Gyárfás Attila Trio: Cloud Factory 2018. március 12., Gyöngyösi Gergő
Gyárfás Attila Trio - Cloud Factory (Sinistra)
Gyárfás Attila március elején jelentette meg meg „Cloud Factory” című lemezét, melyet egy hete mutatott be az Opus Jazz Clubban. A lemezbemutatón trióban hallhattuk Fenyvesi Mártonnal (gitár, elektronika) és Marco Zenini-vel (bőgő). A lemezen a formáció kiegészült Felician Erlenburg-gal (altszaxofon) és Jason Alder-rel (klarinét, basszusklarinét). A lemezen szereplő kompozíciók Gyárfás Attila saját szerzeményei.
A lemezről nagyon sok pozitívumot lehet írni. A borító egyszerű, képi világa jól passzol a címhez és a zenéhez egyaránt. Különlegessége, hogy a 200 elkészült példány mind egyedi, mindegyiken más felhőrészlet látható. A címadó dal, a „Cloud Factory” az első szám. Izgalmas témával indul, amelyet a gitár kezd, majd erre száll be a dob és a fúvósok. A felfokozott kezdés miatt igazán jó nyitósszám. A groove alapú kezdést követően kiszáll a dob, eltűnik a lüktetés és leesik a szám dinamikája, amelyet aztán folyamatosan építenek fel, de már nem éri el azt a dinamikaszintet, amely az elején volt. A formák és szerkezetek nem a hagyományos módon épülnek fel. Sok a szabadabb, hangulatfestő rész, de néhány helyen megjelennek hagyományosabb, konkrét groove-ok is.
A kompozíciók igazán igényesen hangszereltek, dallamviláguk teljesen egyedi és változatos. A változatosság nemcsak a dallamokra és hangszerelésre igazak, hanem a hangulatokra és hangszínekre is. Annyira sokrétű és változatos, hogy minden egyes hallgatásnál újabb és újabb izgalmas részleteket vehetünk észre. A számok hosszúsága is nagyon változó, teljesen alárendelt viszonyban vannak a kompozíciók mondanivalójával és hangulatvilágával. Annak ellenére, hogy a számok ennyire változatosak, mégis összeillenek, a sorrend és a számok összefűzése is tökéletes, szép ívet ad a teljes lemeznek. Hangulatviláguk összességében kissé melankolikus, elgondolkodtató.
A lemez hangzása nagyon tetszik, a felvétel Amszterdamban készült, a keverést Gyárfás Attila és Fenyvesi Márton készítette. A hangszínek igazán szépre sikerültek és nagyon jól értelmezhetőek. A zene atmoszférájához sokat ad hozzá a fúvósszekció, de a trió nagyon erőteljesen meghatározza a hangzást. Attila hangszerkezelése, hangszínekben gazdag játékmódja és Marco bőgőzése nagyon az előtérben szól. Ehhez még hozzájönnek Márton effektezett, változatos elektromos gitár hangzásai, amelyek néha teljesen a háttérben szólnak, színezik a zenét, néha pedig egészen előtérbe kerülnek fontosabb dallamok, vagy akkordok esetén. A zene széles dinamika tartományok között mozog, ami szintén nagyon élvezetessé teszi a hallgatást.
A lemezbemutatóhoz képest több a konkrét tempó és lüktetés, több a hangszer és megkomponált rész, és több szám van a lemezen, egyszóval minden több. A több nem mindig jelent jobbat, de ebben az esetben, teljes mértékben.
Összehasonlítani nem érdemes, de a lemezbemutató pozitív élménye után jólesett meghallgatni a lemezt, amely a (kiváló) koncertélményt túlszárnyalta. Azoknak ajánlanám a lemezt, akik kedvelik a komolyabb, igényes és modern jazzt. Mindenképpen érdemes rászánni az időt, és egyben meghallgatni az egészet (minél többször!).
https://attilagyarfas.bandcamp.com/
