Egy visszajáró gitáros a New York Jazz Fesztiválon
Ha már James Carter esetében beszámoltam a DownBeat népszerűségi listáján elért helyezéseiről, úgy gondolom célszerű ezt megtenni a New York Jazz Fesztivál második eseményének főszereplője, Jonathan Kreisberg esetében is. Jelentem, hogy a gitárost a kritikusok a Rising Star kategória középmezőnyébe sorolták.
Jonathan Kreisberg több alkalommal játszott már Magyarországon, elsősorban a Dr. Lonnie Smith Trio gitárosaként, de öt évvel ezelőtt már saját kvartettjével is fellépett a Budapest Jazz Clubban.
Már akkor is Colin Stranahan volt a dobos, a mostani zenekarban rajta kívül még a szlovén Marko Churnchetz játszott zongorán és Phil Donkin bőgőzött.
A pontosság, mint a királyok udvariassága nem tartozik a zenekar legfőbb jellemzői közé, a koncert jókora késéssel kezdődött és a szünet hossza is terjedelmesre sikeredett. Talán cserébe ezekért a kényelmetlenségekért, a játékidővel nem takarékoskodtak, az első 50 perces szett után a második rész a ráadással kb. 75 percre sikeredett.
A programjukban jó érzékkel vegyítették Kreisberg saját szerzeményeit másokéval. Egy Wayne Shorter kompozícióval kezdtek, majd a „Relativity” című Jonathan Kreisberg darabbal folytatták. Ez a szám egyébként megtalálható a gitáros utolsó, „Capturing Spritis - JKQ Live!” albumán is.
Ezután jött – szerintem – az est fénypontja, egy Duke Ellington gyöngyszemnek, a „Prelude to a Kiss”-nek a feldolgozása. Ezt zongorista nélkül, trióban adták elő teljes együttműködésben.
Egy újabb saját szerzemény, az „Until You Know” zárta az első részt, amiben Colin Stranahan játszott egy nagy dobszólót. Ő egyébként – az én ízlésemhez képest – sokat és kissé hangosan játszott, de úgy látszik, hogy ez felel meg a zenekarvezető elvárásainak.
A hosszúra nyúlt szünet után a gitárosnak Dr. Lonnie Smith emlékére írt kompozíciója hangzott fel. Kreisberg sok minden eltanult az orgonista mentorától a sok éves együtt zenélés alatt, jót és kevésbé jót is. Dr. Lonnie Smith egyik specialitása volt a zeneileg sehova nem vezető, de nagyon hatásos hangszeres részek beiktatása, na, például ilyenek Kreisberg produkciójában is előjöttek néhányszor.
Négy szám volt az első részben, négy a másodikban is. Egynek a címét még sikerült megjegyeznem, ez volt az „Everything Needs Something New”, amely szintén megtalálható a már említett koncert lemezen.
Némi tapsolás hatására a zenekar még visszajött egy ráadásra, mégpedig egy jó hosszú ráadásra. Ennek érdekessége az volt, hogy a gitáros szemmel láthatóan ott a színpadon találta ki és vezényelte le a darab lezárását. 11 óra már elmúlt, amikor a gitárzene elkötelezettjei felálltak székükről és – hallva a beszélgetéseket a ruhatári sorbanállás alatt – elégedetten távoztak.
Zenei ízelítőnek tudom ajánlani az azonos felállású quartet 2023. július 20-i svédországi koncertjének két részletét, a „Relativity” és a „Devika” kompozíciókat:
https://www.youtube.com/watch?v=lZmitTfuhcY
https://www.youtube.com/watch?v=Llq6mZpKnDA