Kikkel beszéltem? – 115. rész: Chris Potter (2017. május 18. – BJC facet to face)
Keddenként jelentkező sorozatomban azokról a külföldi jazz muzsikusról mesélek megtörtént eseteket, amelyek hozzám kapcsolódnak!
Ennek is volt előzménye!
Miután 2017 májusának első napjaiban a Hangvetőtől megkaptam Chris Potter vadiúj ECM CD-jét, azonnal telefonáltam Gáspár Károlynak (aki akkoriban a www.jazzma.hu lemezkritikai rovatának vezetője volt!), hogy jöjjön a lemezért, és írjon róla. Nos, Karcsi nem tétlenkedett, hisz 2017. május 6-ám már meg is jelent cikke:
Ez kvázi beharangozója volt a két május 18-i BJC-s koncertnek.
Az első koncert után a zenekar „backstage”-en vacsorázott, mikor rájuk nyitottam. Chris Potter-rel 1996 óta (Európából én voltam az első, aki telefoninterjút készített vele!) kimondottan jóban, inkább úgy mondanám, jó barátok vagyunk. Chris felállt az asztal mellől és azt mondta a meglepett muzsikusainak (David Virelles – zongora, Joe Martin – bőgő, Marcus Gilmore – dob) miközben rám mutatott: „He’s the greatest jazzman in Hungary!”. A kubai zongorista felállt az asztaltól és azt mondta –miközben a kezemet szorongatta-: „Thank you sir for coming!” Az amerikaiak nem voltak túlzottan meghatódva, ettek tovább…
Aztán Chris kijött velem az öltöző elé egy közös képre.
