Exkluzív interjú Geröly Tamással, a Fonó Szabados emlékestjének főszervezőjével

Geröly Tomit a Magyar Rádió 22. stúdiójában ismertem meg. Ott vették fel a „A Szarvassá Vált Fiak” című MAKUZ album zenéjét. Ennek már 36 éve…

Mikor és hogyan ismerkedtél meg Szabados Györggyel?

A világpor már szép lassan belepi az emlékeimet… Talán 1982-ben a sikondai jazz táborban kerültem a közvetlen közelébe. Karizmatikus, bátor, jellemes magyar művészként az első pillanattól lenyűgözött. Persze az 1974-es „Esküvő” című lemeze és több koncertjének élménye akkor már ott lüktetett bennem.

Mettől meddig játszottál vele?

1984-től haláláig. Halálának híre 2011.06.10-én 22:45 körül ért el bennünket. A Mediawave-en játszottunk Szombathelyen a Trió Kontraszt-tal. (Grencsó–Tickmayer) A koncert előtt már tudtuk, hogy nagy a baj, mégis reménykedtünk. Amíg muzsikáltunk, végig éreztem Gyuri bácsi jelenlétét, ott volt mellettem. Akkor én szellemi értelemben az apámat veszítettem el. A temetésén 06.30-án zuhogó esőben, mikor a szertartás végén elkezdtek hupogni a koporsójára dobott rögök, göröngyök, azt vettem észre magamon, hogy ökölbe szorított kézzel, könnyeimmel küszködve káromkodok. Ott értettem meg József Attilát: „A gyereknek kél káromkodni kedve”.

Csak a MAKUZ-ban, vagy kisebb formációkban is játszottál a mesterrel?

A MAKUZ mellett sokat játszottunk trióban (Szabados–Dresch–Geröly), de septetben is játszottam vele többször, sőt kétszer duóban is muzsikáltunk.

Hány Szabados CD-n játszottál?

Öt lemezen dobolok: „A Szarvassá Vált Fiak”, „Homoki zene”, „Elfelejtett énekek”, „Jelenés”, „Készülődés a csatára”.                          Gyuri bácsival muzsikálni, felvételein közreműködni mindig nagy kihívás volt számomra. Hihetetlenül széles skálán működött, s ez szerteágazó feladatokat rótt rám. Avantgarde zongoristaként nem ment szembe a hagyománnyal, beépítette azt a művészetébe. Az egyik legnagyobb hagyománytisztelő volt, akivel találkoztam.

Hogyan jutott eszedbe, hogy június 10-én lesz 10 éve, hogy meghalt a Mester?

Április végén Gyuri bácsi fiával, Andrással kisétáltunk a temetőbe. A sírnál szembesültem a kerek évfordulóval. Megdöbbentett, de motivált is azonnal. Éreztem, hogy „Na, akkor ez az én feladatom.”  Tudtam, hogy a szervezés szempontjából az utolsó pillanatban vagyok. Másnap berohantam a Fonóba, és ők azonnal mellém álltak. Már „csak” az est zenei eseményét kellett kitalálni.

Miért pont ezeket a fiatalokat válogattad be a fellépők közé?
Ez egy tartalmas beszélgetés hatására alakult ki. Leültem Miklós Szilveszterrel – ő a helyzet súlyát és felelősségét mélyen átérző avatott muzsikus barátom – és kitaláltuk, hogy ez alkalommal nyissunk új és tiszta lapot. Csak fiatal előadók legyenek az emlékesten. Összeírtuk közösen a neveket és így kialakult egy tizenöt fős társaság. Szerintem a nyitottság és az improvizációhoz való hozzáállás alapján választottuk ki a fellépőket. Improvizáció alatt ez esetben azt értem, amikor nem úgy játszol, mint általában. Ha úgy játszol, az nem hagyja működni az improvizáció szellemét. Szabados György ezt folyamatosan szem előtt tartotta, de az ő játékában a dinamikus, energikus improvizáció a magyar és a keleti zenei szellemi tradíciók alapján működött.

Mely Szabados-darabokat fogják játszani? Segítettél nekik a kiválasztásban?

Az est folyamán saját kompozíciókkal, illetve irányított improvizációval fognak emlékezni a Mesterre a fiatalok, tehát nem Szabados-darabokat fognak játszani, de egy darab kifejezetten erre az alkalomra íródott.

Az első részben két formáció szerepel.

1: Choose Extra Cheese

Cseke Dániel - szaxofon, Menyhért Márton - gitár, Berta Zalán - basszusgitár, Baranyi Bence - dob,

extra: Pozsár Máté  - zongora, Szelevényi Vito - trombita, Kováts Gergő – szaxofon.

2: Pozsár Máté Sextet

Ávéd János, Cseke Dániel, Kováts Gergő - szaxofon, Menyhért Márton - gitár, Hock Ernő - bőgő, Pozsár Máté - zongora

A második rész:

Rezervátum Orchestra - irányÍtott improvizáció

Hoffmann Boldizsár – elektromos zongora, Dóczi Bence - gitár, Ajtai Péter - bőgő, Kováts Zoltán Sándor - bőgő, Gyárfás Attila – dob + az első rész muzsikusai

Vezető: Miklós Szilveszter

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy az irányított improvizáció terén is úttörőnek számít Szabados György, munkásságának jelentős területét fedi le ez a tevékenység,

Te nem is játszol?

Nem, én az est mentoraként leszek jelen. Megnyitom az estet és átadom a szót Turi Gábor jazz-szakírónak, aki gondolatébresztő visszaemlékezést fog tartani Dr. Szabados Györgyről, s aztán indulhat a koncert.

Mikor és hol lesz a koncert?

A Fonó Budai Zeneházban 06.11-én, péntek este nyolc órakor.  Szeretettel várjuk a nagyérdeműt, emlékezzünk együtt!

Sok sikert!

Köszönöm szépen Robi bácsi!