JazzMa

Friss Hírek

Névnaposok – József2024. március 19.
Kis hírek – friss hírek2024. március 19.
Taylor, Curtis: Taylor Made2024. március 14.
A Morgan Workshop sztori2024. március 06.

Hírek

Dezső és Juliska, avagy Mindig hagyok morzsákat az úton

Vasárnap a 32 éves jazz zongorista-zeneszerzővel, Oláh Dezsővel közösen adott koncertet a Budapest Jazz Orchestra a Budapest Jazz Club nagyszínpadán. A sikeres előadás után beszélgettem Dezsővel.

Oláh Dezső (OD): 18 évesen játszottam először jazz-t Kollmann Gáborral, a Budapest Jazz Orchestra (BJO) jelenlegi vezetőjével. Egy party-ra kértek fel engem, mint zongoristát és tőlem függetlenül hívták meg Gábort is. Így találkoztunk és zenéltünk először együtt.

Col Legno (CL): Játszottál már big band-del?

OD: Még a jazz tanszéken két évet játszottam a László Attila vezette  big band-ben. Akkoriban Mits Marci, Bobély Miki, Meleg Tomi, Koós-Hutás Áron, Mihalik Ábel, Eged Márton/Feke Zsolt, Kertész Marci voltak a zenésztársaim. Egyébként mindenkit fel tudnék sorolni a bandából…

CL: Azóta ez a mai volt a következő jazz nagyzenekaros produkciód, azaz ez az első közös fellépésed a BJO-val?

OD: Igen.


olah-dezso-meghajlas.jpg


CL: A ma estének milyen előzménye volt részedről komponistaként, vagy hangszerelőként?

OD: Amikor el kezdtem járni a jazz tanszakra, már akkor hangszereltem 8-9 fúvósra. A Magyar Rádióban 19 évesen adtam az első szerzői estemet. Aztán egy olyan zenei hatás ért, aminek következtében elsősorban fafúvósokra komponáltam. Az EMI-nél megjelent első lemezemen klasszikus fafúvósok szerepeltek, mostanság fúvósötösre is írok. Komponáltam például concerto-t vonószenekarra.

CL: Hogy került a képbe a BJO? Te kerested meg őket, vagy a big band Téged?

OD: A big band számomra egy nagyon inspiratív dolog. El kezdtem kísérletezni új- és másfajta megszólalásokkal, több polifóniával stb.

Egyszerre gondoltunk egymásra. Hívtam Gábort és elmeséltem Neki, hogy egy zenei pályázatban a BJO-ra gondoltam. Erre ő úgy reagált, hogy én is akartalak hívni, mert a zenekar idén 20 éves és hangszerelési ajánlatom van a számodra.

CL: Akkor ez egy egymásra ráérzős találkozás volt. A mai napon játszottátok az egyik kompozíciódat, amelyet Te magad vezényeltél az elején, majd a zongora mögé ülve irányítottad a 17 fős zenekart.

OD: Játszottunk ma standardeket, valamint ezt a modern stílusú és hangszerelésű szerzeményemet. Szerintem nagyon jól kontrasztba állítottuk a korai és a mai jazz nagyzenekar világát.

CL: Mesélj erről a saját darabról! Hogyan komponáltad, mi inspirált stb.?

OD: Nagyon sokféle hatás ér. Sokat utazom például, így sokféle emberrel találkozom akár tömegközlekedve, akár a koncertjeim helyszínén. Mindig ér valamilyen hatás, amiből aztán zene lesz.

Nagyon szeretem például a népzenét. Szatmári botoló volt a fő inspirációm. Ugye ilyenkor szólóban, vagy párban, akár többen is verekedést imitálva, bottal táncolnak. Annyira megtetszett ez nekem, hogy levettem a videóról a hangot, majd kétszer-háromszor megnéztem.  Így született ez a darab, amit ma hallhatott a közönség. Ezt a kompozíciót én választottam és a BJO-ra hangszereltem meg. Szeretném kiemelni, hogy ez a darab nagyon erősen feszegeti a big band határait. Úgy értem, hogy nem könnyen játszható, komoly technikai felkészültség szükséges hozzá a muzsikusok részéről. Továbbá egyszerre van jelen benne a klasszikus kortárs zene, hallható a koncertfúvós muzsika és természetesen a kollektív jazz improvizáció. A ritmusszekció részéről például ez a kompozíció nagyon komoly össze- és egymásra hangolódást igényelt. Biztosan emlékszel, a mű elején csak a fúvósok játszottak. Jöttek egymás után a fúvós szólamok, ügyelni kellett a megfelelő belépésekre.


olah-dezso-rezek.jpg


CL: Neked mennyire volt komfortos az, hogy vezényelsz egy 17 fős tapasztalt jazz zenekart?

OD: Az esetek 90 %-ában nem szoktam vezényelni. Bár a zongora mögül szoktam karmesterszerű jelzéseket adni a muzsikus társaimnak más formációkban.

A mai programra felkészülési próbákon Gábor kifejezetten kérte, hogy vezényeljem a BJO-t. Bár jeleztem, hogy egy jazz nagyzenekart még nem vezényeltem, de én is jobbnak láttam így, hogy a belépéseket és egyéb fontos dolgokat karmesteri funkcióból – időnként a zongora mögül –irányítottam.

A közönség visszajelzéseiből úgy érzékeltem, hogy mind a hosszú prológus - amikor a zenekar előtt állva vezényeltem -, mind a főtéma - a zongora mögül játszva -, mind a darab többi része tetszett az embereknek.


olah-dezso-vezenyel.jpg


CL: A ma este vendég zongoristájaként, szerzőként és a saját kompozíciód karmestereként kérdezlek, mennyire vagy elégedett a BJO produkciójával?

OD: Szerencsés helyzetben vagyok, mert mindig nagyon jó zenészekkel játszhatok együtt. Minden alkalommal – bármilyen formációval – elérünk arra a szintre, arra a színvonalra, amelyet elengedhetetlennek tartok. Így volt ez ma is.   Konkrétan úgy gondolom, hogy első alkalommal ebből a kompozícióból és az egész estéből nem tudtunk volna jobbat kihozni.

CL: Soha rosszabbat!

OD: Egyébként a felkészülésből is lehetett következtetni a sikerre. Próbáltak a fúvósok külön két alkalommal, majd próbáltunk kettőt csak velem. Aztán csak a ritmusszekcióval és természetesen ma is foglalkoztunk még itt a helyszínen a ma esti programmal. Ezek mind-mind nagyon intenzív és termékeny próbák voltak. Átlagban 3-4 órát dolgoztunk együtt. A BJO nagyon komolyan vette ezt a közös munkát és beletették magukat a fiúk. Minden egyes hangban azt éreztem, hogy egyfelé mozdultunk. Úgy vélem, hogy ez egy nagyon jó produkció volt ma.

CL: Lesz-e folytatás Oláh Dezső és a Budapest Jazz Orchestra között?

OD: A magyar kávéházi cigányzene előtt szeretnék tisztelegni egészen modern felfogásban. A címe „Hungarian Gypsy Rhapsody” lesz. A BJO működik közre a lemezen, Lisztes Jenő – gyerekkori jóbarátom – cimbalmozik és én leszek a zongorista szólista.


olah-dezso-zongorazik.jpg


CL: Hol tart ez most jelenleg? Kész a partitúra, vagy ez még „csak” egy megvalósítandó ötlet?

OD: Minden egyes ilyen nagyobb produktum előtt vannak bizonyos zenei szövetek, inspirációk, amelyekkel kísérletbe kezdek. Mindig tanulmányozom is egyúttal a témát, a formációt. Egyrészt big band hangszerelésről lévén szó az elődök, a kortársak felvételeit hallgatom. Másrészt van egy füzetem, és abba lejegyzem az (zenei) ötleteimet. Amikor már megvan nagyon sok dolog, akkor el kezdem játszani. Nem hagynak nyugodni bizonyos gondolatok.

CL: És ezután mit csinálsz: felveszed a játékodat diktafonnal, vagy a kottaszerkesztőben már meghangszerelve lejegyzed a szólamokat?

OD: Vegyesen csinálom. Telefonnal is fel szoktam venni részeket. De az esetek nagy többségében, ha egy zenei gondolat nem hagy pár napig nyugodni, akkor fogom és lekottázom. Igazából én mindig hagyok morzsákat az úton – bár hallom belül, hogy milyen végeredményt szeretnék -, így formálom még, apróbb dolgokban változtatok. Addig csiszolom, amíg egyszer csak kész nem lesz a kompozíció.

Nálam van úgy, hogy egy produkció akár egy éven át, vagy még hosszabb ideig készül. Mondok erre egy példát. Van egy nagyon nagy sikerű lemeze az Oláh Dezső Triónak, a „Reflections of Béla Bartók's Six Romanian Dances”. A klasszikus zenei darabot 14 évesen tanultam meg. Mielőtt felvettük ezt a lemezt, kb. 1,5 évet dolgoztam rajta.

Nekem minden egyes megmozdulásomat hosszú előtanulmányok előznek meg. Egyébként már most is dolgozom egy következőn, aztán egy következőn… Nagyon sokat tanulok és inspirálódok.

CL: Gratulálok és sok sikert!


Vissza a hírekhez