JazzMa

Friss Hírek

JANIS IN JAZZ2018. május 16.
Egy amerikai az Opus-ban2018. május 13.
Ágoston Béla: Summaya2018. május 10.
Wollny, Michael: Oslo2018. május 09.
Duni, Elina: Partir2018. május 08.
XI. BODAJKI JAZZ TÁBOR2018. április 15.

Lemezpolc kritika:
Zolbert - Live

Zolbert: Live 2018. május 02., Herold Péter

zolbert-live.jpg

Zolbert - Live


Megérkezett Zolbert harmadik nagylemeze, a LIVE, ami ahogy neve is mutatja, egy élő koncertfelvétel teljes anyagát fonja album formába 17 rendkívül finom dalból, amelyeket az előző két nagylemezéről már ismerhetnek a kedves hallgatók. Mint azt tudjuk stúdiólemezt készíteni, majd ezeket a dalokat élőben is megszólaltatni két teljesen különböző világ, egész más szemléletet és hozzáállást igényel, különös tekintettel a hangszerelési szempontokat figyelembe véve. Zolbert és az őt kísérő zenekar fantasztikusan oldja meg ezt az amúgy igen nehéz feladatot, és nagyon teltek a dalok, nincs üresség érzetünk, szépen krémesen folynak a groove-ok, a fúvós szekcióval perzselnek az arranzsok, mi pedig csak észrevétlenül bólogatva ülünk és hagyjuk áramlani ezt az akár külföldön is irigylésre méltó muzsikálást. Ehhez kapcsolódóan meg kell említsem, hogy a hazai smooth jazz éra nagyjából 2010 körül indult fejlődése nem túl dinamikus sajnos, de pont emiatt örülhetünk, hogy vannak ilyen lemezek is, amelyek mind kis mérföldkövekként szolgálnak a zenésztársaknak is és a rajongóknak úgyszintén.

A dallista struktúrája jól felépített, tempósabb és visszaültetett dalok is adják át egymásnak a stafétát jó arányérzékkel, változatosan tartva a fülünknek való csemegét – hiszen ahogy Quincy Jones is tartja: „You have to keep the ear candy going because the mind turns off when the music doesn’t change.” – szóval, hogy a fület mindig le kell foglalni valami érdekességgel, különben az elme nem figyel, ha nem elég változatos a zene. Itt ilyenről szó sincsen szerencsére, mindig jön valami, ami megmozgatja az elménket, hol egy frappánsan eltalált tempó érzet, hol egy kirobbanó szóló, vagy épp egy pregnánsan hozott dobfill – így teljesen helytálló a LIVE cím, érzi az ember, hogy élet van benne. :)

A zenekar tagjai mind kiváló muzsikusok, nagyon értik és érzik, hogy hogyan tegyék a dallamokat és harmóniákat a főhős alá varázsszőnyegként, aki olyan fölényes hangszerkezeléssel fúj most is, ahogy azt már tőle megszoktuk, pedig nem könnyűek a dalok, de füstölnek a szólók rendesen, szépek a témák, érzelmesek a balladák. Alton, szopránon és tenoron is hallhatjuk őt, amelyek váltogatása koncert közben nagy kihívás, de itt a rutin is nagy.

Magyarország szerintem legszebb szopránszaxofon hangját Zolbert birtokolja, bár sok éves ismeretségünk okán biztosan nem haragszik meg rám, ha leírom, hogy nekem még mindig a tenor sound-ja a kedvencem tőle, nyilván ízlésről nem lehet vitatkozni, meg amúgy is mindhárom hangszer nagyon kézben van nála, olyan jó ízléssel, amely okán avatatlan fülek amerikai szaxofonost feltételezhetnek, jogosan. Kiemelném még ezen kívül Riskó Tibor gitárjátékát, ami összetéveszthetetlen, mind kísértben, mind szólóban annyira intelligens és mégis érzelmekkel teli, de tényleg az egész csapat nagyon rendben van, gratulálok mindenkinek! Az egész lemez dögösen szól, szenzációsak az arányok, a keverésért és a masteringért külön gratuláció Ferencz Péter Peet-nek!

Összefoglalva kapunk tehát egy olyan zenei gourmet élményt, amely "íze" sokáig ott marad a fülünkben, szívesen hallgatjuk újra és újra, legyünk akár otthon, akár autóban ülve, és engedjük, hogy a gázpedál lenyomása közben a városban suhanva, lehúzott ablakkal körbefolyjon bennünket a jó illatú tavaszi levegő és ez a nagybetűs ZENE! Szeretettel ajánlom mindenkinek!



Vissza a lemezhez