Csoda Budapesten! – Beszámoló a Brad Mehldau Trio Zeneakadémián adott online koncertjéről
Nagy öröm, hogy május 25-én Brad Mehldau ismét Budapestre látogatott egy koncert erejéig, méghozzá fantasztikus ritmusszekciójával együtt, tehát Larry Grenadier bőgőssel, és Jeff Ballard dobossal. A járvány sajnos még érezteti hatásait, így aztán Közönség nélkül játszott a zseniális zongorista, zeneszerző triója a Zeneakadémia Nagytermében. Több platformon is lehetővé tették a szervezők, hogy online, élőben tudjuk nézni-hallgatni a hangversenyt, méghozzá ingyenesen, ami igen nagylelkű gesztus volt a jazz kedvelői felé; köszönet érte!
A koncertet egy klasszikus jazz standard-del nyitotta a hármas, méghozzá Jerome Kern és Oscar Hammerstein remekművével, az „All the Things You Are”-ral. A Bach muzsikáját idéző, elképesztő szóló zongora bevezető után -ahogy már hallhatuk Tőlük korábban- páratlan lüktetésbe helyezték át a jól ismert melódiát, mely által hatalmas tudásuk és virtuozitásuk máris megmutatkozott, de nem is akárhogy!
Ezt követően egyik nagy kedvencem következett a Mehldau kompozíciók közül, az „Unrequited”, amit mindig csodálattal hallgatok. Az előadása ezúttal is pompás és felemelő volt természetesen!
Egy újabb Meldau munkával folytatódott a koncert, melynek címe "Moe Honk". Rendkívül érdekes, bonyolult ritmikájú darabról van szó, amely az improvizáció egy pontján átment gyors swingbe. Élmény volt ezt is hallani!
Innentől kezdve „sztenderdezés” indult be, a következő jobbnál-jobb szerzeményekkel: „My Favorite Things” (Richard Rodgers-Oscar Hammerstein), „Sweet and Lovely” (Gus Arnheim-Charles N. Daniels-Harry Tobias), „Satellite” (John Coltrane), „Caravan” (Duke Ellington).
Két „set”-re számítottam, egy lett belőle, viszont ez az egy is hihetetlenül nagy ajándék volt!
Mehldau elmondta: 14 hónapnyi kényszerszünet után mindössze a második koncertjük volt a budapesti.
Nos, ez a komoly kihagyás bizony másodpercnyire sem hallatszott, érződött a trión!
Egyénileg és zenekarként is csúcsformában voltak, és (újra) megmutatták országnak-világnak, hogy a mainstream vonal tiszteletben tartása mellett is lehet novumokkal teli jazzt játszani a XXI. században.
Bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy nem attól lesz trendi és „cool” napjaink jazz zenéje, ha tornacipőben, baseball sapkában, kapucnis pulóverben és napszemüvegben játszunk, rapperekkel kiegészülve olyan muzsikát, aminek semmi köze nincsen a jazzhez, csak néha felcsendül maximum egy-egy perc erejéig némi impro-szerű valami...
A Brad Mehldau Trio csodát tett Budapesten, elhozva a reményt is, miszerint vége van, vagy legalábbis nagyon közel vagyunk a finiséhez ennek a pokoli időszaknak, és jöhet a nagy, örömteli újrakezdés.
Persze úgy lett volna az igazi, ha Közönség előtt teszik/tehetik ezt, de bízom benne, hogy hamarosan visszatérnek, és ott ülhetnek majd a széksorokban azok, akik szeretik az igazi, hamisítatlan jazzt!
(És aki szeretné megnézni és meghallgatni is a koncertet klikkeljen az alábbi linkre! - A szerk.)
https://www.youtube.com/watch?v=2sRJvFHwgOA