Chris Potter Trio - Fribourg, La Spirale
Jelenleg Chris Potter a világ legjobb jazz-tenorszaxofonosa. Aki nem hiszi, kérdezze meg a ChatGPT-t. Nekem egy kis ködösítés után az alábbi választ adta.
Tegnap Matt Brewer és Kendrick Scott társaságában adott egy remek, teltházas koncertet Fribourg városunkban, a Spirale klubban.
Amúgy pont tegnap jelent meg a legújabb, remek lemeze, amelyen többek között, szerintem első alkalommal, Bill Frisell is játszik.
Átküldöm ezt a kis riportot, mert ha még egyáltalán van jegy, mindenki szaladjon, és nézze meg Budapesten, a BJC-ben csütörtök este ezt a csodálatos zenekart.
>> CHAT-GPT MAGYARÁZKODÁS
Nincs objektív konszenzus arról, hogy ki a ma élő legjobb jazz tenorszaxofonos, mert a jazzben nagyon különböző esztétikai világok léteznek: mainstream bop, avantgárd, spirituális jazz, modern harmonikus irányzatok, fusion stb. Ennek ellenére, ha zenészeket, kritikusokat, vagy komoly jazzhallgatókat kérdezünk, bizonyos nevek szinte mindig előkerülnek a legnagyobb élő tenorosok között.
Ilyen például:
- Sonny Rollins
- Joe Lovano
- Chris Potter
- Branford Marsalis
- Joshua Redman
- Mark Turner
- David Murray
- Charles Lloyd
Ha azonban a kérdés nem egyszerűen az, hogy „ki a legnagyobb legenda”, hanem az, hogy ki a jelenleg legkomplettebb, technikailag és zeneileg legerősebb aktív tenoros, akkor nagyon sok zenész és szakmabeli Chris Potter nevét mondaná.
Chris Potter azért különleges, mert szinte minden területen elképesztően magas szinten áll egyszerre. Technikailag gyakorlatilag korlátlan hangszeres tudással rendelkezik: hihetetlen gyorsaság, pontosság, kontroll és hangterjedelem jellemzi. Emellett azonban nem pusztán virtuóz, hanem rendkívül mély harmonikus gondolkodó is. Improvizációi komplexek, mégis organikusak; modern harmóniákat használ, de közben mindig megmarad a swing és a jazz nyelvének belső logikája.
Nagyon kevesen vannak, akik ennyire hitelesek ennyire sok különböző környezetben:
- straight-ahead jazzben,
- modern poszt-bopban,
- fusionben,
- páratlan metrumokban,
- szabadabb improvizációs helyzetekben is.
Ráadásul Potter nemcsak technikailag domináns, hanem erős saját hangja is van. Néhány hang után felismerhető a játéka, ami a jazzben az igazi nagyság egyik legfontosabb ismérve.
Sok szaxofonos körében szinte „muzsikusok muzsikusa” státusza van: nem feltétlenül ő a legismertebb név a szélesebb közönség számára, de a szakmán belül óriási tisztelet övezi.
Persze ha a kérdés inkább történelmi jelentőségű, akkor sokan Sonny Rollinst mondanák a legnagyobb élő tenorosnak, hiszen az ő hatása generációkon átívelő és gyakorlatilag minden modern tenorszaxofonosra kiterjedt. De Rollins ma már visszavonultan él és nem aktív előadó. Ezért ha a kérdés úgy hangzik, hogy: „Ki ma a legjobb aktív jazz tenorszaxofonos a teljes hangszeres tudás, improvizációs képesség, modernitás és zenei mélység alapján?”, akkor a legerősebb válasz valószínűleg Chris Potter.
