JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2022. december 02.
Dalos hangulatban2022. november 24.
Bóková, Nikol: Elements2022. november 23.
Foster, Ronnie: Reboot2022. november 19.
BrothersBe: Mój dom2022. november 18.

Hírek

A zenész legeslegjobb barátja – a hangszerész - X. rész: Andréka Gábor fafúvós hangszerész mester

A műhely a VII., Károly körút 5/a alatt található.

andreka-gabor-2.jpg


Kedves Gábor, hogyan lett hangszerész?

A szüleim elektroműszerészek voltak, ilyenformán a kézügyességem bizonyos szintig adott volt. Egyetemre szerettem volna menni, orientalista nyelvésznek készültem, mert az olyan egzotikus dolog, de ehhez nyelvtanári szakra kellett volna felvételiznem az ELTE-re. 1976-ban érettségiztem egyházi gimnáziumban, akkoriban tanári szakra nem vettek fel egyházi gimnáziumból jelentkezőket, ezért aztán otthon maradtam elfoglaltság nélkül. Édesapám egyik ismerőse a KOZMOSZ ipari szövetkezetnél volt tanuló felelős, és kiderült, hogy ott van egy szabad hely, mint hangszerész. Gondoltam elmegyek, amíg újra felvételizek az egyetemre. A gimnáziumban volt egy zenekarunk. Szaxofonozni tanultam, és pont a fafúvós szakon üresedett meg ez a hely. Még egyszer megpróbálkoztam az egyetemi felvételivel, de ugyanúgy elutasítottak az egyházi gimnázium miatt, közben viszont megszerettem a hangszerész szakmát. Azóta is tanulom a szakmát, és élvezem a munkát, a találkozásokat a zeneiskolás gyerekekkel, a zenészekkel, és a külföldről érkező vendégművészekkel.


Kik voltak a mesterei?

A KOZMOSZ szövetkezetben Bogschütz István volt az oktatóm, 1978-ban végeztem el a szakmunkás iskolát. 79-ben már el is vittek katonának, a Néphadsereg hangszerjavító műhelyébe kerültem. Az osztálytársaim között volt, aki a Zeneakadémián fafúvós szakon tanult hangszerészetet, vele sokat beszélgettem, aztán az egyik kollégája odakerült a sereg műhelyébe, vele is sokat beszélgettem a szakmáról. Nekik híres-neves mesterük volt, Eisenhoffer János. Rajtuk keresztül sok mindent megtudtam abból, amit ők magukba szívtak a tanulóéveik alatt. A leszerelés után 1 évvel, 1982-ben már önálló lettem, „maszek”, ugyanebben az udvarban ahol most is van a műhely, csak egy másik üzlethelységben. Sokat tanultam a zenészektől is, azáltal, hogy jöttek, mutatták, hogy mi a baj a hangszeren, mi nem szól, aztán amikor megcsináltam, ki is próbálták ott helyben, kézhez is állítottam. A rendszerváltás után kinyílt a nagyvilág, nyugaton kétszer is voltam oboagyárban szakmai gyakorlaton Párizsban. Németországban fagott üzemben voltam gyakorlaton.


Kik azok a tanítványai, akik tovább vitték a szakmát?

4-5 tanulóm volt összesen, közülük három tanítványom van, aki még hangszerészként dolgozik. Az egyik Dániában fő orgonahangoló az egyik gyárban, egy kolléga a Balaton-felvidéken javít hangszereket, Vigántpetenden, Batka Ervin, a harmadik pedig, a legfrissebben végzett tanulóm Csíkszentsimonban dolgozik, Tódor Botond.


Hogyan jött létre a műhely?

Andrik István rézfúvós hangszerész mesterrel közösen alapítottuk 1982-ben. Ő egy évvel korábban végzett, mint én, de együtt dolgoztunk a KOZMSZ szövetkezetben, és együtt mentünk katonának is, és ott is együtt dolgoztunk a sereg hangszerjavító műhelyében. Ott „főztük ki”, hogy And & And néven közös műhelyt hozunk létre. Azóta is együtt dolgozunk, immáron több mint 40 éve.


adrik-istvan-b-es-andreka-gabor-j.jpg


andreka-gabor-b-es-andrik-istvan-j.jpg


Milyen híres zenészek járnak a műhelybe hangszert javíttatni?

Az egyik leghíresebb Branford Marsalis a szaxofonos, aki „majdnem” járt a műhelyben, mert amikor legutóbb Budapesten lépett fel, a menedzser-irodája megkeresett, hogy vállalnék-e szombati ügyeletet, ha bármi probléma lenne a szaxofonjával a koncert előtt. Természetesen vállaltam, de végül nem történt semmi baja a hangszerének, így nem találkoztunk. A teljesség igénye nélkül, régóta hozzánk jár a szaxofonosok közül Dresch Mihály, Grencsó István, Váczi Dániel, és Németh Feri, aki Németországban él, de nem szeretnék senkit sem kihagyni. Sok klasszikus zenész is jár hozzánk, az Operaházból, a MÁV Szimfonikusoktól, a Nemzeti Filharmonikusoktól, és nagyon sok zeneiskola az ország egész területéről.


Milyen külföldi hangszergyártó cégekkel vannak kapcsolatban?

Éveken át forgalmaztuk az USA-ból a Gemeinhardt fuvolákat, Európából főként Franciaországból importáltunk Buffet hangszereket, Selmer szaxofonokat, Marigaux és Rigoutat oboákat, Londonból Howarth oboákat. Németországban a Keilwerth, Mönnig, illetőleg a Wolf céggel állunk kapcsolatban.


Mit tanácsol a zenészeknek, mire figyeljenek a hangszer megóvása érdekében?

A megfelelő tisztításra feltétlenül, de nem csak a belsőre, hanem a külsőre is. Majdnem minden hangszernek van valamilyen bevonata, azt az izzadtság nagyon meg tudja marni, ha nincs róla letörölve, főként az ezüstözött hangszereken látható az elhanyagoltság nyoma. Ebből a szempontból azt hangsúlyoznám, hogy a tanárok feladata a tanulóknak elmagyarázni, hogyan kell megfelelően törődni a hangszerrel. Másik nagyon fontos dolog, hogy a mechanikát olajozni kell. Nagyon sokszor okoz gondot, hogy a berozsdásodott tengelyeket, csavarokat úgy kell kifúrni a billentyűkből, oszlopokból, mert már nem lehet máshogy eltávolítani. A fa hangszereket pedig óvni kell a durva pára- és hő behatásoktól.

Köszönöm az interjút!

Vissza a hírekhez