Magyar Jazz ABC – 550. rész: Kathy Horváth Lajos
Ezt a minden szerdán jelentkező sorozatot 2011 április elején indítottam Csányi Attila barátom hathatós közreműködésével. (Sajnos, ő már nincs közöttünk, hisz 2016. augusztus 4-én elhunyt.) 182 hónapos ez a rovatunk. Abbas Muráddal kezdtük és jelenleg Kathy Horváth Lajosnál tartunk. 15 év és 7 hónap alatt eddig 550 előadót és együttest mutattunk be Önöknek!
Kathy Horváth Lajos
1952. június 29-én született Budapesten.
Híres zenész családban született: édesapja, id. Kathy Horváth Lajos és nagybátyja, Horváth Sándor a negyvenes-ötvenes évek legnépszerűbb jazzgitárosai közül valók.
A kis Kathy Horváth ötéves korában kezdett hegedülni, de hamarosan rákapott az otthonában hallott többi hangszerre is: a zongorára, a gitárra, a hárfára és a cimbalomra. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy az egyiken jobban játsszon, mint a másikon, s ehhez az édesapjával és cimbalmos bátyjával vívott "hangszerpárbajok" csak fokozták az ösztönzést.
Az OSZK Zenei Stúdiójában folytatta tanulmányait. Csajkovszkij, Brahms és Paganini hegedűművei mellett a jazzből, a cigányzenéből és abból a fajta vendéglátóipari muzsikálásból merített ihletet, amelyre a műfajok összegzése volt jellemző. Így került kapcsolatba Cziffra György zongoraművésszel, aki - például id. Kathy Horváth Lajossal - maga is hosszú éveken át játszott az Arizona lokálban.
A kortárs - fúziós és free - jazz előadójaként a hetvenes évek kezdetén, többek között a zongorista Szakcsi Lakatos Béla és Szabados György, a gitáros Babos Gyula, a dobos Jávori Vilmos és Kőszegi Imre, valamint a szaxofonos Ráduly Mihály társaságában vált ismertté, a Rákfogó, a Ráduly, a Szakcsi és a Szabados együttesekben.
A nemzetközi free jazz színtéren is kimagasló Szabados György „Az esküvő” (Hungaroton, 1974) című műve volt az első lemezfelvétel, amely rögzítette Kathy Horváth Lajos egyéni játékát, s amely a kortárs zene és az avantgárd jazz összefonódásának kiemelkedő produktuma azóta is. Ezektől az évektől mindmáig Bartók, Boulez, Schönberg, Ligeti, Kurtág, Lutoslavski, Penderecki, Sztravinszkij, Eötvös művei jelentik Kathy Horváth számára az inspirációt.
1976-ban a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasaként a Párizs melletti San Lise-be került.
Előbb Ivry Gitlis növendéke lett, akinek a hegedűjátéka mindmáig meghatározó élmény számára, majd miután Cziffra György bemutatta Yehudi Menuhinnak, a mester tanítványának, 1985-ben pedig tanársegédjének választotta. 1983-ban Kathy Horváth a Menuhin rendezte Bartók Emlékverseny I. díját nyerte meg. Párizsi évei alatt - az ott élő - klarinétos-szaxofonos Seffer Józseffel (Yochk'o Seffer) készített felvételeket, amelyek közül a „Chromophonie 1.” és a „Chromophonie 2.” komoly visszhangot váltott ki.
Magyarországra a rendszerváltozás évében, 1990-ben tért vissza. Azóta a Filharmónia szólistájaként koncertezik, és emellett 1996-ban megpályázta és elnyerte a - cigány kulturális központként, illetve az első cigány színházként működő - Napház igazgatói tisztségét.
Zeneszerzői és előadóművészi munkássága elismeréseképpen 2001-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetéssel jutalmazták és ugyanebben az évben jelent meg a bőgős Lőrinszky Attilával közös „Vázlatok” című albuma.
Közel huszonöt éve már, hogy hegedűinek és brácsáinak különleges elhangolásával Kathy teljesen egyedülálló előadásmódot és hangzásvilágot alakított ki. Ez a játék - a szimpla és páros fogások alkalmazása az elhangolt hangszereken - kiemelkedő improvizációs készséget, nagyfokú koncentrációt és rendkívüli hangszerismeretet igényel. A Szakcsi Lakatos Bélával duóban készített „In One Breath” (BMC CD 061, 2002) felvételén négy elhangolt és egy normál hangolású hegedűt, valamint egy elhangolt brácsát használt, gyűjteményének Guarneri, Landolphi, Panormo, Gagliano és Nemessányi mesterek által készített darabjaiból.
2014-ben jelent meg „Alfa és Omega” című CD-je, amin 16 hangszeren játszik!
Díjak, elismerések
2005 Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata)
2011 Érdemes Művész
2017 Magyarország Kiváló Művésze
