JazzMa

Friss Hírek

Wingfield, Mark: Zoji2021. július 21.
Erev, Ari: Close to Home2021. július 18.
Brian Bromberg (1960-)2021. július 05.

Hírek

Majdnem 20. Solymári Jazz Weekend

A tavaly óta tartó COVID járvány miatt meghiúsult Jazz Weekend idén „csak” a 19. mini jazzfesztiválnak örülhettek a Solymárra látogatók. A programban szereplő zenekarok kvalitása ünnepi volt és a hosszú idő után először közönség előtt, nagyszínpadon fellépő muzsikusok nagyon hálásak voltak a lehetőségnek. A Solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház is másfél év szünet után jelentkezett nagyszínpados, élő közönség előtt zajló programmal. Solymáron már húsz éve működik Márkus Tibor művészeti vezetésével a Little Jazz Pub. Havonta látja vendégül a magyar jazz élet művészeit a házigazda Equinox zenekar (Márkus Tibor – zongora, Csuhaj Barna Tibor – bőgő, Jeszenszky György – dob). Az évente jelentkező Solymári Jazz Weekend is a lelkes szervezőknek köszönhető. Varga Zsolt a művelődési ház igazgatója köszöntötte a nézőket, akik a hőség és foci EB magyar-francia meccse ellenére is szép számmal megjelentek.

dsc-3302.jpg


Elsőként az Oláh Krisztián Quartet mutatta be műsorát. Az 1995-ben született zenekarvezető klasszikus zongora tanulmányok után fordult a jazz felé. Junior Príma-díj, Gramofon-díj birtokosa, és a Montreux-i Zongoraverseny III. helyezettje a magyar jazzélet állócsillaga fiatalkora ellenére. Első magyar zenészként a világ 14 legjobb zongoristája között vehetett részt a Thelonious Monk Institute meghívottjaként egy megmérettetésen. A solymári közönség legutóbbi lemezének (Back of My Mind) anyagát hallhatta, valamint két új kompozíciót is, amit a tavalyi Beethoven emlékévre komponált a Mester iránti tisztelete jeléül. Társai a kvartettben testvére ifjabb Oláh Kálmán szopránszaxofonon, Serei Dániel dobon, és Fonay Tibor bőgőn működtek közre. A bőgős poszton Orbán György az állandó tag, de ő egy másik formációt erősített ezen a szombaton. A műsor kizárólag Oláh Krisztián kompozícióra épült. Zenei világa fantasztikusan gazdag, és bár a hallgatóban felidézik a nagy jazz zongorista elődök hatását (Duke Ellington, Oscar Peterson, McCoy Tyner, Kenny Kirkland, Keith Jarret...), mégis nagyon közel áll a barokk zene gazdagságához és Bach zsenialításához. Gyönyörű, gördülékeny témák, szofisztikált hangszerelés és atombiztos hangszeres tudás. Oláh Kálmán gyermekei olyan kompakt zenei világot építenek, ami a legnagyobbakra, például a Marsalis család tagjainak hangzására hasonlítható. Elegáns, kifinomult és mégis könnyed virtuozitás, klasszikus zenei igényesség jellemzi a zenéjüket. A beugró vendég Fonay Tibor az egyik legsokoldalúbb, legmegbízhatóbb bőgős, basszusgitáros gyönyörű szólóval járult hozzá a műsorhoz Serei Dániel ötletes ütőhangszeres kíséretével.


dsc-3069.jpg


dsc-3083.jpg


dsc-3120.jpg


dsc-3126.jpg


dsc-3141.jpg


dsc-3164.jpg


A második zenekar Vörös Niki mainstream jazzt játszó formációja volt. A temperamentumos és nagy érzelmi skálán előadó énekesnő a szövegközpontú dalok szerelmese. Példaképe és szellemi társa Abbey Lincoln a 2010-ben elhunyt amerikai énekesnő, színésznő és polgárjogi harcos. Nagyobb részt a legutóbbi Left Alone című lemezről hallhatott dalokat a közönség a zenésztársak tökéletes összhangja kíséretében, remek hangszeres szólókkal. A lemezen és a koncerten is vendégzenészként Subicz Gábor szólaltatta meg a trombitát és a szárnykürtöt. A 2005-ben alakult zenekar állandó tagjai: Vörös László – zongora, Csuhaj Barna Tibor – bőgő, és Jeszenszky György – dob. Hallhattunk dalokat első Ask Yourself Why című lemezéről is, de elhangzott Wayne Shorter és Michel Legrand kompozíció is, amit csak a koncertlátogatók hallhatnak az előadásában. Csuhaj Barna Tibor és Jeszenszky György az Equinox tagjaként akár a házigazda szerepében is jelen lehetett, hiszen havonta hallhatja, láthatja őket a jazz szerető közönség. A füstös hangú, drámai húrokat is megszólaltató énekesnő mesteréről, a napokban elhunyt Winand Gáborról is megemlékezett egy az elengedésről szóló dalával.


dsc-3201.jpg


dsc-3209.jpg


dsc-3221.jpg


dsc-3255.jpg


A jazz weekend záró koncertjét a magyar zenei élet középgenerációjának három nagysága, Gyárfás István „Gyafi”, Premecz Mátyás és Jeszenszky György adták. Mindhárman felsorolhatatlanul sok formációban játszottak, játszanak. Gyárfás István a mainstream jazz meghatározó gitárosa, Deseő Csaba, Fábián Juli, Winand Gábor és sok külföldi művész zenésztársa. A koncertet – ahogy Vörös Niki is a műsorát – a napokban eltávozott Winand Gábor énekes emlékének ajánlották. Premecz Mátyás a Hammond orgona magyarországi koronázatlan királya a jazz kategóriában. Rendkívül sok zenekar meghatározó tagja (Irie Maffia, Smárton Trió, Qualitons, Kéknyúl Hammond Band...). Jeszenszky György dobos a Vörös Niki zenekar tagjaként is színpadra állt. A rendkívül ritka, legendás Hammond B3 orgona belsejét is megismerhettük egy gyorsan javított hibának köszönhetően. A jazz történetben gazdag múltú Hammond-gitár-dob felállású trió időutazást mutatott be. Gyárfás István kompozíciói a humoros wurlitzeres hangzástól, a kávéházi jazz és a kis klubok füstös világán át a templomok gospel himnuszaikig repítette a közönséget. Dr. Lonnie Smith, Melvin Rhyne, Larry Young, Jimmy Smith, és a gitáros fenomén Wes Montgomery tiszteletére is született Gyárfás István kompozíciók szólaltak meg fantasztikus hangminőségben és mesterfokú előadásban a solymári gesztenyefák árnyékában mű. Fantasztikus csendek, a Lesliek lélegzése, gyomorba vágó mezítlábas Hammond basszus, virtuóz billentyűs szólamok, érzékeny dobszólamok, és Gyafi hol visszafogott, hol eksztatikus gitárszólói ritka csemegét kínáltak az értő füleknek. Humor, dráma, rendkívüli személyesség és hatalmas öröm a közönségnek és zenészeknek is a végre szabad zenei esemény. A frenetikus zárószám az In the Church Gospel után sem engedte le a lelkes közönség a trió tagjait. A mindenki által ismert When the Saints Go Marching In hangulatát és zenei idézeteit is megszólaltató kompozíció éneket idéző Hammond B3 recsegő, fujtató, levegős futamaival, gyors tempójával, himnikus monumentalitásával méltó zárása lehetett volna az estnek, ha a közönség kevésbé erőszakos. De így utazós hangulatú, levezető Wes Montgomery nótával gazdagodhattunk, a Road Song intett búcsút a nézőknek és a zenészeknek is a hegyek között kellemesen hűvössé szelídülő solymári éjszakában.


dsc-3326.jpg


dsc-3471.jpg


dsc-3476.jpg


dsc-3556.jpg

Vissza a hírekhez