Életem jazzkoncertje – Such Tamás (Békéscsaba)
Ha szeptember: Dresch! A békéscsabai Meseházban, a nullás évek elején kezdett bimbózni a jazz klub (Muzsikáló Udvar, vagy Jazz Csütörtök). Egyidőben az őszi függönyt a Dresch Quartet húzta szét. 2004 szeptemberében az Egyenes zene című dolgozatukat mutatták be. Vigyázat! 16 éves emlékek:
Hazánk nagyvárosaiban egyre több ötletgazda próbálja az idős, ódon belvárosi épületudvarokat hangulatos nyári kerthelységgé átvarázsolni. Céljuk, hogy a nem éppen az aktuális, zakatoló gépzenére kíváncsiskodó embereket csalogassák el otthonukból beszélgetni, borozgatni, élő muzsikát hallgatni. (GO ne maradj otthon!) Igaz, ennek az ötletnek a megvalósításában Békéscsaba egyelőre még gyerekcipőben jár, azonban több éve él egy ehhez hasonló kezdeményezés, a Békési úti Meseház udvarán.
A Muzsikáló Udvar „keresztszülei” Veres Kriszta és Gyucha Csaba havi rendszerességgel népszerű blues-, jazz-, folkzenészeket hívnak meg. A szervezők három éve már hagyományt teremtettek azzal, hogyha szeptember első szombatját mutatja a naptár: akkor a Meseház udvarán a Dresch Quartet lép fel.
Az évtizedekig a free jazz stílus fátylán szárnyaló Dresch Mihály világhírű és -szintű szaxofonista az utóbbi időkben mintha egy kicsit hűtlenebb lenne a sziporkázó, és olykor öncélú műfajhoz.
Persze repertoárjában a disszonáns improvizációk még sem tűntek el, csak a klasszikus jazzharmónium kíséretek helyett, számtalanszor is magyar és balkáni népzenei motívumokat szólaltat meg zenekarával.
A szinte véget nem érő, tíz-tizenkét perces instrumentális remekművek konyhai receptje: a visszafogott dob-bőgő tömör kettőse, amelyet a cimbalmos akkordjai fonnak össze, és a zenekar fölött ott lebeg Dresch szopránja; illetve a szaxofon helyett időnként a saját készítésű fuhunját szólaltatja meg.
Az est folyamán az érdeklődők nagyobbrészt Dreschék tavaly megjelent albumáról, az Egyenes zenéről hallhattak részleteket.
Egyedül csak a hétéves Dresch Anna hiányzott; ő kezdi a Csipke fát az albumon…
