Magyar Jazz ABC – 478. rész: Hajdu Sándor

Magyar Jazz ABC: Ezt a minden szerdán jelentkező sorozatot 2011 április elején indítottam Csányi Attila barátom hathatós közreműködésével. (Sajnos, ő már nincs közöttünk, hisz 2016. augusztus 4-én elhunyt.) 170 hónapos ez a rovatunk. Abbas Muráddal kezdtük és jelenleg Hajdu Sándornál tartunk. 14 év és 2 hónap alatt eddig 478 előadót és együttest mutattunk be Önöknek!

Hajdu Sándor

Nagykanizsán született 1939. június 5-én. 2013. december 30-án halt meg.

A győri Zenei Gimnázium mellett a Zeneművészeti Szakiskola zongora, trombita és zeneszerzés szakán tanult, és 1959-ben végzett.

Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés szakán folytatta 1960-tól 62-ig, ahol Szelényi István növendéke volt.

1962-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezető-énektanári szakára, ahol 1966-ban szerzett diplomát.

1963-tól 1966-ig óraadó korrepetitor volt a Színművészeti Főiskolán, majd korrepetitor az Állami Balett Intézetben. 1967-ben lett tagja a Bergendy együttesnek és 13 évig, 1980-ig játszott velük. Fő hangszere a trombita volt, de alkalmanként harsonán, zongorán és orgonán is közreműködött, valamint énekelt.

Sikerrel szerepeltek egy sor hazai és külföldi jazzfesztiválon, 1976-ban a Varsói Jazz Jamboreen, és 1977-ben a 18. Ljubjanai Jazzfesztiválon élő lemezfelvétel készült játékukról.

Hajdú Sándor gyakran komponált és alkalmanként hangszerelt is az együttes jazz-, jazz-rock- és pop repertoárja számára.

Az 1975-ben megjelent „Bergendy Jazz” című albumon a „Reciprok akkordok” és a dodekafon karakterű „Függőleges motívumok öt tételben”, az ő szerzeményei. A „Reciprok akkordok”, az 1976-os lengyel MUZA kiadó koncertlemezén is szerepel.

Legismertebb táncdalai, a ”Meddig tart egy szerelem” és a „De nehéz az iskolatáska”.

1980-tól 1984-ig a Pannónia Express együttes tagjaként a skandináv országokban szerepelt Varannai Istvánnal együtt, akit 1983-ban Horváth Charlie váltott föl.

Hazatérve a kecskeméti Katona József Színház karmestere lett. Alapítója a Kecskemét Big Bandnek.

Győrött Siposhegyi Péterrel bemutatta saját, „Szevasz! Tavasz!” című musicaljét.

Zenei vezetője volt a békéscsabai Jókai Színháznak, majd 1991-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház zenei vezetője és karnagya. 7 évig vezette a városi énekkart, nevéhez fűződik számtalan saját mesejáték, színpadi zenék, két rádiós opera, dalok és vegyes kari kompozíciók bemutatója. Zalaegerszegen vezényelte először saját Márk Passióját, Karácsonyi kantátáját és Kamaramiséjét.

Nagykanizsán mutatték be karácsonyi művét, az „In nativitate domini”-t.

Az ukrajnai Herszon és az erdélyi Székelyudvarhely városi színházainak zenei vezetője volt.

Gyakran szerepelt karmesterként is. 2006 őszén vezényelte Mozart „Requiem”-jét.

1999 óta vezetette a Zala megyei Szilvágy község népdalkörét, ennek a településnek díszpolgára.