JazzMa

Friss Hírek

Toronto Jazz Orchestra: 202018. december 18.
RÁKFOGÓ LEMEZFELVÉTEL2018. december 15.
Rákfogó - 20182018. december 14.
Lantos Zoltán: Sonaris2018. december 04.
Játék – 2018 december2018. december 02.
HENDRIX SZÜLETÉSNAPJÁN2018. december 01.
BLANCHARD ÚJRA 2018. november 26.
A BAJNOKOK JUTALMA2018. november 21.

Hírek

GLASS OF JAZZ - Egy este a borok és a jazz szerelmeseinek

Csütörtökön a Bágyi Balázs New Quartet Pocsai Krisztával a jazz First Lady-je, Ella Fitzgerald születésének 100. évfordulójára készített, tavaly novemberben megjelent „Tribute to Ella” című lemezük anyagát mutatta be ismét a Budapest Jazz Clubban.

A novemberi lemezbemutató előtt egy június végén tartott ősbemutatón már találkozhattunk Kriszta tolmácsolásában Ella dalaival a BJC színpadán az előző évben. Pár napra rá, július elsején ők nyitották Bánkon a XIV. Louis Armstrong Jazzfesztivál második napját, a Tó Wellness Hotel kertjében. A kora délutáni koncertre majdnem minden asztalt előzetesen lefoglaltak, de a zenekar előtti fapados részen, a kevésbé éber betérőknek is szorítottak helyet. Jó volt látni, hogy egy külföldi sztárvendégek nélküli magyar zenekar is bír húzóerővel, vonzza a közönséget. A Bágyi Balázs New Quartet és Pocsai Kriszta a közönség soraiban helyet foglaló Joan Faulkner és Lisa Simone elismerését is kiváltva, elsöprő sikert aratott.

Most, ezen a januári csütörtökön sem volt másképp, csak ezúttal a Budapest Jazz Club összes asztalára került foglalt tábla. Az amerikai világsztárok itteni fellépései előtt gyakran kerül ki a klub honlapjára, és a pénztár ablakába jóval a koncert előtti napokban a „minden jegy elkelt” felirat, de magyar előadók esetében ezt eddig nemigen tapasztaltam.  (Pedig volt már ilyen Péter, nem is egyszer. Például: a Micheller Myrtill-Pintér Tibor Duó, a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Duó, valamint a Syrius Legacy esetében! – A szerk.)

A rend kedvéért meg kell jegyeznem, hogy ezen az estén főként a borra (is) hangolt helyszín vonzotta a nagyszámú érdeklődőt. A Glass of Jazz nevet kapó, neves pincészetek borait bemutató rendezvényre december 31-ig lehetett elővételes, 5.990 forintos jegyeket igényelni, amely a borkóstolón való korlátlan borfogyasztás mellett a koncertre is belépést biztosított. A megmaradt borkóstoló + koncertbelépő jegyeket januárban már 6.990 forintért vásárolhatták meg a kiváló borok rajongói, akik a BJC műsorfüzetében olvasható beharangozó ígérete szerint „találkozhatnak a jazz zene szerelmeseivel, és közösen átélhetik, hogy ez a kettő miért is alkot tökéletes párost”. Nos, ez a találkozó kétségkívül létrejött, viszont abban, hogy az ígéret szerinti tökéletes párost alkottak volna, vannak kétségeim. A jazz rajongói, és művelői között természetesen rengetegen rajonganak a kiváló borokért, a jazz és a bor párosítása komoly hagyományokkal bír hazánkban, akár az évente megrendezésre kerülő debreceni jazzfesztivál szlogenjét is felidézhetjük példaként. A bor és a jazz tökéletes párosáról talán a borlovagi címmel is büszkélkedhető Kőszegi Imre tudna a leghitelesebben előadást tartani. Erre a borkóstolóval egybekötött koncertre többségében az Y generációhoz tartozó huszonévesek kapkodták szét a jegyeket. A legújabb trendek között tökéletesen eligazodó, az életét a legpergőbb ritmusban élő fiatalok körében persze a jazz is trendi lehet, ha elvárásaiknak megfelelően tálalják. A BJC mindent meg is tett ezen elvárások maximális teljesítésére. Azt mondom, igazuk van, mert ez a generáció már a társadalom alakítója és húzórétege, az ő fogyasztási szokásai fogják a jövőben hosszú távon eltartani ezt a klubot is. Ennek megfelelően, most a nagy érdeklődés ellenére ezen az estén bent maradtak az asztalok a koncertteremben, hogy a borkóstolón megéhezett látogatók kényelmes körülmények között fogyaszthassák koncert közben vacsoráikat. A klub becsületére írandó, hogy kizárólag a jazzre éhes betérőkre is gondoltak, ők a szokásos 1600 / 1200 HUF (teljes árú / diák és nyugdíjas) jegyáron a nézőtér hátsó felén meghagyott széksorokba rendezett ülőhelyeket érkezési sorrendben foglalhatták el. Nem voltak sokan, mert a „minden jegy elkelt” visszatartotta őket kedvenc klubjuktól. Hely viszont akadt, az előre foglalt húsz asztal mellett is, ugyanis a borkóstolásból nem olyan sokan tértek be a jazz kóstolóba, mint azt a szervezők gondolták. Akik betértek, azokat egy (hál’ Istennek) rövid bűvészprogram vezette be a kulináris és audiovizuális élvezetekbe.


00.jpg


Balázsék is belekezdtek, a lemezen található számokat játszották, az első három téma után pár helyen a sorrendet kissé megbolondítva. Az „Isn’t This a Lovely Day?”, az „’S Wonderful”, a „Can’t We Be Friends?”, az „April in Paris” és az „Easy to Love” hangzott el az első részben. A csodálatos zongora, szaxofon és bőgő futamok mellett a csodálatos pincérlányok futamait is meg lehetett volna tapsolni, elképesztő tempóban hozták a finom falatokat. John Lennon aranyköpését sem kellett idézni, a hátsó sorokban ülők tapsoltak, az első sorokat elfoglaló asztalok közönsége viszont a brit uralkodó elittel ellentétben nem viselt milliárdokat érő ékszereket, így csak evőeszközeivel tudott csörögni.

A második részben szerencsére csak a jazzétvágy fokozódott, így már az asztaloknál ülők is önfeledten tapsolhattak a BBNQ, azaz Bágyi Balázs, Soso Lakatos Sándor, Oláh Dezső, Oláh Péter, és természetesen a magyar „First Lady”, Pocsai Kriszta remekléseinek. Az „Under the Blanket of Blue”, a „Love is Here to Stay”, a „Fascinating Rhythm”, a „How High the Moon” után a ráadásban, végül a „The Nearness of You” dallamira koccinthattak. Remélhetőleg ebből a közönségből többen visszajárnak jazzfertőzöttként a „mezei” koncertekre is, elvegyülnek majd az Y generáció azon, kevésbé tehetős, de nagyon tehetségesnek ígérkező zenésztanulóival is, akiket most a szokásoktól eltérően a második részre nem engedtek be még álló helyre sem. Akkor élhető majd át igazán ennek a zenének az élménye.


01.jpg


02.jpg


03.jpg


04.jpg


05.jpg


06.jpg


07.jpg


08.jpg


09.jpg


10.jpg


11.jpg


12.jpg

Vissza a hírekhez