harmonizált és ritmizált, majd folytatva ezt az iskolát, Wynton Kelly némileg már modernebbül folytatta ezt, bizony örök időkre mérvadó kell legyen mindenki számára, aki jazz-zongorázásra adja a fejét.

Megmutatták, kijelölték az utat még olyan géniuszok számára is, mint például Bill Evans, McCoy Tyner, vagy Herbie Hancock.

Persze szólóikról se feledkezzünk meg. Könnyed, játékos stílusuk, mely ugyanakkor oly mély és filozofikus. Billentésük és „time”-juk finom, érzékeny, de mégis pregnáns. Hangjaik pedig tökéletes arányban tartalmazzák a „dögös”, blues-os elemeket, és a modern jazz „merészségeit”.

Kettejük közül Red Garland-nak jutott több idő, itt, a Földön, de Ő is mindössze 60 évet élt. Az alkoholproblémákkal küzdő Wynton Kelly viszont tragikusan fiatalon, 39 évesen ment el egy epilepsziás roham következtében.

Ennek ellenére mindketten beírták magukat a „Jazz Nagykönyvébe”; emlékük, művészetük mindig velünk marad!


hangfoglalo.jpg


nka-logo.jpg

Vissza a hírekhez