JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2020. február 17.
JazzUp – Gerendás Ruben2020. február 13.
Lyle Mays halálára2020. február 11.
GOLDMUND ÚJ ÚTJAI2020. február 10.
SCOTT, A HÍDEMBER2020. február 07.
Tolstoy, Viktoria: Stations2020. február 04.
Oscar Pettiford (1922-1960)2020. február 03.
Jazz Grammy-díjak 20202020. január 27.
Az év fiatal jazz-zenésze V.2019. szeptember 14.

Lemezpolc kritika:
Mitchell, Matthew - Quadraphilia

Mitchell, Matthew: Quadraphilia 2017. május 22., Gyöngyösi Gergő

matthew-mitchell-quadraphilia.jpg

Matthew Mitchell – Quadraphilia (Blaho)


Matthew Mitchell legújabb lemeze, a Quadraphilia 2016 szeptemberében jelent meg. Matthew játéka nem idegen számomra, sokszor hallhattam már. Játékáról általánosságban elmondható, hogy nagyon kreatív, ötletes és modern. Stílusán sok műfaj hatását lehet érezni, de a számok megformálása, hangszerelése, játékának összetevői – mint például a frazír és a time – egyértelműen a jazzhatást teszik a leghangsúlyosabbá. Hazánk jazzéletének igazán egyedi és különleges színfoltja Matthew.

A lemezen hét különböző karakterű számot rögzítettek. Számos izgalmas és kreatív hangszerelést hallhatunk. Rögtön az első, a „The Reaper” című számban váltakozó páratlan metrumokkal és azokra épülő osztinátó kísérettel, szabad zongoraszólóval találkozhatunk. A számokat hallgatva egyre újabb megoldásokat hallhatunk. A „2 AM” teljes egészében ismétlődő osztinátó dallamra épül. Aztán a lassabb számokban egyre jobban előtérbe kerül a Matthew játékát nagymértékben meghatározó gitáreffektek használata. A visszhangoktól és egyéb effektektől igazán nagy tere és levegője lesz a gitárnak, emellett az egész hangzást is pozitívan befolyásolja. Az effektek használata nagy összhangban áll Matthew gitárjátékával, megerősíti annak mondanivalóját. Az úsztatott akkordok, előtűnő dallamhangfoszlányok sokkal emelkedettebbé teszik a hangzást. A lemez legemelkedettebb száma a „Legends of a Wandering Sun”. A téma dallama, a hangszerelés, valamint a gitárhangzás is alátámasztja ezt az emelkedettséget. Matthew szólói mindenhol nagyon virtuózak és ötletgazdagok, a ritmizálás és a hangok terén is. A kíséret és a modern hangzás a különböző metrumoknak, lüktetéseknek is nagyban köszönhető. Ezekre gyakran osztinátó, vagy szabadabb kíséretek épülnek.

Az egész lemez anyaga nagyon jól megszerkesztett, a számok sorrendje, a tempók és karakterek sokszínűvé teszik azt. A szólókat jól osztották el, minden hangszer helyet kap egy-egy számban, és a kísérőzenészek (Blaho Attila – zongora, Bögöthy Ádám – bőgő, Sárvári Kovács Zsolt – dob) is nagyon felkészültek és képzettek. Az összhangzás megfelelő, a keverésnek köszönhetően az arányok jók, Matthew játéka szolidan kiemelkedik a zenekarból. A felvétel alapvetően kissé halk, de ez csak az első pillanatban tűnik fel, utána nem zavaró. A lemez modern hangzású, és aki nincs hozzászokva, annak kicsit fárasztó is lehet, de megéri végig odafigyelni, ellenkező esetben könnyen lemaradhatunk egy-egy érdekes fordulatról. Ajánlom minden modern jazzkedvelő számára, különösen azoknak, akik kedvelik a modernebb, effektezett gitárhangzásokat a jazzben.


Vissza a lemezhez