JazzMa - Hírek - A zenész legeslegjobb barátja – a hangszerész IX. - Váczi Dániel szaxofonos, zeneszerző, hangszerek és játékok feltalálója, kutatója

A zenész legeslegjobb barátja – a hangszerész IX. - Váczi Dániel szaxofonos, zeneszerző, hangszerek és játékok feltalálója, kutatója

2022. szeptember 13., Dr. Peller György

A szokásostól eltérően sorozatom ebben a részében nem egy hangszerész kerül bemutatásra, hanem egy magyar zenész, Váczi Dániel szaxofonos, aki egy komplett új Glissonic nevű hangszercsaládot talált fel.

Kedves Dániel, hogyan lettél zenész, illetve hangszerfeltaláló?

A Kodály Zoltán zenei általános iskolába jártam, és mellette hegedülni tanultam 10 évig, de utána gimnáziumba mentem, és végül az ELTE biológus szakán diplomáztam.

Amikor 17 évesen abbahagytam a hegedülést, akkor váltottam át a szaxofonra. Ekkortól már egyre jobban érdekelt a jazz, Borbély Mihályhoz jártam szaxofonozni, illetve Madarász Ivánhoz zeneelméletre. A diplomázás után felvettek a jazztanszakra, de itt csak 1 évet végeztem, azután abbahagytam.

Ekkortájt alapítottam meg az első triómat, Sárvári Kovács Zsolt dobossal és Horváth Balázs nagybőgőssel. Ez a trió máig létezik, csak kb. 3 éve a bőgő zongorára és analóg szintetizátorra cserélődött, melyeken Pozsár Máté játszik.

Emellett sok más zenekarban is megfordultam. Jelenleg is aktív a Trio Squelini, az Ektar Instrumental, a Budapest Improvisers Orchestra (BIO), illetve a Decolonize Your Mind Society, ez utóbbi kettőben már kizárólag Glissotaron játszom.

Az elmúlt években játszottam még a Timeless Life-ban, a Plastic Ohara-ban, a Plastic Septetben, a Fragmentben, a Nigunban, a Chalabanban, a Folkestra-ban, és a Kadában.

Jelenleg inaktív, de létező zenekaraim még a Váczi Dániel Multet és a Kada ad Libitum. Eredetileg csak altszaxofonoztam, de kb. 25 éve hozzájutottam egy szopraninószaxofonhoz, amibe rögtön beleszerettem, és azóta is többet használom, mint az altót. Egyre inkább a kortárs zene érdekel, a jazzen belül is ezek a határterületek foglalkoztatnak.

A mai klasszikus akusztikus hangszerek, alig változtak az utóbbi száz évben. A fúvósoknál a legutolsó nagy újítás pont a szaxofon volt, és annak is már 150 éve. Volt egy csomó ötletem, hogy mi mindent lehetne még kipróbálni, de mivel nincs hozzá kézügyességem, ezek csak ötletek maradtak. Aztán megismerkedtem Terebessy Tóbiás faipari formatervezővel, aki mindenféle anyaghoz, géphez, technológiához jól ért. Vele közösen kezdtünk el dolgozni Glissonic hangszereken. (https://www.glissonic.com/)

Az újítás lényege nagyon egyszerű: ha egy fafúvós hangszeren lyukak helyett egy hosszanti rést vágunk, ezt felülről különböző mértékben lefedve tetszőleges hangmagasságot tudunk elérni. Ehhez azonban tökéletesen légmentes záródás szükséges, amit a rés két oldalára, illetve a pánt belsejére ragasztott mágnesfóliával tudtunk megvalósítani. A Glissonic egy egész hangszercsalád gyűjtőneve, ezt az elvet szinte minden fafúvós hangszerre alkalmazhatjuk.

Tóbiással már az első héten összeraktunk egy ilyen hangszert, ami rögtön meg is szólalt, működött. Ezt kezdtük el fejleszteni 2016 januárjától. 2020-ra lett kész az első tárogató alapú verzió, a Glissotar, szopránszaxofon fúvókával. Eközben más hangszerekkel is kísérleteztünk, így a közelebbi vagy távolabbi jövőben várható a fuvola (glissoflute), klarinét (glissonet), furulya (glissopipe), vagy oboa (glissoboe) verziók megjelenése is.

Nagy előrelépés volt, amikor az esztergálásról átálltunk a CNC (számítógéppel vezérelt felső marógép) használatára, azóta két hosszanti lapból került összeragasztásra a test. Két oktávváltó billentyű is került rá, illetve a nyak rézből készül, ehhez illeszkedik a szoprán fúvóka. Sok kiváló hangszerészel dolgoztunk, illetve dolgozunk együtt. A fejlesztés kezdetén Tóth Józseftől kaptunk tárogató csöveket, különféle eszközöket és rengeteg hasznos tanácsot. Pásztor Endre a furulyák, Gábos Barna pedig a fuvolák kísérleteiben működik közre, és még évekkel ezelőtt elindult egy réz szopránszaxofon vonal is, amelyet Juhász Zoltánnal kezdtünk el. A mostani hangszereket Faragó Márton hegedűkészítő ragasztja össze, Andréka Gábor szereli föl a regiszterváltót és a nyakat, az utómunkákat pedig Apáti Soma végzi. Bottlik Tibor műhelyében készülnek a réz elemek a hangszerhez, kivéve az oktávváltókat, melyeket Tanner Dávid ékszerész műhelyében öntenek.

A hangszer hangtartománya megegyezik a tárogatóéval, vagy a szopránszaxofonéval, legmélyebb hangja a hangzó kis Asz, 2,5 oktávot lehet rajta játszani.

Nagy lendületet adott a projektnek, amikor a Sonus Alapítvánnyal közösen az Agrárminisztérium Hungarikum pályázatán támogatást nyertünk. Ebből készítettünk egy ismeretterjesztő kisfilmet Glissotar – a tárogató harmadik élete címmel

(https://www.youtube.com/watch?v=uiLuOVHsT7Q&t=2s), és kiírtunk egy zeneszerző pályázatot Glissotarra. 26 országból 75 versenyző adott le rövid szólódarabokat.

(Az ezekből készült válogatás itt meghallgatható:

https://www.youtube.com/playlist?list=PLHQMlBq9OKeXINkPCOrLyp1H8nZKJc01E )

A Glissotar 2022-ben megnyerte az Amerikában, Atlanta-ban megrendezett Guthman Hangszerversenyt, - amely talán a legrangosabb hangszer innovációs verseny - és megkapta a közönségdíjat is. https://guthman.gatech.edu/2022-competition

Az 50 induló versenyzőből 9 jutott a döntőbe, akiknek már ott helyben kellett bemutatni a hangszerüket. A másik 8 mind elektronikus hangszer volt, a Glissotar volt az egyetlen akusztikus.

Mivel nagyon egyszerű ötleten alapszik, így gyanús volt, hogy már mások is dolgozhattak hasonló megoldásokon. Kiderült, hogy legelsőként már Leonardo da Vincinek is van egy rajza egy réssel ellátott furulyáról, és később is történtek ilyenirányú fejlesztések, de ezek feltehetően nem működtek megfelelően, mivel nem sikerült megoldani a tökéletes takarást.

Legújabban 3D nyomtatóval készült csövekkel is kísérletezünk, ígéretes eredménnyel. Egy éve már felveszünk előrendeléseket, szép lassan összeáll a gyártási folyamat. Eddig öt Glissotárt adtunk el, és további nyolc megrendelő vár a hangszerére a világ különböző pontjain.

Hol hallható legközelebb a Glissotar?