JazzMa

Friss Hírek

The Partisans: Nit De Nit2019. június 15.
Mezei Szilárd: Citromfa2019. június 13.
Cohen, Avishai: Arvoles2019. június 11.
Teltház a Meseházban2019. június 10.
BŐGŐS GENERÁCIÓK2019. június 04.
Ratzer, Karl: Occasion2019. június 03.
Játék – 2019 június2019. június 02.
A VLADIGEROV ÖRÖKSÉG2019. június 02.
XII. BODAJKI JAZZ TÁBOR2019. május 11.

Lemezpolc kritika:
Mitchell, Matthew - The Intercontinental

Mitchell, Matthew: The Intercontinental 2019. január 06., Simády Béla

mmitchell-intercont.jpg

Matthew Mitchell – The Intercontinental (Szerzői kiadás, 2018)


Remek albummal jelentkezett a tavalyi év végén Matthew G. Mitchell, az instrumentális improvizatív zene (és jazz) legaktívabb szegedi képviselője, aki már korábban bemutatkozott a Jazzma.hu olvasóinak. Rendszeresen lép fel Sárvári Kovács Zsolt dobossal duóban vagy a zongorista Blahó Attilával közösen vezetett zenekarában, illetve a Trionic hármasában Balázs Elemérrel és Pecek Lakatos Krisztiánnal.

Mostani zenekara 4 főt számlál, a gitáros (és minimális elektronikát is használó) Matthew mögött a holland Wim Kegel dobol, a szegedi születésű, Hágában élő Horváth Andor bőgőzik, szaxofonon pedig nem más, mint a legendás amerikai trombitás Cal Massey fia, Zane Wayne Massey játszik.

A lemezen található hat szerzemény a szabad improvizáció jegyében készült, néhol a free-jazz határait súrolva. Mitchell gitárja és Massey szaxofonja remekül szól együtt, hol közösen hozzák a vezér dallamokat, hol pedig átengedik egymásnak a helyet a rögtönzésekhez. Kifejezett bőgő- és dobszóló nem hallható a felvételeken, Horváth és Kegel végig keményen dolgoznak, füllel hallhatóan jelen vannak a két szólista mögött.

Úgy éreztem, hogy a zene a „Migration” című számmal éri el a tetőfokát, talán ebben hallható a legnagyobb összhang a zenekar tagjai között, és a dallamok is ebben, illetve a következő „Parallelograms/Convergence” című dalban vannak erőteljesen jelen. Már-már dúdolható részek törik meg időnként az improvizációs hangzuhatagot. Időben nagyon jól helyezték el ezeket a „pihenőket”, hiszen a hallgatók esetleges fáradtságát megtörendő kellenek az ilyen ritmusos betétek.

Ha mindenképp meg szeretnénk nevezni, amit hallunk, akkor talán az „improvizatív kortárs jazz” lenne a megfelelő meghatározás. Nem könnyű esti muzsika, de érdemes leülni a Hi-Fi berendezés elé, és beengedni ezeket a zenei gondolatokat, amiket a négy zenész összeéretten, profi előadásmóddal tálal a hallgatóinak. A remek hangzás Blahó Attila munkáját dicséri.

A zenekar Hágában és Rotterdamban tartott lemezbemutató koncerteket, idehaza valószínűleg nyáron találkozhatunk velük.

Mathhew G. Mitchell – gitár, elektronika

Horváth Andor – bőgő

Wim Kegel – dob

Zane Wayne Massey – tenor szaxofon


Tracklist:

  1. Parallelorams/Diaspora
  2. Corpus Collosum
  3. Trains/Derailed
  4. Migration/Deliverance
  5. Parallelograms/Convergence
  6. Luminous



Vissza a lemezhez