A free jazz kiemelkedő alakjai - 25. rész: WORLD SAXOPHONE QUARTET

1960. december 21-e (több, mint hatvan évvel ezelőtt), New York City, A&R Stúdió: az Ornette Coleman Double Quartet felveszi a "Free Jazz - A Collective Improvisation" című lemezét. Mérföldkő a szabadon rögtönzött zene több évtizedre visszatekintő történelmében. A minden hónap második hétfőjén megjelenő sorozat részei a free jazz legjelentősebb képviselőit mutatják be. Huszonötödik rész: World Saxophone Quartet.

A World Saxophone Quartet - nem meglepő módon - négy (amerikai) szaxofonos társulása. A fenti képen első lemezük borítója látható. A címe: "Point of No Return" (Moers Music, 1977). A német kiadó a free jazz nem mindennapi alkotásait gondozta - éppen abban az időben hozták létre, amikor a WSQ megalakult.
A World Saxophone Quartet a muzsikusok fantáziadús, progresszív, korukat megelőző, négy síkon mozgó szabad zenéje. A maga nemében korszakalkotó.

A négyes alapító tagjairól külön, röviden.

JULIUS HEMPHILL (1938-1995) alt-, tenor- és szopránszaxofonos volt.
Játszott más muzsikusokkal is (Anthony Braxton, Bill Frisell, Peter Kowald, Lester Bowie, például - de a WSQ volt a fő zenekara. 57 évet élt.

HAMIET BLUIETT (1940-2018) elsődleges hangszere a baritonszaxofon volt, de klarinéton és basszusszaxofonon is játszott. Mindvégig (és nagyrészt) a WSQ tagjaként működött - 1977-2016-ig.

OLIVER LAKE (1942-) idén lesz nyolcvan esztendős. Sokoldalú muzsikus, a hetvenes évek közepe óta jelennek meg önálló albumai (is). Zenésztársai voltak (más műfajok képviselői is): Björk, Anthony Braxton, Marilyn Crispell, Andrew Cyrille, Dave Douglas, Billy Hart, Archie Shepp - és még sokan mások, általában nem a könnyűzene képviselői.

DAVID MURRAY (1955-) - a quartet legfiatalabb tagja. Tenorszaxofon, basszusklarinét - nagyon magas színvonalon - a mai napig. 2015-ben az A38-on hallgathattuk játékát legutóbb Budapesten (saját zenekarával). De ez csak töredéke annak, ami a munkásságával
kapcsolatban érdekes - Róla talán majd egy másik írásban bővebben. 
Nézzünk néhány - fontosnak ítélt - lemezt (időrendben, de /messze/ nem a teljes listát.

Újabb jelentős alkotás volt - a bevezető részben mutatott album után - a "W.S.Q." (Black Saint, 1980). Az összetétel (még) ugyanaz, a változatosság kedvéért egy olasz kiadó gondozta a lemezt. Minden darab saját kompozíció.

"Táncok és balladák" - ugrás az időben: 1988-ban jelent meg a "Dances and Ballads" (Elektra/Nonesuch) című, szintén a zenekar tagjainak szerzeményeit tartalmazó nagyszerű lemez - sajátos (WSQ) módon eljátszott "táncolható" és lírai dalok gyűjteménye. (Figyelemre méltó még a Duke Ellington szerzeményeit, és a zenekara által játszott darabjait feldolgozó album is, 1986-ból.)

"Rhythm and Blues" (Elektra, 1989) - egy másik műfajjal kapcsolódva. Egy-két kivételtől eltekintve feldolgozások - de a négyes összeállítása még mindig nem változott.

Miles Davis emlékére: "Selim Sivad: A Tribute to Miles Davis" (Justin Time, 1998), a vendég Jack DeJohnette (dob, zongora). (A cím: visszafelé Miles Davis.) 1996 óta új kiadónál a zenekar; az 1995-ben elhunyt Julius Hemphill helyén John Purcell játszik saxello-n és
altfuvolán.

Fennállásuk 25. évfordulója alkalmából: "25th Anniversary: The New Chapter" (Justin Time, 2001). (Még egy esztendővel korábban: a "Requiem for Julius" című album - az egykori zenésztárs emlékére.)

Magyar vonatkozás: 2006 májusában a Millenáris Parkban láthattuk-hallhattuk a (kibővített!) quartet-et. (Az 1990-ben megjelent "Metamorphosis" (Elektra/Nonesuch) óta már nem csak négyen léptek fel, illetve készítettek lemezeket. A közreműködők között énekesek, ütősök, dobosok, fúvósok, basszusgitárosok és más, különleges hangszereken játszók.)

Talán kimaradt egy-két fontosabb esemény, de ez az írás a teljesség igénye nélkül készült.
A 2000-es évek közepe után egy rövid ideig még koncerteztek, kiadtak néhány albumot (az utolsót 2011-ben), majd 2016-ban (hivatalosan is) befejezte működését a World Saxophone Quartet.
Maradandót alkottak, beírták a zenekar nevét a jazz nagykönyvébe.